logo
logo
Horváth Anna profilképe

Horváth Anna

keramikusművész

Beregszász, 1924. november 5. – Beregszász, 2005. október 11.
Az MMA posztumusz tiszteleti tagja
Képzőművészeti Tagozat
Horváth Anna életrajza

Életrajz

 

Horváth Anna a kárpátaljai magyar képzőművészet és művészeti élet meghatározó egyénisége. Balla László az Erdélyi Béla és kortársai című (1994) kötetében az ott élő harmadik festőnemzedék „leguniverzálisabb" művészének nevezi Horváth Annát. Beregszászon élt és alkotott. Érettségi után, 1946-tól a beregszászi téglagyárban dolgozott. Itt ismerkedett meg kerámiái és érmei alapanyagával és az agyag technikákkal. Autodidakta művész volt. Mestereinek Erdélyi Bélát, Manajló Ferencet és Boksay Józsefet tartotta. A kárpátaljai és magyarországi népművészet hagyományaira épülő, a népi élet jeleneteit ábrázoló zsánerszobrai ismertté tették nevét. Éremművészként rendszeresen szerepelt rangos nemzetközi kiállításokon. Egyéb művészeti területekkel is foglalkozott (díszlettervezés, kisplasztika, monumentális szobrászat, rézdomborítás, belsőépítészet, grafika, festészet, éremművészet). Első kiállítása 1958-ban volt, mely után állandó résztvevője a járási és országos kiállításoknak. 1959-től művei láthatók a magyar képzőművészeti kiállításokon. 1963-tól Ukrajna Képzőművészeti Szövetség tagja. 1994–1996 között számos magyarországi és külföldi művésztelepen alkotott. Rendszeresen kiállított a FIDEM (Nemzetközi Éremművészeti Szervezet) kiállításokon. Alkotásait bemutatták Varsóban, Budapesten, Berlinben, Bukarestben, Kassán, Nyíregyházán. Kárpátalján számos településen láthatók munkái: Sevcsenko-emléktábla (Beregszász), 14 táblás Krisztus-stáció (Nagyszőlős, római katolikus templom). A kárpátaljai irodalmi élet aktívrésztvevője. A József Attila Alkotóközösség (1988), a Bereg Alkotóegyesület alapító tagja. Kisprózáit a Kárpáti Igaz Szó és a Kalendárium közölte. 1965-ben jelent meg Megtört csend című kötete, melyben Beregszász művelődési életét ismerteti. A Sugaras utakon című antológiában (1985) is szerepelt. 1994-ben Az a régi nyár címmel megírt jegyzeteit, vallomásait és rajzait az Intermix Kiadó rendezte sajtó alá.

A Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet 2005-ben vette fel tagjai közé.

 

Az életrajzot összeállította: Szabó Lilla [2017]

 

Egyéni kiállítások

1969, 1974, 1984, 1994: Beregszászi Művelődési Ház

1976 Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum, Ungvár

1997 Dorottya Galéria, Budapest,

1997 Médium Galéria, Szombathely

 

Válogatott csoportos kiállítások

1967, 1969, 1970: UA (Ukrajnai) Köztársasági kiállítás, MM Kiállítóterem, Kijev

1970 Szovjet össz-szövetségi éremművészeti kiállítás, MM Kiállítóterem, Moszkva

1970 Szovjet éremművészeti kiállítás, Varsó

1972 Szovjet össz-szövetségi kisplasztikai kiállítás, MM Kiállítóterem, Moszkva

1973 Szovjet össz-szövetségi éremművészeti kiállítás, MM Kiállítóterem, Moszkva

1975 Nemzetközi éremművészeti kiállítás, Krakkó

1975 Kárpátalja képzőművészete, Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Múzeum, Kijev

1976 UA köztársasági kisplasztikai kiállítás, MM Kiállítóterem, Kijev

1977 Nemzetközi éremművészeti kiállítás, Budapest

1980 Kárpátalja képzőművészete, Szovjet Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség Kiállítóterem, Moszkva

1989 Tőketerebesi Történelmi Múzeum [Vjacseszlav Prihogykóval, Sütő Jánossal], Tőketerebes [Trebisov]

 

Művek közgyűjteményekben:

-Beregvidéki Múzeum, Beregszász

-Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum, Ungvár

-Ukrajna Képző- és Iparművészeti Szövetség gyűjteménye, Kijev

-Ukrajna MM gyűjtemény, Kijev

-Horváth Anna keramikus- és szobrászművészről elnevezett iskolamúzeum [Horváth Anna

hagyatékának egy része], Beregszászi 6. Számú Általános Iskola