Gerzson Pál

Életrajz

Gerzson Pál 1931. január 25-én született Hirden. Édesapja, Gerzson István állatorvos, édesanyja Eőry Mária. A hét testvér között Gerzson Pál volt a legidősebb. Az apa kezdetben Pécsett tevékenykedett, majd 1940-ben családjával Nagykárolyban telepedett le, ahol járási állatorvosként működött, majd röviddel ezután, 1942-től Ungváron megyei állatorvos volt. A háborús viszontagságok elől a család először Ógyallára, majd 1945-ben Kőszegre került. Gerzson Pál itt, Kőszegen végezte el a gimnázium felső tagozatát, és itt tett érettségi vizsgát is. Művészi tehetsége már a középiskolás évek alatt megmutatkozott: két alakalommal is díjat nyert országos rajzpályázaton. 1949-ben Budapestre ment, és megkezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol először Kmetty János osztályába került. Két év után rövid ideig Pór Bertalan tanítványa volt, majd Domanovszky Endre, végül Hincz Gyula volt a mestere.

Első művei 1952-ből maradtak fenn. 1953-ban rajztanárként szerzett diplomát a főiskolán, és Cinkotán kezdett tanítani. Ekkor megházasodott: felesége Kovács Mária lett. Három gyermekük született (1954-ben, 1957-ben és 1958-ban), akik közül Gerzson Péter (Budapest, 1957. augusztus 17.) szobrászművészi pályát futott be. 1955 és 1960 között önálló művészként dolgozott – 1956-ban a budapesti József utcában kapott műtermet –, majd Hincz Gyula meghívására a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára lett, ahol 1974-ig tanított. Művészetében döntő fordulatot hozott az 1959-es hódmezővásárhelyi művésztelepen való munkálkodása, majd az 1961-es Szovjetúnió-beli tanulmányútja, ahol az Ermitázs modern anyaga nagy hatással volt rá. Az 1960-as évek végétől a legfontosabb mozzanat művészetében a szigligeti alkotóperiódusok megnyílása, a balatoni táj által ihletett képek megalkotása. Ekkor fordul művészete az elvonatkoztatás, az absztrakció felé, amely erőteljes kolorizmussal párosulva haláláig meghatározza művészetét.

Alkotói munkásságát – amely számos önálló kiállítás megrendezésével és csoportos kiállításon való szerepléssel dokumentált – végigkíséri a művészpedagógusi tevékenység: kezdetben általános iskolában tanított, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán másfél évtizeden át, később a Magyar Képzőművészeti Főiskolán több mint két évtizeden át nevelte tanítványait.

Rendkívül aktív művészetszervezői tevékenységet is kifejtett: több művésztársaság tagja, esetenként alapítója volt, míg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökeként a rendszerváltás utáni években, 1992 és 1999 között dolgozott.

A Magyar Művészeti Akadémiának 1992-től a 2008-ban bekövetkezett haláláig volt tagja.

Számos műve lelhető meg magyarországi köz- és magángyűjteményekben. Hagyatékát családja őrzi és gondozza.

Az életrajzot összeállította: Wehner Tibor [2014]

_____________________________________________

Életrajzi adatok

Hird, 1931. január 25.

Budapest, 2008. május 27.

Tanulmányok

1949–1953: Magyar Képzőművészeti Főiskola (mesterei: Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Kmetty János)

1953–1955: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, geometriai tanulmányok

Oktatói tevékenység

1960–1974: Magyar Iparművészeti Főiskola, tanár

1974–1996: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanár; 1986–1990: Festészeti Tanszék, tanszékvezető

Művészeti szervezeti tagságok

1955–2008: Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (majd MAOE), tag

1964–2008: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, tag; 1992–1999: elnök

1992–2008: az MMA társadalmi szervezet tagja

1988–2008: Magyar Szépmíves Társaság, tag, elnök

2000–2008: Academie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres (Tudományok, Művészetek és Irodalom Akadémiája), tag, Párizs