Blaskó Péter

Életrajz

Blaskó Péter 1948. június 13-án, Budapesten született. Művész családból származik: édesapja festőművész volt, bátyja szobrászművész. Édesanyja színésznőnek készült, s bár végül nem lett az, a színház iránti szeretete nagy hatással volt rá.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára rögtön érettségi után felvették, Várkonyi Zoltán és Vámos László osztályába. A főiskola elvégzése után, 1970-ben, a Nemzeti Színházhoz szerződik, de kezdő színészként nem igazán tud érvényesülni a társulatban. 1973-ban a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékra hívja: a színház fennállásának 150. évfordulójára műsorra tűzött Csongor és Tünde címszerepét játszhatja el. Ezt követően Illyés Gyula Testvérek című drámájában kapja meg Dózsa Gergely szerepét, s végül leszerződik a miskolci színházhoz. A vidéki színházban egyre több lehetőséghez jut: ő Victor a Yermában, Ferenc a Haramiákban, sikerrel játssza Menato szerepét a Csapodár madárkában, illetve Alekszejt az Optimista tragédiában.

1978-ban Kecskemétre szerződik, de egy évad után visszatér Miskolcra, ahol ismét nagy szerepek várják. Eljátssza Strindberget a nagy sikerű A tribádok éjszakája magyarországi ősbemutatóján, illetve a Tartuffe, a Peer Gynt és a Galilei élete címszerepeit. 1981-ben Jászai Mari-díjjal ismerik el munkásságát.

1987-ben Budapestre, a Katona József Színházhoz szerződik. A revizor Polgármestereként és a Platonov Vojnyicevjeként, illetve Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művében Malvolioként arat osztatlan sikert.

1994-ben eljön a Katonából és szabadúszó lesz. Fellép a Radnóti Színházban és a Merlin Színházban. Egy évvel később Csiszár Imre invitálására a Thália Színházban kezd játszani. A színház ellehetetlenítése után is kitart a társulat mellett, Thália Társaság néven működnek tovább. Később a veszprémi Petőfi Színházban Kádár János szerepét játssza el a Kegyelem című előadásban, olyan nagy sikerrel, hogy az előadást a Pesti Színházban is bemutatják. 2002-ben a Nemzeti Színház mellett kötelezi el magát, melynek mai napig tagja. Változatos szerepek sorát játszhatja a főváros első számú színházában is: Gomböntő a Peer Gyntben, Petur bán a Bánk bánban, Solmay Ignác a Buborékokban, Woland A Mester és Margaritában. Eljátszhatja a Lear király címszerepét is, az Úr szerepét Az ember tragédiájában, Harpagont A fösvényben és Szent Domonkost a Johanna a máglyán előadásában.

Az életrajzot összeállította: Berze Nóra

[2016]

___________________

Szerepei

Fontosabb színpadi szerepek

Schiller: Haramiák – Moor Ferenc

Csehov: Sirály – Trepljov

Brecht: A kaukázusi krétakör – Azdak

Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti – Matti

Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Rogozsin

Moliére: Tartuffe – Tartuffe; Orgon

Ibsen: Peer Gynt – Peer Gynt

Madách: Az ember tragédiája – Lucifer; Az Úr

Csehov: Cseresznyéskert – Gajev

Brecht: Galilei élete – Galilei

Gogol: A revizor – Polgármester

Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok – Malvolio

Csehov: Platonov – Vojnyicev

Örkény: Tóték – Őrnagy; Tót

Bulgakov: Mester és Margarita – Mester; Woland

Shakespeare: Titus Andronicus – Titus Andronicus

Vörösmarty: Csongor és Tünde – Csongor; Tudós

Katona József: Bánk bán – Ottó; Petur bán

Shakespeare: Lear király – Lear király

Moliére: Fösvény – Harpagon

Fontosabb játékfilm szerepek

Fényes szelek (1969)

Ítélet (1970)

Szép lányok, ne sírjatok! (1970)

141 perc a befejezetlen mondatból (1975)

Dögkeselyű (1982)

Jób lázadása (1983)

Valahol Magyarországon (1987)

Roncsfilm (1992)

Mansfeld (2006)

A nyomozó (2008)

Team Building (2010)

Fontosabb TV-film szerepek

Halálnak halála (1969)

Isten teremtményei (1986)

Leviatán (1986)

Bánk bán (1987)

Égető Eszter (1989)

Egy államférfi vallomásai (1990)

Öregberény 1.-22., sorozat (1993-1995)

Kivilágos kivirradtig (2005)

Tűzvonalban, sorozat (2009)

Vendégszereplések

Szolnoki Szigligeti Színház (1977)

Szegedi Nemzeti Színház (1997)

Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház (2001)

Nyári játékok

Szegedi Szabadtéri Játékok

Gyulai Várszínház

Kőszegi Várszínház