Kossuth-díjas és Ybl Miklós-díjas építész
KERÉNYI JÓZSEF PÉTER ÉLETRAJZI ADATAI
Kispest, 1939. november 27. – Budapest, 2016. március 10.
Tanulmányok
1958–1963: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, diploma
1997: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, DLA fokozat
Munkahelyek
1963–1964: Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, gyakornok
1964–1984: BÁCSTERV (Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat), építész, majd főépítész
1984–1987: VÁTI (Városépítési Tervező Vállalat), irodavezető
1991–2016: Kerényi Stúdió Kft., ügyvezető
Oktatói tevékenység
1988–2016: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési tanszék, 1990–2016: habilitált egyetemi tanár, majd tanszékvezető egyetemi tanár
BME Építőművészeti Doktori Iskola alapítója
1987–2016: Pollack Mihály Műszaki Főiskola (Pécs) címzetes tanár, a posztgraduális mesterképzési program vezetője
Művészeti szervezeti tagság
1975–2016: Magyar Építőművészek Szövetsége, tag
1992–2011: Az MMA társadalmi szervezet tagja
2011–2016: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
____________________________________________
KERÉNYI JÓZSEF PÉTER: CURRICULUM VITAE
Édesanyám és édesapám jó és szép emberek. Előttem járnak az úton. Egész életemet az a szeretet határozza meg, amelyet szüleimtől kaptam. Ezen túl adták és biztosították a legtöbbet: majdnem korlátlan szabadságot, önállóságot – és teljes családi biztonságot egy teljesen bizonytalan világban. Adósuk maradtam és gyerekeimnek is adósa maradok, mert ezt az örökségemet nem tudom tetézve továbbadni. Annak örülök, hogy az unokák – Ákos, Jokó, Péter – születését legalább édesanyám megérte.
Gyerekkorom színhelye a kispesti Wekerle-telep volt. Hárombarackfás kert tartozott minden lakáshoz, valamennyi ház cseréptetős volt, az iskolához vezető utcácskát két oldalt szegélyező fák koronája katedrális boltozatként borult össze a fejem fölött. A magastetős házak szeretetére nevelt ez a környezet.
Kós Károly tervezte a telep főterét, ahol megtalálható volt minden: templom, mozi, könyves- és más boltok, cukrászda-kávézó meg szabadtéri színpad és sok fa, bokor. (Kérésemre Kós Károly tanulságos és szép levélben írta meg a főtér tervezésének, építésének történetét. Gondolom, ennek a tervpályázatnak, tervezésnek, építésnek a megismerése minden kommentár nélkül is elgondolkodtató tanulságot jelent mai építészeti világunkban. És végül: úgy vélem, ez a féltve őrzött levél ma már üzenet minden kedves kollégának az igazi korszerűségről és magatartásról – a nagy Kardcsókolótól!)
A ferencvárosi Fáy András gimnáziumban érettségiztem, ahol korábban édesapám. Kiváló tanáraim voltak, néhányukat egyetemi katedráról űzött ide az ötvenes évek rendszere. Osztályfőnököm, Ballai Mihály sugárzó példa volt és marad. Tiszteletére rendeztem tanítványaimmal közösen kiállítást 1992-ben – a halála előtti évben – Tanítványok és adósságok címmel.
Tizennégy éves koromtól készülődtem az építész hivatásra. Nyaranként építkezéseken dolgoztam, szabadegyetemi előadásokat hallgattam. Érettségi után végül a Műegyetem építészmérnöki karára és kőfaragó ipari tanulónak jelentkeztem. Felvettek a Műegyetemre. Tanáraim közül Pogány Frigyes, Pelikán József, Gábor László előadásait hallgattam szívesen, a tervezési korrektorok közül Komondy Zoltán és Olasz Lóránt munkáját becsültem.
Diplomázás után véletlen jó szerencsével az Országos Műemléki Felügyelőséghez kerültem. A kivitelező részleg munkatársaként beutazhattam az országot, majd a tervező részleghez mehettem dolgozni. Itt szerkesztettem életem első kiviteli tervét, a visegrádi Salamon-torony vizuális boltozatrekonstrukcióját, négyzetacél hálóval. (Utólag, kivitelezés közben meg is kellett erősíteni a hálót szögacéllal.) A tervező Sedlmayer János, a „teaszűrő" háló ötletgazdája Horler Miklós volt, A kivitelezett, fehérre festett fém boltozatháló fényképen nagyon „etetős" volt, azonban helyszíni tapasztalatom figyelmeztetett, hogy a publikációnál fontosabb a valóságos tér hatása a helyszínen!
Ma már törvényszerű véletlennek nevezem, hogy 1963-ban önálló munka reményében az Alföldre, Kecskemétre költöztem. Ezen a tájon nem volt rokonom, ismerősöm, találtam viszont a Wekerle-telepi főtér helyett egy másik soktornyú Fő teret, amit még a kecskemétiek is alig ismertek akkori gúnyájában. És találtam egy házat a meszesi Duna-parton, ahol a ház gazdája a veranda építésénél megőrizte, körülépítette az ott lévő fát. Több évtizede őrzöm ezt a kis képet.
És találkoztam emberekkel, később barátokkal, ellenségekkel, akik segítették a munkámat, akarva-akaratlanul, hiszen az építész nem állhat egyedül.
Az Alföld, Bács-Kiskun nekem az volt, mint orvosnak háborúban a tábori kórház. Mindent lehetett és kellett is terveznem, építenem.
Távol a fővárosi nagy tervezővállalatok szellemi istállóitól, a szellemi kötetlenség és a hely valóságos szegénysége kellett ahhoz, hogy hályogkovács módjára elkezdjem azt az építészetet a hatvanas években Kecskeméten, amit aztán a hetvenes évek második felétől Európában rehabilitációnak, revitalizációnak, Amerikában recyclingnak, Ázsiában regenerációnak neveztek el. A lényege ma már könnyen összefoglalható: őrizzük meg értékeinket, házakat, településeinket, hasznosítsuk és használjuk őket korszerűen, és ha újat építünk, az új a helyre jellemző legyen. Akkor építünk jól, ha sem bánatot, sem nosztalgiát nem ébresztünk az emberekben a múlt iránt.
Elsőül kemény munkával – egy fegyelmi árán – sikerült megakadályoznom, hogy emeletet építsenek Kecskeméten egy romantikus-eklektikus házacskára. Reile Gézáné biztatására részt vettem egy idegenforgalmi témájú országos építészeti ötletpályázaton – és nyertem. Megterveztem és megépült a bugaci csárda, a volt Fehér-tanya rehabilitációja. Így kezdődött.
1984-ben addigi munkásságomat összefoglaló Város és vidéke című dokumentációval részt vettem az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) pályázatán. Iskolát, pontosabban rehabilitációt „teremtő" munkásságomat, pályaművemet Matthew-diplomával tüntették ki, Norman Foster – azóta már Sir Norman Foster –, Charles Correa, Lucio Costa, Futagawa és más kiváló építészek társaságában.
1984-ben megpályáztam és elnyertem a Városépítészeti tudományos és Tervező Intézet műemléki és építészeti irodájának vezetői tisztségét. Munkatársaimmal kidolgoztuk a budapesti rehabilitáció módszertanát, majd amikor másodjára hívtak, a Műegyetem Építészmérnöki Karára mentem tanítani. 1991-ben megalapítottam a Kerényi Stúdiót. Építészeti munkásságomhoz a kezdetektől hozzátartozott a képző- és iparművészeti környezettervezés, valamint a nyolcvanas évektől Szőke István biztatására a színházi játéktér- és díszlettervezés. 1996-ban Vámossy Ferenccel megindítottuk a BME Építészkarának doktori programját, erre épült 2002-től az Építőművészeti Doktori Iskola, ami indulása idején az ország akkor legnagyobb és legerősebb doktoriskolája volt ezen a területen.
Munkák
Megvalósult épületek
1968 Dunavecse községközpont településrendezési terve
Tiszakécske, üdülőterület településrendezési terve
1969 Templom téri díszkút, Kecskemét
Meszesi Duna-part üdülőterület településrendezési terve, Kalocsa
1970 Konzervgyár 3000 adagos konyhája, Nagykőrös
1971 10 tantermes iparitanuló iskola, Baja
Művelődési Ház, Bácsalmás
Családi ház, Kecskemét
Kijevi légiszerencsétlenség áldozatainak emlékhelye, Kecskemét
1972 községközpont településrendezési terve, Lajosmizse
Homokdombi rész beépítési terve, Kecskemét
1973 Szobrász műteremház, Kecskemét
Gyermekotthon, Felsőszentiván
Áruház, Felsőszentiván
1974 Kápolna, Kunadacs
Pásztormúzeum, Bugac
Mártíremlékmű, Lakitelek-Tőserdő
Tudomány és Technika Háza (volt zsinagóga átalakítása), Kecskemét
1975 Kocsis Pál, Kada Elek, Mészöly Gyula, Tóth László síremlékei, Kecskemét (Melocco Miklóssal, Kalló Viktorral, Fekete Tamással)
16 tantermes iskola, Kiskunfélegyháza
1976 Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és Kéttemplomköz, sétálóutca, Kecskemét (Mezei Gáborral, Udvardi Lajossal, Probstner Jánossal)
Naiv Művészetek Háza (volt Bánó-ház átalakítása), Kecskemét
1977 Kodály Intézet könyvtára, Kecskemét
1978 Városi Művelődési- és Ifjúsági Ház (volt Nagyszeminárium átalakítása), Kalocsa
1979 Perczel Kastély díszkút, Bonyhád (Mihály Gáborral)
Urnapark, Kecskemét
1980 Jeltorony, Pusztavacs
Üdülő, Lakitelek
Kodály-emlékhely, Kecskemét (Melocco Miklóssal, Fekete Tamással)
Radnóti emlékhely, Győr (Melocco Miklóssal)
Rákóczi-szobor elhelyezésének építészeti és környezettervezése, Mezőtúr (Melocco Miklóssal)
1982 Ravatalozó, Kiskunmajsa
Keramikus lakóház és stúdió, Kecskemét
Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét
Rajzfilmstúdió, Kecskemét (a volt Hankovszky-ház felhasználásával)
Keramikus lakóház és stúdió, Kecskemét
Emlékmű, Szelidi-tó
Helytörténeti ház terve (volt cselédház), Kunadacs
Széchenyi liget, Kecskemét (Kiss Istvánnal)
1983 Móricz-emlékmű és -emlékhely, Hetényegyháza
1984 Emlékmű, Kiskunhalas (Marton Lászlóval)
Babits Mihály Művelődési ház és Művészetek Háza (volt zsinagóga átalakítása), Szekszárd
Üdülőházak (volt kamalduli szerzetesek cellalakásainak hasznosítása), Majk
1985 Képtár és gyermekkönyvtár, Szank
Kerámia stúdió bővítése, Kecskemét
1986 Malomszálló, Szentendre
1991 Római katolikus kápolna és környezete, Cegléd
1996–: volt Lónyai-, később Hatvany-villa átalakítása, Budapest, Csónak utca
1996 Kéttemplom közi díszkút, Kecskemét (Kiss Kovács Gyulával)
2003 56-os forradalom emlékműve, Kecskemét
2006 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Campusa, Sopron
Tervek, tervpályázatok
1965 Orvosi rendelő, Kecskemét
Filmstúdió, Kecskemét
1967 Szolgáltatóház, Kecskemét
Szolgáltatóház, Császártöltés
1968 Diákotthon, Izsák
1970 Bőrkórház, Kecskemét
1971 Üzemi lakótelep rendezési terve, Helvécia
1972 Összevont rendezési terv, Dunaegyháza
1974 Ravatalozó terve, Bácsalmás
Társasház terve, Kecskemét
1975 16 tantermes iskola terve, Kiskunfélegyháza
Áruház és lakóház terve, Kiskunfélegyháza
Légfékszelepüzem terve, Kiskőrös
Római katolikus plébánia terve, Kiskunfélegyháza
Széchenyi városrész lakóépületei terve, Kalocsa
1976 Művelődési Ház terve, Bácsbokod
1977 Schaár Erzsébet szoborutca terve, Kecskemét (Vilt Tiborral)
1978 Lakóházegyüttes terve, Cegléd
Kodály-portré szoborfülke, Kecskemét (Borsos Miklóssal
1979 Könyvtár terve (a klasszicista zsinagóga felhasználásával), Baja
Megyei Múzeum terve (volt Ó-Kollégium), Kecskemét
1980 Faragóház terve (volt Malom), Kecskemét
Sportcsarnok terve, Dunaújváros
Szépművészeti Múzeum új kiállítási, iroda és raktárépület terve (XIII. kerületi volt zsinagóga), Budapest
Üdülőszálló együttes terve, Lajosmizse
1981 Múzeum terve (volt unitárius templom), Dunapataj
1983 Népi iparművészeti gyűjtemény terve (volt szeszfőzde), Kecskemét
1985 Taba ház terve, Dunapataj
1991 Bévárdi ház terve, Dunapataj
Polgárház terve, Kecskemét
1992 Római katolikus templom terve, Cegléd
1993 Irodaház, Budapest, Benczúr utca
1994 Szabó ház terve, Érd
1999 Református templom terve, Szirmabesenyő
2008 Képzőművészeti galéria és étterem terve, Budapest, Csónak utca
2010 Pásztormúzeum felújításának engedélyezési terve, Bugac
Színpadi látvány- és díszlettervek
1981 Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom, Kecskeméti Katona József Színház
1982 Plautus: Amphtruo, Tanyaszínház
Karl Burkhardt: Tűzijáték, Kecskeméti Katona József Színház
1983 Boris Vian: Mindenkit megnyúzzunk, Miskolci Nemzeti Színház
Kardos G. György: Villon és a többiek, Miskolci Nemzeti Színház
1984 Bertolt Brecht: Koldusopera, Miskolci Nemzeti Színház
Czakó Gábor: Karcsi, Kecskeméti Katona József Színház
Vándorfy László: Lukács Evangéliuma, Kecskeméti Katona József Színház
1985 Füst Milán: Negyedik Henrik király, Miskolci Nemzeti Színház
Gáli József: Daliás idők, Miskolci Nemzeti Színház
William Shakespeare: Ahogy tetszik, Miskolci Nemzeti Színház
1986 Weöres Sándor: A kétfejű fenevad, Miskolci Nemzeti Színház
1987 K. Bücher: Danton halála, Miskolci Nemzeti Színház
1988 G. B. Shaw: Pygmalion, Egri Gárdonyi Géza Színház
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Miskolci Nemzeti Színház
1989 Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők, Egri Gárdonyi Géza Színház
1992 Edward Bond: Kinn vagyunk a vízből, Pécsi Nemzeti Színház
W. Shakespeare: A velencei kalmár, Pécsi Nemzeti Színház
1993 Boris Vian: Medúzafő, Miskolci Nemzeti Színház
1995 Arrabal: Az építész és az asszír császár, Budapesti Katona József Színház
Osztrovszkij: Erdő, Budapesti Nemzeti Színház
1996 Szép Ernő: Vőlegény, Budapesti Nemzeti Színház
1997 Schwajda György: Mari, Pécsi Nemzeti Színház
1998 Fábián László: Levéltetvek, Miskolci Nemzeti Színház
Andrejev: Aki a pofonokat kapja, Miskolci Nemzeti Színház
Arthur Miller: Pillantás a hídról, Győri Kisfaludy Színház
1999 Ben Johnson: Volpone, Soproni Petőfi Színház
2000 Pozsgai Zsolt: Ábel, Soproni Petőfi Színház
2001 Szophoklész: Oidipusz király, Budapesti Katona József Színház
2002 Friedrich Schiller: Ármány és szerelem, Soproni Petőfi Színház
2004 Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból, József Attila Színház
2005 Csokonai vitéz Mihály: Karnyóné, Holdvilág Kamaraszínház
2006 Mary Chase: Barátom Harvey, Budaörsi Latinovits Színház
Pruzsinszky Sándor: Csillagjáró, Holdvilág Kamaraszínház
2007 Shakespeare-előadóest, Szolnok, Szigligeti Színház
2008 Gogol: A revizor, Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Neil Simon: A napsugár fiúk, Karinthy Színház
2011 Jean Genet: Cselédek, Holdvilág Kamaraszínház
2012 Nyírő József: Jézusfaragó ember, Újszínház
Nelly Shahnazaryan: Keresztút, Újszínház
2014 Székely János: Dózsa, Újszínház
Egyéni kiállítások
1976 Kerényi József kiállítása, Hajdúszoboszló, Városi Művelődési Központ
Csoportos kiállítások
1994 A Szinyei Merse Pál Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
1998 Hommage à Filippo Brunelleschi – Fekete Tamás szobrászművész és Kerényi József építész kiállítása, Szentendrei Építészgrafikai Galéria, Szentendre
Adatkezelési tájékoztatóSütitájékoztató