J. S. Bach: h-moll mise, BWV 232

„Királyi fenségednek nyújtom át a legmélyebb rajongással jelen kicsiny hozamát ama tudománynak, amelyre a muzsika terén szert tettem.” 1733 nyarán e sorok kíséretében küldte el az evangélikus Bach új uralkodójának, a katolikus III. Ágost szász választófejedelemnek (egyszersmind lengyel királynak) azt az illő alázattal „gyatra kompozíciónak” nevezett Kyrie-Gloria misét, amelyből utóbb, hosszú évek múltán a teljes h-moll mise nőtt ki. A latin nyelvű mű kibővítésének motivációja körül máig sok a kérdés és a vita, ám az réges-rég minden kétely felett áll, hogy a h-moll mise Bach zeneszerzői tudásának és művészetének egyik legcsodálatosabb és legátfogóbb összegzése. Az Orfeo Zenekar 2026–2027-es zeneakadémiai sorozatának legelső estéjén ez a kikezdhetetlen rangú, magasztos alkotás hangzik fel a lehető legméltóbb művészgárda előadásában. Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus mellett olyan énekesek működnek közre a Vashegyi György által vezényelt koncerten, mint az egyik legkiválóbb brit kontratenor, Alexandre Chance, a hazai historikus produkciók jószerint nélkülözhetetlen hősei, a szoprán Szutrély Katalin és a tenor Megyesi Zoltán, valamint Pintér Ágnes, Borka Ákos és Melkovics Zoltán.