Mészöly Dezső

Életrajz

Amikor Mészöly Dezső neve elhangzik valahol, joggal jöhetünk zavarba, melyik titulust is említsük elsőként. Költő, író, irodalomtörténész és tanár, műfordító, dramaturg. A felsorolás sorrendje nem tükröz fontossági, elismertségi sorrendet. Az említett szerepkörök mindegyikében otthonosan mozog, rendkívül színvonalasan, hatalmas lexikális tudással közelít mindegyik feladatához. Ő önmagát mégis elsősorban költőnek mondja, saját szavait idézve „Csak ahhoz értettem. Szeretném ezt hinni legalább. Az összes feladatban, amit végeztem, voltak nálam jobbak."

Mészöly Dezső 1918. augusztus 27-én született Budapesten. Édesapja Mészöly Gedeon maga is műfordító, író és nyelvész. Édesanyja Magay Berta volt, felnőttként is sokat emlegetett alak a szerző életében, úgy fogalmaz Mészöly Dezső, hogy „mindent tőle tanult". Ez egyrészt az édesanyák világot kinyitó tudására utal, másrészt pedig arra a tényre, hogy Mészöly Dezső évekig magántanuló volt. Édesapja szerepe fiatal felnőtt korában lesz igazán hangsúlyos, méghozzá szakmai szempontból, stilisztikát, irodalomtörténetet, verstani ismereteket sajátít el tőle. Gyermekkorának nyarait a Kiskunságban, anyai nagyszüleinél tölti, itt születik meg első verse is, az a négysoros, melyben a falusi élet után áhítozik, ekkor mindössze hét éves.

Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, majd a Sárospataki Református Kollégium diákja lett. A gimnázium több dolog miatt is fontos Mészöly Dezső életében. Nagy szeretetettel és hálával emlékszik vissza a gimnáziumi önképzőkörre, mely nagyon sokat formált stílusán, műveltségén. Kedves anekdota, hogy egy házi dolgozatra írt versére tanára, Kovács Alajos azt mondta „ezt nem osztályzom, mert nem te írtad". Majd amikor Mészöly Dezső elmondta, hogy nem állított valótlan dolgot, s megmutatta tanárának több versét is, az az egész osztály előtt bocsánatot kért Mészöly Dezsőtől. Másodsorban a pályaválasztás útkeresése is idekötődik. Családjában több lelkész is volt, apai nagyapja és dédapja, így a saját útját kereső Mészöly Dezső számára is lehetséges pályának kínálkozott a lelkészi hivatás. 1936-ban be is iratkozik a budapesti Református Teológiai Akadémiára. Nem tölt itt sok időt, azonban Buday Gergely professzort mestereként emlegeti. A teológiai tanulmányokat abbahagyva Mészöly Dezső még mindig nem tudja egészen pontosan, mivel is kellene foglalkoznia, Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytat. Beiratkozik a Képzőművészeti Főiskola festő szakára, három évet tölt itt, és ezzel egy időben Kolozsvárott bölcsészeti tanulmányokat kezd. A kolozsvári egyetemen elnézik neki, hogy nem jár órákra, becsületesen vizsgázik minden szemeszterben, s néhány évvel később itt is doktorál. Addigra végleg felhagy a festői ambíciókkal, s az írásnak, fordításnak szenteli életét. Bölcsészdoktori disszertációját Zolnay Bélánál írja, akire mesterként tekint.

Témaválasztásakor Villonra esett a választása, arra kereste a választ, hogyan keveredik a középkori vallásosság a legmodernebb kételyekkel. Villonhoz való kötődése egészen sokáig elkíséri, műfordítóként összes művét átülteti magyar nyelvre. A másik nagy „társ" a fordítói asztalon Shakespeare. Hozzá a színházon keresztül jut el.

Mészöly Dezső maga is kacérkodott a színészet gondolatával, majd felvételizett a Nemzeti Színházba, s ugyanott, ahol segédszínészi állást ajánlottak neki, rövid időn belül megkapja élete első nagy honoráriummal járó feladatát, felkérik az Antonius és Kleopátra című dráma lefordítására. Dramaturgként dolgozott a Madách Színházban, és mindeközben tanít is dramaturgiát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Majd a Magyar Televíziónál lesz dramaturg és fordító (1963–1978), olyan filmforgatókönyvek köthetők a nevéhez, mint a Liliomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak. 1992-től újfajta feladatot vállal. Néhány költőtársával, Gyurkovics Tiborral, Lator Lászlóval, Lukácsy Sándorral irodalmi tv-műsort gyárt, melynek nemcsak szerkesztője, de műsorvezetője is lesz. A mai napig népszerű Lyukasóra forgatókönyve szerint színészek, költők, írók versenyeznek csapatban. „A résztvevők minden találkozóra egy-egy idézettel érkeznek és a feladat a szerző vagy a fordító megfejtése. A költemények és a költők megidézése során anekdoták, irodalomtörténeti kincsek bukkannak elő szellemes gondolatcseréket, elmélkedéseket inspirálva. Ettől válik a fejtörő játék minden alkalommal egy bensőséges irodalmi kávéházzá." Az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, de átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit, sőt egy névtelen flamand szerző mirákulumát (középkori vallásos színjátékát) is.

Költészetéről így vall Lator László költő-barát: "Verseiben kevés volt a látványos mutatvány, a póz. Azt mondta el, ami vele történet, ami foglalkoztatta, vagyis egyfajta személyes létlíra képviselője volt"

1948-ban feleségül vette Bereczky Erzsébetet, az életműben neki ajánlotta Két tűz között című romantikus vígjátékát.

Mészöly Dezső 1987-től a Magyar Shakespeare Bizottság alelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt haláláig. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 1998-ban az Alternatív Kossuth-díjat is neki ítélték, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Mészöly Dezső életpályájára tekintve markánsan kirajzolódik egy nagy műveltségű alkotónak a képe. Intellektualizmusa mély hittel párosult. 2011. október 11-én hunyt el Budapesten.

Az életrajzot összeállította: Marosi-Nagy Edit [2015]