Kampis Miklós

KAMPIS MIKLÓS ÉLETRAJZI ADATAI

Budapest, 1935. november 14. – Kaposvár, 2020. február 25.

Tanulmányok

1954–1959: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar

1965– antropozófiai tanulmányok

1966–68: Budapesti Műszaki Egyetem, Városépítés-Városgazdálkodás Szakmérnök

Munkahelyek

1959–1961: BUVÁTI (Budapesti Állami Tervező Intézet)

1961–1987: SOMOGYTERV, tervező, vezető tervező, főépítész

1987–1997: KAPOSTREV Kisszövetkezet, vezető tervező

1976–1980: Dél-Dunántúli Építészeti Stúdió

1976–1979: PD. Építészeti Stúdió vezetője

Művészeti szervezeti tagság

1970–1989: Magyar Építőművészek Szövetsége

2000–2011: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja

2011–2020: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

Társadalmi, közéleti szervezeti tagság

1988–2020: Kós Károly Egyesülés, alapító;

1989–2004: igazgató; Örökös tag

__________________________________

KAMPIS MIKLÓS ÉLETRAJZA CSERNYUS LŐRINC ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Kampis Miklós apja, Kampis Antal az ország egyik leghíresebb művészettörténésze volt, talán a legérdekesebb és a legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy rendkívüli műveltségét elegánsan tudta használni. Ez azt jelenti, hogy a pincértől való rendeléstől kezdve a viselkedésformája minden élethelyzetben át volt hatva a görög-római műveltségtől. Ő adatta ki Határ Győző Heliáne című regényét (1948), amit Borsos Miklós illusztrált. Kampis Antalt az ÁVO elvitte, lámpázták, félvakon eleresztették, a családot kitelepítették. Az apa elvált a családtól, hogy mentesítse őket a következményektől. A nagyobbik fia, Miklós járt be az építőipari szakiskolába, amit Ybl Szakiskolának hívtak abban az időben, és nem volt főiskola. Az évek megélése során a család visszaköltözhetett egy albérletbe a Széher útra. Az anya, aki elsőrangú akvarellista volt, festőművész, állást kapott a VÁTI-ban, hogy őszülő fejjel a rendezési tervek sima felületeit lefesthesse, s így annyi pénzhez jusson, hogy két fiát és saját magát képes legyen eltartani. Teltek az évek és az egyre rafináltabb, de enyhülő diktatúra lehetővé tette, hogy Kampis Miklós az egyetemre kerülhessen, ahol Makovecz Imre évfolyamtársa volt. Az évfolyam egyik legtehetségesebb embere volt. Egyetem után Kampis Miklós elment vidékre. Akkor ment el vidékre, az 1960-as évek legelején, amikor a későbbi Szilágyi és Bodor elvtársak korszakában már elkészült a vidék Ceausescunál agyafúrtabb felszámolása, a körzetesítési program, amit a VÁTI dolgozott ki. Kiváló szociológusok segítségével. Ebben az időben Kampis Miklós a kaposvári tervező irodában úgy kezdte az életet, hogy feleségével egy ablaktalan lichthofra nyíló szobába költözött, majd onnan egy mosókonyhába. Majd a mosókonyhából a tervező iroda étkezőjének és nagytermének a színpadára, és amíg ott laktak, a függöny el volt húzva. Majd onnan sikerült egy vállalati akció keretén belül egy kétszobás lakásba kerülnie. Ezekben az években Kampis megszervezte a Dél-Dunántúli Építész Stúdiót Pécsett, Zalaegerszegen. Később Keszthelyt és Kaposvárt összefogva hozzá kezdett egy szellemi munkához, azért, hogy túléljék azt a szellemi nihilt, amely kisugárzott az állami tervező irodákból, a zsűrikből, a minisztériumokból, a közigazgatás szféráiból. Élete személyes nehézségei ellenére ezt a képességét a mai napig nem veszítette el. Alakulásától kezdve a Kós Egyesülés igazgatója, majd tiszteletbeli tagja. Az építészetről fokozatosan áttért a városrendezésre, és Ő volt az, aki Kaposvár első sétálóutcáját, a sétálóutca fogalmát képes volt megvalósítani Magyarországon, melyet aztán sok település követett. Ami nem volt egyszerű dolog annak idején, amikor a hivatalos városépítészet nem biztos, hogy áttekintette és átlátta. Mert mivel jár egy belváros forgalommentesítése? Azzal, hogy ami korábban garantáltan elhanyagolható volt, az a tervek következtében kitetszik, hogy érték, és az értékek megvédése hatósággal is garantálható, és az érték újból társadalmi rangra emelkedik. Kampis Miklóst sem a szakma, sem a politika, sem a szellemi élet nem értékelte az életének és munkásságának megfelelően.

[Készült: 2015]

Megépült épületei

1965 Ruhagyár irodaháza, Kaposvár

1968 Tervező vállalat irodaháza, Kaposvár

1973 Családi házak, Kaposvár

Művésztelep, Kaposvár (Papcsik Jenővel)

1980–1981 Tetőtér-beépítés, Kaposvár (Gáts A. – Szabó T. – Varga Á. – Juhász T.)

1980–1983 Új köztemető, Kaposvár

(terv, 1987-ben átdolgozva, Lőrincz Ferenccel, L. Szabó Tündével, Kovács Péterrel)

1985–1989 Városrendezési terv, a belváros rehabilitációja, Kaposvár

(Lőrincz Ferenccel, L. Szabó Tündével, T. Sziklai Judittal)

1989 Erdészház, Kaposvár-Ropoly

Kiállítások

Dél-Dunántúli Építészeti kiállítás, Pécs, Kaposvár 1965-88

Magyar Élő Építészet OMÉK, Budapest 1985

Magyar Organikus Építészet, Velencei Biennálé 1991

10 éves a Kós Károly Egyesülés BME 1999

Folytatni a teremtést, Iparművészeti Múzeum 2009