Kerényi József Péter

KERÉNYI JÓZSEF PÉTER ÉLETRAJZI ADATAI

Kispest, 1939. november 27. – Budapest, 2016. március 10.

Tanulmányok

1958–1963: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, diploma

1997: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, DLA fokozat

Munkahelyek

1963–1964: Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, gyakornok

1964–1984: BÁCSTERV (Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat), építész, majd főépítész

1984–1987: VÁTI (Városépítési Tervező Vállalat), irodavezető

1991–2016: Kerényi Stúdió Kft., ügyvezető

Oktatói tevékenység

1988–2016: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési tanszék, 1990–2016: habilitált egyetemi tanár, majd tanszékvezető egyetemi tanár

BME Építőművészeti Doktori Iskola alapítója

1987–2016: Pollack Mihály Műszaki Főiskola (Pécs) címzetes tanár, a posztgraduális mesterképzési program vezetője

Művészeti szervezeti tagság

1975–2016: Magyar Építőművészek Szövetsége, tag

1992–2011: Az MMA társadalmi szervezet tagja

2011–2016: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

____________________________________________

KERÉNYI JÓZSEF PÉTER: CURRICULUM VITAE

Édesanyám és édesapám jó és szép emberek. Előttem járnak az úton. Egész életemet az a szeretet határozza meg, amelyet szüleimtől kaptam. Ezen túl adták és biztosították a legtöbbet: majdnem korlátlan szabadságot, önállóságot – és teljes családi biztonságot egy teljesen bizonytalan világban. Adósuk maradtam és gyerekeimnek is adósa maradok, mert ezt az örökségemet nem tudom tetézve továbbadni. Annak örülök, hogy az unokák – Ákos, Jokó, Péter – születését legalább édesanyám megérte.

Gyerekkorom színhelye a kispesti Wekerle-telep volt. Hárombarackfás kert tartozott minden lakáshoz, valamennyi ház cseréptetős volt, az iskolához vezető utcácskát két oldalt szegélyező fák koronája katedrális boltozatként borult össze a fejem fölött. A magastetős házak szeretetére nevelt ez a környezet.

Kós Károly tervezte a telep főterét, ahol megtalálható volt minden: templom, mozi, könyves- és más boltok, cukrászda-kávézó meg szabadtéri színpad és sok fa, bokor. (Kérésemre Kós Károly tanulságos és szép levélben írta meg a főtér tervezésének, építésének történetét. Gondolom, ennek a tervpályázatnak, tervezésnek, építésnek a megismerése minden kommentár nélkül is elgondolkodtató tanulságot jelent mai építészeti világunkban. És végül: úgy vélem, ez a féltve őrzött levél ma már üzenet minden kedves kollégának az igazi korszerűségről és magatartásról – a nagy Kardcsókolótól!)

A ferencvárosi Fáy András gimnáziumban érettségiztem, ahol korábban édesapám. Kiváló tanáraim voltak, néhányukat egyetemi katedráról űzött ide az ötvenes évek rendszere. Osztályfőnököm, Ballai Mihály sugárzó példa volt és marad. Tiszteletére rendeztem tanítványaimmal közösen kiállítást 1992-ben – a halála előtti évben – Tanítványok és adósságok címmel.

Tizennégy éves koromtól készülődtem az építész hivatásra. Nyaranként építkezéseken dolgoztam, szabadegyetemi előadásokat hallgattam. Érettségi után végül a Műegyetem építészmérnöki karára és kőfaragó ipari tanulónak jelentkeztem. Felvettek a Műegyetemre. Tanáraim közül Pogány Frigyes, Pelikán József, Gábor László előadásait hallgattam szívesen, a tervezési korrektorok közül Komondy Zoltán és Olasz Lóránt munkáját becsültem.

Diplomázás után véletlen jó szerencsével az Országos Műemléki Felügyelőséghez kerültem. A kivitelező részleg munkatársaként beutazhattam az országot, majd a tervező részleghez mehettem dolgozni. Itt szerkesztettem életem első kiviteli tervét, a visegrádi Salamon-torony vizuális boltozatrekonstrukcióját, négyzetacél hálóval. (Utólag, kivitelezés közben meg is kellett erősíteni a hálót szögacéllal.) A tervező Sedlmayer János, a „teaszűrő" háló ötletgazdája Horler Miklós volt, A kivitelezett, fehérre festett fém boltozatháló fényképen nagyon „etetős" volt, azonban helyszíni tapasztalatom figyelmeztetett, hogy a publikációnál fontosabb a valóságos tér hatása a helyszínen!

Ma már törvényszerű véletlennek nevezem, hogy 1963-ban önálló munka reményében az Alföldre, Kecskemétre költöztem. Ezen a tájon nem volt rokonom, ismerősöm, találtam viszont a Wekerle-telepi főtér helyett egy másik soktornyú Fő teret, amit még a kecskemétiek is alig ismertek akkori gúnyájában. És találtam egy házat a meszesi Duna-parton, ahol a ház gazdája a veranda építésénél megőrizte, körülépítette az ott lévő fát. Több évtizede őrzöm ezt a kis képet.

És találkoztam emberekkel, később barátokkal, ellenségekkel, akik segítették a munkámat, akarva-akaratlanul, hiszen az építész nem állhat egyedül.

Az Alföld, Bács-Kiskun nekem az volt, mint orvosnak háborúban a tábori kórház. Mindent lehetett és kellett is terveznem, építenem.

Távol a fővárosi nagy tervezővállalatok szellemi istállóitól, a szellemi kötetlenség és a hely valóságos szegénysége kellett ahhoz, hogy hályogkovács módjára elkezdjem azt az építészetet a hatvanas években Kecskeméten, amit aztán a hetvenes évek második felétől Európában rehabilitációnak, revitalizációnak, Amerikában recyclingnak, Ázsiában regenerációnak neveztek el. A lényege ma már könnyen összefoglalható: őrizzük meg értékeinket, házakat, településeinket, hasznosítsuk és használjuk őket korszerűen, és ha újat építünk, az új a helyre jellemző legyen. Akkor építünk jól, ha sem bánatot, sem nosztalgiát nem ébresztünk az emberekben a múlt iránt.

Elsőül kemény munkával – egy fegyelmi árán – sikerült megakadályoznom, hogy emeletet építsenek Kecskeméten egy romantikus-eklektikus házacskára. Reile Gézáné biztatására részt vettem egy idegenforgalmi témájú országos építészeti ötletpályázaton – és nyertem. Megterveztem és megépült a bugaci csárda, a volt Fehér-tanya rehabilitációja. Így kezdődött.

1984-ben addigi munkásságomat összefoglaló Város és vidéke című dokumentációval részt vettem az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) pályázatán. Iskolát, pontosabban rehabilitációt „teremtő" munkásságomat, pályaművemet Matthew-diplomával tüntették ki, Norman Foster – azóta már Sir Norman Foster –, Charles Correa, Lucio Costa, Futagawa és más kiváló építészek társaságában.

1984-ben megpályáztam és elnyertem a Városépítészeti tudományos és Tervező Intézet műemléki és építészeti irodájának vezetői tisztségét. Munkatársaimmal kidolgoztuk a budapesti rehabilitáció módszertanát, majd amikor másodjára hívtak, a Műegyetem Építészmérnöki Karára mentem tanítani. 1991-ben megalapítottam a Kerényi Stúdiót. Építészeti munkásságomhoz a kezdetektől hozzátartozott a képző- és iparművészeti környezettervezés, valamint a nyolcvanas évektől Szőke István biztatására a színházi játéktér- és díszlettervezés. 1996-ban Vámossy Ferenccel megindítottuk a BME Építészkarának doktori programját, erre épült 2002-től az Építőművészeti Doktori Iskola, ami indulása idején az ország akkor legnagyobb és legerősebb doktoriskolája volt ezen a területen.

Munkák

Megvalósult épületek

1968 Dunavecse községközpont településrendezési terve

Tiszakécske, üdülőterület településrendezési terve

1969 Templom téri díszkút, Kecskemét

Meszesi Duna-part üdülőterület településrendezési terve, Kalocsa

1970 Konzervgyár 3000 adagos konyhája, Nagykőrös

1971 10 tantermes iparitanuló iskola, Baja

Művelődési Ház, Bácsalmás

Családi ház, Kecskemét

Kijevi légiszerencsétlenség áldozatainak emlékhelye, Kecskemét

1972 községközpont településrendezési terve, Lajosmizse

Homokdombi rész beépítési terve, Kecskemét

1973 Szobrász műteremház, Kecskemét

Gyermekotthon, Felsőszentiván

Áruház, Felsőszentiván

1974 Kápolna, Kunadacs

Pásztormúzeum, Bugac

Mártíremlékmű, Lakitelek-Tőserdő

Tudomány és Technika Háza (volt zsinagóga átalakítása), Kecskemét

1975 Kocsis Pál, Kada Elek, Mészöly Gyula, Tóth László síremlékei, Kecskemét (Melocco Miklóssal, Kalló Viktorral, Fekete Tamással)

16 tantermes iskola, Kiskunfélegyháza

1976 Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és Kéttemplomköz, sétálóutca, Kecskemét (Mezei Gáborral, Udvardi Lajossal, Probstner Jánossal)

Naiv Művészetek Háza (volt Bánó-ház átalakítása), Kecskemét

1977 Kodály Intézet könyvtára, Kecskemét

1978 Városi Művelődési- és Ifjúsági Ház (volt Nagyszeminárium átalakítása), Kalocsa

1979 Perczel Kastély díszkút, Bonyhád (Mihály Gáborral)

Urnapark, Kecskemét

1980 Jeltorony, Pusztavacs

Üdülő, Lakitelek

Kodály-emlékhely, Kecskemét (Melocco Miklóssal, Fekete Tamással)

Radnóti emlékhely, Győr (Melocco Miklóssal)

Rákóczi-szobor elhelyezésének építészeti és környezettervezése, Mezőtúr (Melocco Miklóssal)

1982 Ravatalozó, Kiskunmajsa

Keramikus lakóház és stúdió, Kecskemét

Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét

Rajzfilmstúdió, Kecskemét (a volt Hankovszky-ház felhasználásával)

Keramikus lakóház és stúdió, Kecskemét

Emlékmű, Szelidi-tó

Helytörténeti ház terve (volt cselédház), Kunadacs

Széchenyi liget, Kecskemét (Kiss Istvánnal)

1983 Móricz-emlékmű és -emlékhely, Hetényegyháza

1984 Emlékmű, Kiskunhalas (Marton Lászlóval)

Babits Mihály Művelődési ház és Művészetek Háza (volt zsinagóga átalakítása), Szekszárd

Üdülőházak (volt kamalduli szerzetesek cellalakásainak hasznosítása), Majk

1985 Képtár és gyermekkönyvtár, Szank

Kerámia stúdió bővítése, Kecskemét

1986 Malomszálló, Szentendre

1991 Római katolikus kápolna és környezete, Cegléd

1996–: volt Lónyai-, később Hatvany-villa átalakítása, Budapest, Csónak utca

1996 Kéttemplom közi díszkút, Kecskemét (Kiss Kovács Gyulával)

2003 56-os forradalom emlékműve, Kecskemét

2006 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Campusa, Sopron

Tervek, tervpályázatok

1965 Orvosi rendelő, Kecskemét

Filmstúdió, Kecskemét

1967 Szolgáltatóház, Kecskemét

Szolgáltatóház, Császártöltés

1968 Diákotthon, Izsák

1970 Bőrkórház, Kecskemét

1971 Üzemi lakótelep rendezési terve, Helvécia

1972 Összevont rendezési terv, Dunaegyháza

1974 Ravatalozó terve, Bácsalmás

Társasház terve, Kecskemét

1975 16 tantermes iskola terve, Kiskunfélegyháza

Áruház és lakóház terve, Kiskunfélegyháza

Légfékszelepüzem terve, Kiskőrös

Római katolikus plébánia terve, Kiskunfélegyháza

Széchenyi városrész lakóépületei terve, Kalocsa

1976 Művelődési Ház terve, Bácsbokod

1977 Schaár Erzsébet szoborutca terve, Kecskemét (Vilt Tiborral)

1978 Lakóházegyüttes terve, Cegléd

Kodály-portré szoborfülke, Kecskemét (Borsos Miklóssal

1979 Könyvtár terve (a klasszicista zsinagóga felhasználásával), Baja

Megyei Múzeum terve (volt Ó-Kollégium), Kecskemét

1980 Faragóház terve (volt Malom), Kecskemét

Sportcsarnok terve, Dunaújváros

Szépművészeti Múzeum új kiállítási, iroda és raktárépület terve (XIII. kerületi volt zsinagóga), Budapest

Üdülőszálló együttes terve, Lajosmizse

1981 Múzeum terve (volt unitárius templom), Dunapataj

1983 Népi iparművészeti gyűjtemény terve (volt szeszfőzde), Kecskemét

1985 Taba ház terve, Dunapataj

1991 Bévárdi ház terve, Dunapataj

Polgárház terve, Kecskemét

1992 Római katolikus templom terve, Cegléd

1993 Irodaház, Budapest, Benczúr utca

1994 Szabó ház terve, Érd

1999 Református templom terve, Szirmabesenyő

2008 Képzőművészeti galéria és étterem terve, Budapest, Csónak utca

2010 Pásztormúzeum felújításának engedélyezési terve, Bugac

Színpadi látvány- és díszlettervek

1981 Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom, Kecskeméti Katona József Színház

1982 Plautus: Amphtruo, Tanyaszínház

Karl Burkhardt: Tűzijáték, Kecskeméti Katona József Színház

1983 Boris Vian: Mindenkit megnyúzzunk, Miskolci Nemzeti Színház

Kardos G. György: Villon és a többiek, Miskolci Nemzeti Színház

1984 Bertolt Brecht: Koldusopera, Miskolci Nemzeti Színház

Czakó Gábor: Karcsi, Kecskeméti Katona József Színház

Vándorfy László: Lukács Evangéliuma, Kecskeméti Katona József Színház

1985 Füst Milán: Negyedik Henrik király, Miskolci Nemzeti Színház

Gáli József: Daliás idők, Miskolci Nemzeti Színház

William Shakespeare: Ahogy tetszik, Miskolci Nemzeti Színház

1986 Weöres Sándor: A kétfejű fenevad, Miskolci Nemzeti Színház

1987 K. Bücher: Danton halála, Miskolci Nemzeti Színház

1988 G. B. Shaw: Pygmalion, Egri Gárdonyi Géza Színház

Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Miskolci Nemzeti Színház

1989 Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők, Egri Gárdonyi Géza Színház

1992 Edward Bond: Kinn vagyunk a vízből, Pécsi Nemzeti Színház

W. Shakespeare: A velencei kalmár, Pécsi Nemzeti Színház

1993 Boris Vian: Medúzafő, Miskolci Nemzeti Színház

1995 Arrabal: Az építész és az asszír császár, Budapesti Katona József Színház

Osztrovszkij: Erdő, Budapesti Nemzeti Színház

1996 Szép Ernő: Vőlegény, Budapesti Nemzeti Színház

1997 Schwajda György: Mari, Pécsi Nemzeti Színház

1998 Fábián László: Levéltetvek, Miskolci Nemzeti Színház

Andrejev: Aki a pofonokat kapja, Miskolci Nemzeti Színház

Arthur Miller: Pillantás a hídról, Győri Kisfaludy Színház

1999 Ben Johnson: Volpone, Soproni Petőfi Színház

2000 Pozsgai Zsolt: Ábel, Soproni Petőfi Színház

2001 Szophoklész: Oidipusz király, Budapesti Katona József Színház

2002 Friedrich Schiller: Ármány és szerelem, Soproni Petőfi Színház

2004 Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból, József Attila Színház

2005 Csokonai vitéz Mihály: Karnyóné, Holdvilág Kamaraszínház

2006 Mary Chase: Barátom Harvey, Budaörsi Latinovits Színház

Pruzsinszky Sándor: Csillagjáró, Holdvilág Kamaraszínház

2007 Shakespeare-előadóest, Szolnok, Szigligeti Színház

2008 Gogol: A revizor, Székesfehérvári Vörösmarty Színház

Neil Simon: A napsugár fiúk, Karinthy Színház

2011 Jean Genet: Cselédek, Holdvilág Kamaraszínház

2012 Nyírő József: Jézusfaragó ember, Újszínház

Nelly Shahnazaryan: Keresztút, Újszínház

2014 Székely János: Dózsa, Újszínház

Egyéni kiállítások

1976 Kerényi József kiállítása, Hajdúszoboszló, Városi Művelődési Központ

Csoportos kiállítások

1994 A Szinyei Merse Pál Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest

1998 Hommage à Filippo Brunelleschi – Fekete Tamás szobrászművész és Kerényi József építész kiállítása, Szentendrei Építészgrafikai Galéria, Szentendre