A Benkő Imre-közeli világ - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből

Benkő Imre életműve a magyar dokumentarista fotográfia egyik legsajátosabb és legkonzekvensebb fejezetét alkotja. Munkássága a 20. század végi és 21. századi fotótörténet azon vonulatába illeszkedik, amely a klasszikus humanista fotográfia hagyományát – André Kertész, Henri Cartier-Bresson vagy akár William Klein érzékeny, de kritikus szemléletét – a kelet-európai társadalmi valóság tapasztalatával ötvözi. Benkő képei ugyanakkor túlmutatnak a hagyományos dokumentarista attitűdön: antropológiai érdeklődése, a társadalmi tereket szervező mikrodinamikák iránti fogékonysága sajátos vizuális nyelvet teremt. A kiállításon szereplő, földrajzilag rendkívül szerteágazó anyag – Firenzétől New Yorkig, Indiától Párizsig – nem tematikus szétszórtságot, sokkal inkább egy univerzális fotográfiai kutatást jelez. Benkőt nem a helyszínek egzotikuma vonzza; számára a tér csupán a társadalmi interakciók háttere. Fotográfiai módszere a helyszín-specifikus jelenségek mögött az emberi viselkedés globálisan érvényes mintázatait kutatja. Épp ezért panorámája nem földrajzi, hanem antropológiai térkép: az emberi jelenlét állandóságát rajzolja ki különböző kulturális kontextusokban.