Bereczky Csaba Kálmán

Curriculum Vitae

Bereczky Csaba fafaragó, Népi Iparművész, a Népművészet Mestere vagyok. 1949. április 21-én születtem Hévízen háromgyerekes család második gyermekeként. Szüleim Bereczky Kálmán nagyváradi születésű, egyenruhaszabó mester 1943-ban került Magyarországra. Édesanyám Fonnyadt Hedvig Egregyi születésű varrónő. Szüleim a népviselet készítésében alkottak maradandót, a Kalotaszegi cifrabujka mai viseletbe való hagyományának felelevenítésével. Ezen munkájuk elismeréseképpen Népművészet Mestere kitüntető címet kaptak.

Művészetek iránti fogékonyságomat édesapámnak és anyai nagyszüleimnek köszönhetem. Az alkotás örömét saját példájukkal ültették belém. Az 1960-as évektől foglalkoztam szalma intarziával, ami szinte családi vállalkozássá nőtte ki magát. Több száz alkotás került ki kezem alól. Először ezekkel a képekkel indultam el pályázatokon ekkor még a Veszprém megyéhez tartozó lakhelyemről. A Veszprémi Bakonyi Múzeum néprajzosa Törő László hívta fel a figyelmemet, hogy ez a műfaj soha nem volt jellemző a magyar népművészetre. Keressek magamnak a mi hagyományainkhoz kötődő valamilyen tevékenységet.

Nagyszüleimnél Egregyen már kora gyerekkoromban találkoztam a hagyományos fa használati tárgyakkal és eszközökkel. Fafaragással 1972 óta foglalkozom. Mindig is izgatott a fa, mint anyag. Így aztán először apróbb zsebkéssel megmunkálható tárgyakat készítettem. Majd később vasas szakmám lévén kezdtem szerszámokat és kisebb gépeket készíteni a fa megmunkálásához faragáshoz. Ezután már nagyobb feladatot jelentő munkákba is belefogtam és végül a bútorkészítésig jutottam el. Magát a fafaragást, majd később az asztalos mesterséget magam módján önállóan sajátítottam el. Múzeumi tárgyakat tanulmányoztam, a Balatoni Múzeumban néprajzi könyveket olvasva ismerkedtem meg a magyar népművészet faragó hagyományaival. Az így tanultak alapján igyekeztem elkészíteni alkotásaimat. A pásztorfaragványok megismerésében sokat köszönhettem dr. Petánovics Katalinnak a keszthelyi Balatoni Múzeum akkori néprajzkutatójának. Ő volt első műveim kritikusa is. Tanácsaival, bírálatával igyekezett ismereteimet bővíteni a helyes úton tartani. Mai napig szívesen fogadom észrevételeit munkáimmal kapcsolatba. 1960-as évek végétől bekapcsolódtam az akkoriban kialakuló országos népművészeti mozgalomba. Aktív néptáncos voltam 8 éven keresztül középiskolai majd a Georgikon egyetemi tánckar tagjaként. Faragásaimmal megyei és országos kiállításokon rendszeresen szerepeltem. Elkezdtem munkáimat a Népi Iparművészeti Tanácsnál zsűriztetni. Indultam a KISZ KB által kiírt Népművészet Ifjú Mestere pályázatokon. Így a beküldött munkáim alapján meghívást kaptam a Magyar Népművelési Intézet Tokaji Népművészeti Alkotótáborába. Éveken át részt vettem az itt folyó munkában: építettük a közösségi műhelyeket, és megvalósítottuk alkotótársaimmal a Makovecz Imre által elképzelt galériaházat a Tisza-Bodrog találkozásánál lévő félszigeten. Ezekben a táborokban érett meg bennem a hagyomány tisztelete, átéltem az alkotás örömét és neves előadóktól tanultam magyar kultúránkról. Komplex ismerethez jutottam mivel a tábor szinte minden tárgyi és szellemi műfaj alkotóit összehozta. A közösen végzett munka, alkotás szoros baráti kapcsolatot teremtett közöttünk, így egymást segítve ismertük meg az ország különféle tájegységeinek szellemi és tárgyi kultúráját.

1970-ben alapító tagja voltam a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, majd ezt követően az Országos Népművészeti Egyesületnek. 1976-tól vezetek ifjúsági és felnőtt fafaragó szakköröket. Aktív részese voltam az országos alkotóműhelyek megvalósításának: Részt vettem országos táborokban, alkotóházak létrehozásában Tokajban, Velemben és a Zalaegerszeg melletti Gébárti-tónál, valamint a Keszthelyi Alkotóház építésében, beindításában. Folyamatosan részt veszek az országos kiállításokon, pályázatokon. Készítek pásztorfaragásokat csont, szaru használati tárgyakat. Díszítményeimen alkalmazom a karcolást, ékrovást, domborúfaragást. Bútoraimat a hagyományos paraszti formavilág jellemzi. Kezem alatt formálódnak ácsolt ládák, padok, asztalok, székek, komódok, tékák. Gyerekek játszanak szabadtéri fa játszóeszközeimen. Fejfák, emlékoszlopok, kapuk viselik kezem nyomát.

A Magyar Népművelési Intézet vezetői látva e táborokban résztvevők lelkes aktivitását, megteremtették a táboron kívüli évközi képzés lehetőségét létrehozták a Fiatalok Népművészeti Stúdióját Budapesten az intézményen belül. Itt havi rendszerességgel hallgattam a jobbnál jobb előadásokat bővítve ismereteimet minden téren.

Így aztán az úgynevezett Nomád Nemzedék aktív tagjaként a magam szűkebb környezetébe, Zala megyében és Keszthelyen is helyi csoportok szervezőjévé váltam. Így vezettem 8 éven keresztül a Zala Megyei Fafaragó Stúdiót. A Stúdió a Megyei Művelődési Központ keretében működött Zalaegerszegen. Az intézmény munkatársai segítették munkámat. Bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk tagjainknak, megteremtettük a rendszeres Népi Iparművészeti Tanács zsűrizési lehetőségét szakemberek bevonásával. A Megyei Művelődési Központ felkérésére a megyei fafaragó szakbizottság vezetésében vettem részt 1981-88 között. Az intézmény anyagi beszűkülésének következtében a további munkára nem volt mód. Ezekben az években szinte minden megyei alkotóval szoros mondhatni napi kapcsolatban voltam. Ennek a tevékenységnek köszönhetően látványosan megnőtt Zala megye Népi Iparművészeinek száma a fafaragók között.

Az 1981-ben alakult megyei Fafaragó Stúdiónak kezdettől a szakmai vezetője voltam. Iskolában és iskolán kívül is rendszeresen oktattam a faragást. Nemcsak fával, hanem más hagyományos anyagokkal, csonttal, szaruval, fakéreggel is foglalkozom. Hagyományos népi bútorok, sírjelek, kapuk mellett játszótéri eszközöket is készítek, de az apróbb tárgyak, játékok, csont és szarumunkák sem idegenek tőlem.

Munkásságom elismeréseként 1980-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1985-ben Népi Iparművésznek ismert el a Népi Iparművészeti Tanácsbíráló Bizottsága, 2004-ben eddig végzett faragó munkásságomért Népművészet Mestere Kitüntetésben részesültem.

Nyolc éven keresztül vezettem a Zala Megyei Fafaragó Stúdiót. Tudásomat és tapasztalataimat mind a mai napig átadom faragótársaimnak és a fiataloknak saját műhelyemben, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány keszthelyi alkotóházában, valamint nyári alkotótáborokban. Munkáimat megismerhették több külföldi országban: csoportos és önálló kiállításokon mutatkoztam be Magyarország mellett Ausztria, Finnország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Oroszország és a romániai Brassó egy-egy kiállítóhelyén. A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya rendszeresen kér fel zsűrizésekre. 2014. szeptember 9-től a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja vagyok, 2019-től pedig levelező tagja.

Feleségem Bereczky Csabáné Péntek Teréz csipkekészítő népi iparművész, aki tevékenységével és munkáival nemcsak az életben, hanem a hivatásban is társam. Két lányunk van.

Oktatói munka

Az országos fafaragó mozgalom hatására egyre nagyobb igény merült fel helyi alkotóházak létrehozására a Tokaji példa alapján.

1980-tól aktívan bekapcsolódtam a Vas megyei Velemi fafaragó stúdió munkájába. Itt épült meg az ország első helyi alkotóháza ennek építésében magam is részt vettem. Ugyancsak itt végeztem el a Magyar Művelődési Intézet Művészeti Oktatói tanfolyamát 1987-be megkaptam oktatói működési engedélyemet.

A velemi példa alapján Zalában is tervbe vettük egy megye alkotóház létrehozásának lehetőségét. Az elhatározást követően Megyei Városi és Civil összefogással készült el 1982 benn a Gébárti tó mellett a Kézművesek Háza. A társadalmi összefogás és az alkotók kétkezi munkájának eredményeképpen, azóta is szolgálja az ország és megye hagyományőrzőinek szakmai és szellemi képzését. Mind a mai napig újabb és újabb szakma számára teremtve közösségi lehetőséget a további fejlődésre.

Keszthelyen 1975-től vezetek ifjúsági és felnőtt fafaragó szakkört a Goldmark Károly Művelődési Központba. Az ifjúsági csoport 38 évig folyamatosan működött. Felnőtt fafaragó kör mind a mai napig működik. A felnőtt tagok közül 5 fő nyerte el a Népi Iparművész címet. Ifjúsági csoport pályamunkáival rendszeres résztvevője volt a csillebérci nagyhírű országos népművészeti szaktábornak 10-12 fővel. Később a turisztikai szaktáborokba is eredményesen jutott el. Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázatokon is eredményesen szerepelt alkotásaikkal.

20 évig, 2013 decemberéig a Cserszegtomaji Szabó István Általános Iskolában vezettem faragó szakkört. Számos országos kiállításon, pályázaton szerepeltek eredményesen tanítványaim, I., II. helyezést értek el Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton. 6 fő választott faipari pályát magának.

A hévízi Bibó Gimnáziumban 6 éven keresztül tanítottam a fafaragást fakultációban, saját magam készítette tanmenet alapján. Tanítványaim szintén I–II. helyet értek el Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton.

Oktatói munkám során több szakmai anyagot készítettem többek között kéregmunkák szakköri tematikáját segédanyag, Tankönyv Népi kismesterségek a turizmus szolgálatában Keszthelyi Tudás Tér Támop-3.2.3-08/1 Tananyag fafaragás modulhoz

Társszerzőként vettem részt két kiadvány megírásában.

Saját Örömére Mások Gyönyörűségére Soós Lajos fafaragó a Népművészet Mestere munkássága 2007-ben és a Saját Örömére Mások Gyönyörűségére Pápai Sándor fafaragó Népművészet Mestere munkássága 2011-ben.

1982-ben alapító tagja voltam a Népművészeti Egyesületnek. Majd ennek átalakulása után a Zala megyei Népművészeti Egyesületnek is alapító tagja lettem. Évekig voltam a megyei egyesület Elnöke. Az egyesület fafaragó szakbizottságának tagja vagyok. Évi rendszerességgel vezetek fafaragó nyári táborokat fiataloknak és felnőtteknek. 18 alkalommal vettem részt a Budai Várban rendezett Mesterségek Ünnepén. Hagyományok Háza felkérésére 2012-ben A Népi Iparművészeti Alkotások Minősítésének Megújult Szempontrendszeréhez Fa alapanyagból készített tárgyak általános bírálati szempontjait, Pásztorművészet, Szaru-, Csontmunka, Kéregmunka, Faragott bútor, Bognár, Kocsi készítő, Kádár-, Pintérmunka bírálati szempontjait állítottam össze. 2013-ban a Népművészeti Egyesületek Szövetsége felkérésére Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Fás szakanyagát készítettem el. Hagyományok Háza felkérésére 2015-ben Fafaragó akkreditált képzés 120-órás anyagát állítottam össze. Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztály Zsűri tagnak rendszeresen felkér fás szakmai területre benyújtott minősítések bírálatára.

Több mint 15 évig foglalkoztatott a gondolat, hogy egy helyi alkotóházat valósítsunk meg Keszthelyen. Édesapám talált egy lehetőséget így családi és társadalmi egyeztetések után a Városi Tanács közreműködésével kaptunk egy öreg paraszt-barokk műemlékházat teljesen romos állapotba, a Sopron utcába. Így rengeteg nehézség és tulajdonjogi problémák megoldása után megkezdtük a munkát. Részbeni újjáépítéssel a Kastélymúzeum anyagi támogatásával, széleskörű megyei és városi társadalmi munkával, pályázati pénzek segítségével mára már van saját alkotóháza a keszthelyi kézműves közösségeknek.

1985-től, Zala megyébe Faluház építési hullám alakult ki. Zalaszentlászló, Bak, Bagod, Nagykapornak. Ennek tervezője és megvalósítója Makovecz Imre volt, helyi koordinátora Kovács Flórián Zalaegerszeg Városi Művelődési ház akkori Igazgatója. Belsőépítészeti tervek alapján a bútorok egy részét vezetésemmel helyi alkotókkal valósítottam meg Kovács Flórián és Makovecz Imre felkérésére.

Az eleinte készített kisméretű tárgyak után nagyobb léptékű népi bútorokat is készítek. Rendszeresen pályázok és indulok helyi regionális és tematikus országos kiállításokon, ahol eredményesen szerepelnek alkotásaim. Eredményeken felbuzdultam és többszöri megmérettetés után 1980-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet. A folyamatos NIT zsűrizéseken kapott minősítések révén a Népi Iparművészeti Tanács 1985-ben Népi Iparművésznek ismert el. 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben részesültem eddigi tevékenységem elismerése képen.

Az elmúlt évek során alapanyagok sokaságával dolgoztam, így a fán kívül a fakéreg, szaru, csont is szerepet kapott tárgyaimba. Többféle technikát alkalmazok munkám során. Vájt technikával vízmerítőt, tálat, kanalat, Ütőgardont készítek. Karcolt díszítést teszek világos színű fa tárgyakra, tükrösre, csont és szaru tárgyakra kürt fűszertartó ivótülök. Ékmetszéses díszítéssel, motívummal készítek kazettát, szék háttámlát, különféle keretet. Domború faragással tükröst, bútor ajtólap, tálas polc, címer készül. Fejfák erdélyi stílusba az ország több településén, sőt külföldön is. Díszkapu a Keszthelyi Helikon ligetbe. Keszthelyen és Cserszegtomajon több óvodai játékon játszanak a gyerekek. A millecentenárium tiszteletére Zágorhida kis temetőjének központ fakeresztjét készítettem el. Az utóbbi években a kisplasztikákat kisebb méretű szobrokat, emlékoszlopokat is készítek. Bútoraimat a hagyományos paraszt-barokk formavilág figyelembevételével készítem és díszítem.

Igyekszem őrizni és továbbadni a magyar fafaragó hagyományokat az utánam következő nemzedéknek, hogy ők is őrizhessék őseink tudását.

Munkák közgyűjteményekben

Állandó népművészeti kiállítás Zalakaros - 8 db faragvány (a Göcseji Múzeum tulajdona)

Balatoni Múzeum Keszthely - 4 db faragott tárgy: 2 db pásztor tükrös szilvafa, 1 db borotválkozó doboz tükörrel körtefa, 1 db hosszú furulya bodzafa

NIT-gyűjtemény: 4 db csont-garnitúra natúr asztali fűszertartó, szalvétatartó

Fiatal Népművészek Stúdiója gyűjteményében 1 garnitúra

Önálló hazai kiállítások

Keszthely, Gyenesdiás, Balatonederics,Sármellék, Zalavár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa Vonyarcvashegy, Dunaújváros, Kisszállás, Hévíz, Budapest