Csikós Attila

Életrajz

Csikós Attila, építész és tanítónő erdélyi házaspár gyermeke. 1942. augusztus 5-én született Ungváron. Kora gyermekkorában elvarázsolta a színház, tizenévesen már a Fő utcai rajzkörben tanulta a mesterséget. Káplár utcai otthonuk szomszédjai, az Operaház főfelügyelője, Vörös László és az Operettszínház dramaturgja, Kállai István voltak. Ők vezették be a kulissza-titkok világába, a színpad technikai ismereteibe.

A Marczibányi téri Általános Iskolában magyar tanárával, Benedek Elek unokájaként ismert Lengyel Máriával „színházasdit" játszottak iskolai feladatként. Tizenévesen már a családnak bérlete volt a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, és a Vígszínház előadásaira.

A Toldy Ferenc Gimnáziumban történelem tanára, Antall József határozta meg érdeklődési körét, művészeti érzékenységét. Hatására jelentkezett a Kispesti Színház pályázatára, felhívására, melyben színházkedvelő fiatalokat kerestek háttér feladatokra. Első munkája, az 1958-ban bemutatott Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 nagyoperett díszleteinek megtervezése volt. Tizenhét évesen már Neogrády Miklós tervező mellett volt asszisztens. Első mestere, Neogrady festőművész és díszlettervező volt, a József Attila Színház alkotója, Csikós ábrázolás technikai ismereteinek megalapozója. „Neogrády Miklós mesterségbeli tudása szinte utolérhetetlen volt. Azt tanította, hogy ceruzával is úgy kell satírozni, hogy a kenyér melegnek és a kés mellette élesnek tűnjön, mint a Leonardo-rajzokon." (Épített varázslat, Csikós Attila művészete, Balassi, 2014. p. 13.) Közben a Káplár utcai otthonuk mellett működött MÁVAUT kultúrkörben is kapott szervezései és tervezési feladatokat. Első alkalommal a János vitézt vitték színre. Az érettségi után a József Attila Színházban helyezkedett el díszletmunkásként. Mivel a zsinórpadlásra osztották be, így egy éven át figyelhette Fodor Imre igazgató, Egri István főrendező, Gobbi Hilda, Bárdy György és Darvas Iván színművészek művészi karakter-formálását. Egy évvel később már világosítóként dolgozhatott a színházban.

1962-ben sikeres felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola építész főtanszakra, ahol építész - tervezőművész tanulmányokat folytatott. Édesapja beszélte rá az építőművészeti tanulmányokra, azzal az intelemmel, hogy „a jó színházi díszlet, ha igazán jó, az mindig az építészetből fogan." (Csikós Attila: Életem, sorsom, pályaképem, Magyar Iparművészet, 2012.4. p.60.) Professzora, a főiskola rektora Pogány Frigyes építész-esztéta volt. Mesterei, Jánossy György és Szrogh György építészek voltak. A tervezési feladatok, és az elméleti alapozás mellett megszervezhette az első főiskolai Rongyos Bált is, melyen az Illés együttes is fellépett.

Az Egyetemi Színpadra Ráday Imre, a József Attila Színház művészének közvetítésével került még főiskolai hallgatóként. Részt vett a világítási híd létrehozásában, tervezésében, együtt dolgozhatott később egész pályáját meghatározó Ruszt József rendezővel az Aiszkhülosz: Oreszteia-ban, majd Csokonai: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjában.

Az 1964-ben, Nancy-ban rendezett első Egyetemi Világfesztiválra az Egyetemi Színpad Universitas társulatával utazott, ahol előadásuk különdíját kapta a Ruszt József rendezésében színre vitt Karnyóné előadás, Csikós Attila látványterveivel, díszleteivel. Ebben az évben két alkalommal Párizsban is bemutatták az előadást. (A fesztivál szervezője: Jacques Lang, későbbi francia kulturális miniszter volt).

Az ünnepi játékok alatt kapta a Bayreauth Festspielhaus felkérését és lehetőséget arra, hogy pár napig díszletfestőként dolgozzon a színháznál. 1965. május 30-án érkezett Bayreauthba. De hamar, még azon a nyáron, tervező-asszisztens lehetett, rendkívüli munkabírásának, kitartásának köszönhetően.

A Festspielhaus egy évtizeden át volt otthona, alkotói tevékenységének tere, tanítója. A „görög arénákra emlékeztető nézőtér járószintje közel ezer, földbe vert gerendán nyugszik, faszerkezetes, lépcsős megoldással. Az oszlopos nézőtéri falak és a páholyok is fából készültek, a hatalmas fedélszék alatt szintén faszerkezetes mennyezet függ. A színház akusztikája egyetlen általam ismert operaházéhoz sem hasonlítható. Az egyedi hatást csak erősíti a hét méter mélyre süllyesztett, félig fedett zenekari árok. A színpad hatalmas, negyvenöt méter mély, hátsó és oldalszínpadokkal, amelyek közvetlenül csatlakoznak a mögötte lévő, szintén színpad nagyságú műteremhez, amely próbateremként is funkcionál." (Csikós Attila: Épített varázslat, Balassi, 2014. p. 25.)

Ennek a térnek kihívásai határozták meg nemcsak nemzetközi színpad építészeti alkotásait, de később a Magyar Állami Operaház színpadára tervezett monumentális varázslatok technikáit és hangulatát. Nemcsak a terület nagysága, mélysége, rendkívüli teatralitása jelentett kihívást, de a fényeffektek beépítése is a zenés mesei világba. Hihetetlen precizitással és munkabírással, egyedül dolgozva, hajnalig festette Wagner: Tannhäuser gótikus mintázatú alapszőnyegét, erre figyelt fel Wieland Wagner, majd Wolfgang Wagner. Nyolc évadon keresztül, májustól októberig tervezői asszisztenseként dolgozhatott a Wagner család művészeti vezetése alatt. „Hivatalosan csak asszisztense voltam Wolfgang Wagnernek, valójában a jobb keze. Ez a kifejezés ebben a kontextusban kissé morbid, Wolfgang jobb kezét ugyanis átlőtték a háborúban, ezért nem tudott rajzolni."(Épített varázslat, p.37.)

Csikós Attila tapasztalatait Bayreuth-ról fél évszázaddal később képes albumban (Épített varázslat, szerkesztő Soóky Andrea, Balassi kiadó, 2014.) is megjelentette: „Megtanultam az egyik legfontosabb színházi tudományt, a léptéket, a színpadi arányokat és lemértem saját teherbírásomat. Egy Parsifal világítási próba alkalmával 72 órát dolgoztam a színpadon, két órát aludtam a rongyraktárban, a többit megszakítás nélkül végig dolgoztam, mint díszletmunkás, tervezőasszisztens, rajzoló, festő." ( Viola György: Csikós Attila, az Operaház fantomja, Új Magyarország, 1995.07.03.)

1968-ban, Mikó András főrendező kérésére elvállalta a Magyar Állami Operaház tervezői feladatait. Érdekes adalék, hogy a főrendezővel is Bayreuthban találkozott először, Wolfgang Wagner mutatta be őket egymásnak. Első önálló tervezése Vámos László rendezésében A trubadúr volt, melyben, a főbb szerepekben Melis György, Simándy József, Moldován Stefánia, Oberfrank Géza debütált. Az előadás jelmeztervezője, későbbi állandó munkatársa, Márk Tivadar, az Operaház vezető tervezője volt. A fiatal tehetségeket felkaroló Vámos Lászlóval nemcsak az Operaházban, de a Szegedi Szabadtéri Játékok opera előadásaiban is számos alkalommal dolgozhatott.

Közben a Színház- és Filmművészeti Főiskola Ódry Színpadán is tervezett. Várkonyi Zoltán rendezésében mutatták be a Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello darabot, mellyel elkezdődött a művészi együtt gondolkodás Várkonyival is. Csikós Attilának elsősorban tér-tervező, díszlettervezői munkássága elismert, fontos megemlíteni, hogy már az Universitas számára is tervezett jelmezeket, sőt számos előadásban, Győrben, a budapesti Huszonötödik Színházban, az Ódry Színpadon a díszlet mellett a jelmez tervezését is ő jegyezte.

Az 1970-es évektől inkább pályáját is meghatározó, tekintélyes jelmeztervezőkkel alkotott együtt a rendezői koncepció színrevitele érdekében. A Nemzeti Színházban Schäffer Judit, Vágó Nelly, majd a Szörényi-Bródy trilógiában a Szegedi Szabadtéri Színpadon, Rátkai Erzsébet, a Vígszínházban és a Pesti Színházban, Jánoskúti Márta, Győrben Tordai Hajnal, az Operaházban előbb Márk Tivadar, később Velich Rita voltak alkotó társai. A nagy színházak mellett a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Margitszigeti Színpad nagyszabású előadásaiban is igényt tartottak a Bayreuth-ban és a külföldi aréna produkciókban szerzett tér-konstrukciós tapasztalataira. Hiszen, ha a „nagy vízió megszületik, akkor pillanatok alatt megtelik a tér élettel." (Épített varázslat, p.138.)

Az 1970-es évek közepén nagy hatással volt rá Maurice Béjart művészete, akit, egy vendégjáték alkalmával, a Magyar Állami Operaházban ismert meg. „Béjart, a Mester, több szcenikai feladattal is megbízott. Többek között egy zuhanó függönyt kellett készítenem az egyik előadáshoz. Talán legsikerültebb koreográfiája, a Sztravinszkij zenéjére készült Le Sacre du Printemps – Tavaszünnep.

Ebben egy adott dramaturgiai pillanatban le kellett zuhannia egy hatalmas, fekete bársonyfüggönynek, és mögötte felragyognia a Napnak."(Béjart bűvöletében, Épített varázslat, p.69.)

Első szakmai elismerését Magyarországon 1988-ban kapta, a Doktor Zsivago (rendező: Szikora János) szolnoki előadásának látványvilágáért. Az Országos Színházi Találkozó legjobb díszletéért járó Színikritikusok díját vehette át a látvány színpadi varázslatáért.

1992-ben Ezüst Rózsa-díjjal jutalmazták a Fővárosi Operettszínház Cigányszerelem bemutatójának díszleteiért (rendező: Vámos László).

Kiemelkedő munkásságában, a Szegedi Szabadtéri Játékok 1986-os Jézus Krisztus Szupersztár előadásának tervezése. Szürrealisztikus képei, filmszerű beállításai újszerű megvilágítást adtak az értelmezési lehetőségeknek. Megaprodukció volt a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében az 1992-es Carmen is, háromemeletes arénájával, a modern színházi reflektorok és vetítők alkalmazásával. (Az előadást meghívták Kairóba is) Csikós Attila, Gundel-díjas tervezője az évente rendezendő Operabál díszpáholyának, látványvilágának. A Magyar Televízió megbízásából három operaelőadás TV-film változatában is közreműködött: a Bánk bán, az Anyegin, és A kaméliás hölgy létrehozásánál. 1963-tól 2011-ig terjedő alkotói időszakban 342 opera, balett, zenés produkció, operett, prózai, televíziós és aréna előadás létrehozása fűződik nevéhez, (magyarországi és külföldi belsőépítészeti felkérések nélkül). Csikós Attila munkássága koránt sem lezárt életmű. 2014-ben a Thália Színházban Bereményi Géza: Kincsem előadásának díszleteit, az operaházban az Verdi: Aida Margitszigeti Szabadtéri Színpadra állításának látványvilágát tervezte.

Élete legszebb látványának és maradandó munkájának tekinti Csikós Attila A denevér arannyal bevont díszleteit a veronai Teatro Lirico-ban. Az szaksajtó méltatásai szerint, a forgó elemekkel, hátsó tükörfallal, millió üvegcsillárral szcenírozott díszletet az olaszok percekig felállva tapsolták. Tervezett jelmezt is számos alkalommal, a legkiemelkedőbb a Dózsa Imre balett igazgató vezette chilei Operaházban létrehozott Csipkerózsika előadás volt, ahol huszonkét varrónő kivitelezte táncruháit a kreol bőrű balett táncosok részére.

Tervezett Prinz Luitpold bajor herceg felkérésére interaktív középkori falut a Kaltenbergi Lovagi Torna nyári játékaihoz, valamint középkori favázas épületekkel gazdagított lovagi éttermet, tornyokat, tánctereket és fióktornyos nagy kaput, még emeletes tribünt is. Coloradóban a herceg felkérésére, építőművészként különleges vadásztermet, festett, fabetétes mennyezetű bajor sörházat, gazdagon díszített falakkal, látványos, pazar kilátással bíró teraszt tervezett. Így érthető, hogy hengerekben áll otthonában a skicc-pausz papír. Az elmúlt fél évszázadot szinte kizárólag tervezéssel és rajzolással töltötte, az épített varázslat megteremtése érdekében.

A Bánk bán című operafilm munkálatainál (rend. Káel Csaba, operatőr Zsigmond Vilmos, terv Csikós Attila, 2002.) különleges kihívás volt a megfelelő helyszín megtalálása: Lébény, Pannonhalma, Bélapátfalva után, végül a Jáki templom mellékhajójának románkori kis oltárát választották ki az alkotók. Nevét, alkotói módszerét ismerik Németországban, Itáliában, Franciaországban, az USA-ban egyaránt.

A terveken, tér-szervezésen túl, készített opera előadásokhoz plakátokat, lemez-borítókat, reklám-illusztrációkat is. A legjelentősebbek, Sopronban, Haydn: Ember a Holdon előadás plakátterve, vagy a különleges lemezborítók a Bolero-tól a Verdi operákig.

Elismert díszleteinek helyszínei nemzetközi nagyszínpadokon, Lisszabon - Teatro Sao Carlos Opera, Monte-Carlo, Operaház, Trieszt - Operaház, Graz - Schauspielhaus, Bécs - Theater der Wien, München -Deutsches Theater, Frankfurt - Alte Oper, Stuttgart – Aréna, Verona - Aréna, Ljubjanai Operaház, Kaltenberg - Lovagi Játékok, Chilei Operaház, Vail – Colorado, Kokura – Japán.

Csikós Attila életútját, sorsát először 2012-ben összegezte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének felkérésére, Zsennyén, a XVI. Belsőépítészek Országos Találkozójának konferenciáján.

2013-ban a Vigadó Galériában rendezett életmű - kiállítása „Álomvilág" címmel mutatta be rajzait, előadásainak látványvilágát, a Magyarországon és külföldön bemutatott építészeti alkotások előadásainak fotóival gazdagon illusztrálva.

2014-ben jelent meg „Épített varázslat" című önálló kötete, képes albuma munkásságáról a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.

Csikós Attila, Jászai Mari-díjas tervező, a Magyar Köztársaság Kiskeresztjével, Oláh Gusztáv Emlékplakettel, Kossuth-díjjal és Gundel-díjjal kitűntetett művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akadémikusa.

Az életrajzot összeállította: Turnai Tímea színháztörténész, a szcenikai gyűjtemények vezetője (OSZMI) [2016]

_________________________

Válogatott színházi tervezések

Eisemann Mihály – Baróti Géza: Bástyasétány 77

Kispesti Színpad, 1959. R. Molnár Dezső

Kállai István – Fényes Szabolcs: Majd a papa…

Kispesti Színpad, 1959. R. Molnár Dezső

Babits Mihály: Laodameia

Universitas, Egyetemi Színpad, 1964. R. Mezei Éva

Aiszkhülosz: Oreszteia

Universitas, Egyetemi Színpad, 1964. R. Ruszt József

Brecht: A tanítónő

Egyetemi Színpad, 1965. R. Dobai Vilmos

Csokonai Mihály: A' özvegy Karnyóné s két szeleburdiak

Universitas, Egyetemi Színpad, 1965. R. Dobai Vilmos-Ruszt József

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

Egyetemi Színpad, 1965. R. Ruszt József

W. Shakespeare: Két veronai nemes

Universitas, Egyetemi Színpad, 1966. R. Dobai Vilmos, D-J. Csikós Attila

G. Verdi: A trubadúr

Erkel Színház, 1969. R. Vámos László, J. Márk Tivadar

L. Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt

Színház- és Filmművészeti Főiskola, Ódry Színpad, 1970. R. Várkonyi Zoltán

A 25. Színház ünnepi nyitó előadása

25. színház, 1970. R. Jancsó Miklós

G. Puccini: Pillangókisasszony

Erkel Színház, 1971. R. Szinberger Sándor, J. Márk Tivadar

Gyurkó László: Szerelmem, Elektra

Huszonötödik Színház, 1972. R. Szigeti József, D-J. Csikós Attila

Molière: Kényeskedők

Ódry Színpad, 1972. R. Metzner János

Gyurkó László: Szerelmem, Elektra

25. színház, 1972. R. Jancsó Miklós

Miller: Pillantás a hídról

Kisfaludy Színház, Győr, 1974. R. Meczner János, D-J. Csikós Attila

Ruiter Sándor: Rongybaba

Fővárosi Operettszínház, 1974. R. Sík Ferenc, J. Schäffer Judit

Kodály Zoltán: Székelyfonó

Szegedi Nemzeti Színház, 1976. R. Horváth Zoltán, J. Vágvölgyi Ilona

J. Strauss: A cigánybáró

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1976. R. Horváth Zoltán, J. Márk Tivadar

Galgóczi Erzsébet – Németh Endre: Kinek a törvénye?

Kisfaludy Színház, Győr, 1977. R. Meczner János, J. Csengey Emőke

Gosztonyi János: Szegényemberek

Radnóti Miklós Színpad, 1977. R. Bencze Zsuzsa, J. Meluzsin Mária

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Kisfaludy Színház, Győr, 1978. R. Meczner János, J. Tordai Hajnal

T. Williams: Orfeusz alászáll

Pesti Színház, 1979. R. Ruszt József, J. Jánoskúti Márta

G. Verdi: Don Carlos

Fertőrákosi Barlangszínház, 1979. R. Horváth János, J. Márk Tivadar

Kodály Zoltán: Háry János

Erkel Színház, 1979. R. Ruszt József, J. Vágó Nelly

Páskándi Géza: Kálmán király

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1980. R. Ruszt József, J. Wieber Mariann

F. Schiller: Tell Vilmos

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1981. R. Ruszt József, J. Piros Sándor

Görgey Gábor: Ünnepi ügyelet

Radnóti Miklós Színpad, 1982. R. Gáspár János, J. Meluzsin Mária

Molnár Ferenc: Olympia

Nemzeti Színház, 1982. R. Gábor Miklós, J. Schäffer Judit

Euripidész: Bacchánsnők

Zichy Kastélyszínház, 1982. R. Ruszt József

Foster: Tom Pain

Egervári Játékok, 1982. R. Ruszt József

Spiró György: Esti műsor

Nemzeti Színház, 1983. R. Szurdi Miklós, J. Füzy Sári

S. Schwartz: Pipin

Fővárosi Operettszínház, 1983. R. Kerényi Miklós Gábor, J. Rátkai Erzsébet

F. Dürrenmatt: János király

Színház- és Filmművészeti Főiskola, Ódry Színpad, 1983. R. Kerényi Imre, J. Borsi Zsuzsa

F. Dürrenmatt: János király

Várszínház, 1984. R. Kerényi Imre, J. Borsi Zsuza

Hubay Miklós: Különös nyáréjszaka

Gyulai Várjátékok, 1983. R. Sík Ferenc

E. Albee: Nem félünk a farkastól

Nemzeti Színház, 1984. R. Mrsán János, J. Vágó Nelly

M. Stewart: Szeretem a feleségem

Vidám Színpad, 1984. R. Bodrogi Gyula, D-J. Csikós Attila

T. Williams: Macska a forró bádogtetőn

Várszínház, 1985. R. Szurdi Miklós, J. Schäffer Judit

W. Shakespeare: II. Richárd

Várszínház, 1986. R. Kerényi Imre, J. Vágó Nelly

W. Shakespeare: IV. Henrik

Várszínház, 1986. R. Vámos László, J. Vágó Nelly

L. Webber: Jézus Krisztus Szupersztár

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1986. R. Szikora János, J. Wieber Mariann

Miller: Az ügynök halála

Vígszínház, 1987. R. Szikora János, J. Jánoskúti Márta

Tolcsvay László – Tolcsvay Béla: Magyar Mise

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1987. R. Koltay Gábor, J. Gombár Mária

G. Verdi: Aida

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1987. R. Koltay Gábor, J. Kemenes Fanny

B. Paszternak - Szikora János: Doktor Zsivago

Szigligeti Színház, Szolnok, 1988. R. Szikora János, J. Vágó Nelly

B. Paszternak - Szikora János: Doktor Zsivago

Nemzeti Színház, 1988. J. Vágó Nelly, R. Szikora János

Munkácsi Miklós: Mindhalálig Beatles

Thália Színház, 1988. R. Koltay Gábor, J. Kemenes Fanni

Kornis Mihály: Körmagyar

Vígszínház, 1989. R. Horvai István, J. Jánoskúti Márta

R. Strauss: Salome

Magyar Állami Operaház, 1989. J. Schaffer Judit, R. Szikora János

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Fővárosi Operettszínház, 1990. R. Vámos László, J. Kemenes Fanni

Erkel Ferenc: Hunyadi László

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1990. R. Nagy Viktor, J. Rátkai Erzsébet

Müller Péter – Tolcsvay László: Mária evangéliuma

Madách Színház, 1991. R. Nagy Viktor, J. Benedek Mari

L. Webber: Jézus Krisztus Szupersztár

Arizona Színház, 1991. R. Szikora János, J. Wieber Mariann

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Fővárosi Operettszínház, 1992. R. Vámos László, J. Kemenes Fanny

G. Bizet: Carmen

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1992. R. Nagy Viktor, J. Vágó Nelly

R. Wagner: A rajna kincse

Magyar Állami Operaház, 1993. R. Nagy Viktor, J. Vágó Nelly

Erkel Ferenc: Bánk bán

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1994. R. Kerényi Imre, J. Vágó Nelly

Goldmark – Hidas – Seregi: A makrancos Kata

Magyar Állami Operaház, 1994. J. Vágó Nelly, R. Seregi László

R. Wagner: A walkür

Magyar Állami Operaház, 1995. R. Nagy Viktor, J. Vágó Nelly

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Fővárosi Operettszínház, 1996. R. Horváth Péter, J. Kemenes Fanni

Az első Operabál tervezése

Montserrat Caballé koncert, 1996.

Szörényi Levente: A kiátkozott

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1997. R. Iglódi István, J. Rátkai Erzsébet

G. Verdi: Falstaff

Magyar Állami Operaház, 1997. R. G. Bosio, J. Nica Magnani

L. Bart: Oliver!

Madách Színház, 1997. R. Szirtes Tamás, J. Vágó Nelly

Kodály Zoltán: Háry János

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1998. R. Szikora János, J. Csík György

Bródy János – Szörényi Levente: Veled, Uram!

Esztergomi Szabadtéri Játékok, 1998. R. Iglódi István, J. Rátkai Erzsébet

M.P.Muszrgszkij: Borisz Godunov

Magyar Állami Operaház, 1999. R. Szinetár Miklós, J. Márk Tivadar

Bródy János – Szörényi Levente: István, a király

Nemzeti Színház, 2000. R. Iglódi István, J. Rátkai Erzsébet

Eötvös Péter: Három nővér

Magyar Állami Operaház, 2000. R. Szabó István, J. Szakács Györgyi

Bródy János – Szörényi Levente: Veled, Uram!

Esztergomi Várszínház, 2000. R. Iglódi István, J. Rátkai Erzsébet

Szörényi Levente – Bródy János: István a király

Esztergomi Nyári Játékok, 2000. R. Iglódi István

Vukán György: Black Advent

Thália Színház, 2000. R. Tóth János

Nemeskürty István – Szörényi Levente: Attila, isten kardja

Szegedi Szabadtéri Játékok, 2001. R. Iglódi István, J. Rátkai Erzsébet

G. Verdi: Aida

Szegedi Szabadtéri Játékok, 2003. R. Nagy Viktor, J. Vágó Nelly

G. Verdi: Rigoletto

Magyar Állami Operaház, 2005. R. Szinetár Miklós, J. Velich Rita

Bródy János – Szörényi Levente: István, a király

Papp László Sportaréna, 2008. R. Szikora János, J. Kovács Yvette Alida

Szörényi Levente – Bródy János: A Társulat, István a király

Budapest Sportaréna, 2009.

R. Strauss: Arabella

Magyar Állami Operaház, 2012. R. Bereményi Géza, J. Velich Rita

Bereményi Géza: Kincsem

Thália Színház, 2014. R. Bereményi Géza, J. Velich Rita

G. Verdi: Aida

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2014. R. Nagy Viktor, J. Vágó Nelly

Külföldi tervezések

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Ljubjana, Opera, 1979.

G. Verdi: Falstaff, Bordeaux, 1987.

Kodály Zoltán: Háry János, Trieszt, 1987.

Cimarosa: A párizsi festő, Monte-Carlo, Opera, 1989.

G. Verdi: Aida, Kokura, Kytakyuhu, Japán, 1990.

Ábrahám Pál: Viktória, München, Deutsches Theater, 1990.

Csajkovszkij: Csipkerózsika, Opera, Santiago de Chile, 1990.

Shakespeare: Henrik, der Fünfte, Graz, Schauspielhaus, 1990.

Strauss: A denevér, München, Deutsches Theater, Frankfurt – Alte Oper, 1991.

Dürrenmatt: János király, Klagenfurt, Schauspielhaus, 1992.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem, Frankfurt, Alte Oper, 1994., Tours Fesztivál, 1997.

Lehár Ferenc: A víg özvegy, München, Deutsches Theater, 1995.

G.Bizet: Carmen, Stuttgart Aréna, Xanten – Római Aréna, Basel – Schleierhalle, 1995.

Monserrat Caballé koncert, München, Olympiahalle, 1996.

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő, München – Deutsches Theater, 1994, Párizs, Opera Comique, 1996.

Verdi: Falstaff, Ludwigshafen, 1996.

Strauss: A denevér, Verona, Teatro Lirico, 1996.

Monserrat Caballé koncert, München – Olympiahalle, 1996, Ulm, Domplatz, 1997.

José Carreras – Montserrat Caballé – Placido Domingo koncertsorozat

Hannover - Stadthalle, München - Operaház, 1997. szervező: Peter Hoffmann Koncertiroda

Placido Domingo koncert, Mannheim, Stadion, 1997.

Montserrat Caballé és Montserrat Matti estje, Oberhausen, 1997.

Verdi: Aida, Kokura, Japán, 1999.

Mozart: Figaro házassága, Japán-turné, 1999.

Kálmán Imre: Marica grófnő, Xanten, Római Aréna, 1999.

L. Webber: Jésus Krisztus Szupersztár, Washingtoni Opera produkció, Xanten – Ostende, 2001.

L. Webber: Jésus Krisztus Szupersztár, Ostende, Stadthalle, 2002.

Verdi: Aida, Xanten, 2003.

Bizet: Carmen, Japán turné, 2003.

Verdi: Rigoletto, Japán turné, 2004, Thaiföld – Bangkok, 2005.

Aichi világkiállítás, német nemzeti pavilon, 2005.

Mozart: Szöktetés a szerájból, Oman, Royal Opera, 2012.

Verdi: A trubadúr, Aida, Rigoletto, kínai turné, Tianjin, 2013.

Válogatott filmdíszlettervek

Az úr a pokolban is úr

R. Szőnyi G. Sándor, MTV, 1970.

Vörösmarty: Csongor és Tünde

R. Ruszt József, MTV, 1979.

Krúdy Gyula: Tizenhat lány tizenhat város

R. Katkics Ilona, MTV, 1982.

Goethe: Vonzások és választások

R. Deák Krisztina, MTV, 1983.

Móricz Zsigmond: Míg új a szerelem

R. Szőnyi G. Sándor, MTV, 1984.

Magyarország szépe, MTV, 1985.

Katona József: Bánk bán

R. Szőnyi G. Sándor, MAFILM, 1986.

Szilveszteri Gála a Kongresszusi Központban, MTV, 1986.

25 éves a Benkó Dixiland

Gálaműsor, Budapest Sportcsarnok, MTV, 1987.

Puskin: Anyegin

R. Szikora János, MTV-MAFILM, 1989.

Molnár Ferenc: A császár

R. Szikora János, MTV, 1994.

Szörényi Levente-Bródy János: István a király

R. Szikora János, MTV-Zikkurat, 2008.

Belsőépítészeti munkák, válogatás

Környezetterv a Kaltenbergi Lovagi Játékokhoz, kaltenbergi vár, Geltendorf, Németország, 1992.

Kaltenberg Étterem belsőépítészete, Vadászterem, Étterem, konyhaüzem, terasz, sörfőzde, enteriörök – épület komplexum, Kaltenberg Brew Pub, Vail, Colorado, USA, 1997.

Eurodisney Park, King Ludwig Castle, Párizs, 2002.

Viziszínpad, Hohenschwangau kastély parkja, tava, Alpensee, 2003.

Kőnig Ludwig Restaurant, Riem, 2003.

Királyi vár terve, Disneyland Park, Anaheim, Kalifornia, USA, 2004.

König Ludwig Castle, Los Angeles, 2004.

Aichi világkiállítás, német nemzeti pavilon, 2005.

Kőnig Ludwig Restaurant, Moszkva, 2006.

Sigismund Történelmi Élménypark, Zsámbéki-medence, 2008.

Kőnig Ludwig an der Messe étterem, München, Németország, 2010.

Összeállította Turnai Tímea színháztörténész a forráskutatások, valamint Csikós Attila kötete alapján. [2016]