logo
logo
Prutkay Péter profilképe

Prutkay Péter

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész

Budapest, 1947. március 24. – Budapest, 2022. június 6.
Az MMA rendes tagja (2013–2022)
Képzőművészeti Tagozat
Prutkay Péter életrajza

Életrajz

Az 1947-ben született Prutkay Péter felmenői között kiváló férfiakra lelhetünk: üknagyapja az esztergomi prímási ezred tisztje volt 1849-ben, míg felvidéki kisnemesi családból származó édesapja, kissztanóczai Prutkay Béla királyi tartalékos honvéd huszártiszt volt, aki 1944-től a dél-erdélyi, Duna-Tisza közi, majd Budapest környéki harcok során a budapesti I. önálló huszárosztály kötelékében teljesített frontszolgálatot. A háborút követő kommunista diktatúrában ezért csak Inotán kapott állást, majd három év elmúltával Pesten, mint könyvelő dolgozhatott. Édesanyja, Ribányi Mária háztartásbeliként dolgozott. Az 1950-es években ez nehéz megpróbáltatásokat okozott a háromgyermekes Prutkay-családnak.

E nehéz családi helyzetben Prutkay Péter Budapesten 1965-ben vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, de néhány év múltán érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Figuránsként, fotóskísérőként, gyémántcsiszolóként, kirakatrendező dekorációs grafikusként dolgozott, s mindezen közben az otthoni könyvekben, albumokban fedezte fel Dürer, Goya, Hogarth, Brueghel, Bosch és Csontváry művészetét, s e művészek alkotásai rokonságot mutattak számára a kor életérzésével. Mint sok más fiatal, ő is elkezdett rajzolgatni. 1969-ben Csáji Attila festőművész meghívta a Szürenon című tárlatra, ahol nála jóval idősebb progresszív törekvésű képzőművészek is kiállítottak. Egy szürreális, 2×1×1 m-es dobozba foglalt szobainterieurt és két grafikát állított ki. A dobozművet a nagyhatalmú „szervek" három nap múltán lebontatták. Ez megerősítette abban, hogy jó úton jár. 1970-ben Szemadám György festőművész meghívta a Fővárosi Állat- és Növénykertben rendezett No.1 csoport kiállítására, majd 1971–72-ben a balatonboglári Kápolnatárlatokon való bemutatkozásokra is felkérést kapott. Közben a sokszorosító grafikai technikák is foglalkoztatták, a különböző rézkarc-eljárások, majd a szita-technika alkalmazásának technikai ismereteit könyvekből és tapasztalati úton sajátította el.

1969-ben megnősült, felesége Bartha Erzsébet gyógypedagógus. Egy gyermekük született, Csaba, 1971-ben, aki ma Kína-szakértő, kulturális tanácsadó.

Pályája kezdetén elsősorban sokszorosító grafikai technikákkal foglalkozott: rézkarcokat, litográfiákat, fametszeteket, szerigráfiákat készített, de kezdetektől foglalkoztatja a tárgyformálás, a térplasztika, az objekt- illetve dobozművészet is. Az idő múlásával párhuzamosan egyre inkább a kor nagyhatalmi játszmái, az egypártrendszer bürokratikus packázásai foglalkoztatták. Ezek hatására készítette el a jegyzetlap-, a fészek- és a környezetvédelmi grafikai sorozatát.

Az 1970-es évek második felétől több nyugat-európai városban rendezett nemzetközi grafikai biennáléra is meghívták, ahol kiállították grafikáit, és munkáival szerepelt egy nemzetközi színes katalógusban is, ami akkor nagy dolognak tűnt. Itthon és külföldön is vásároltak munkáiból és még díjat is kapott. A hazai hivatalos művészeti életbe is próbált bekapcsolódni, de általában kizsűrizték alkotásait. Később lassan-lassan kezdték elfogadni kritikus hangvételét, és több jóérzésű kollega, zsűritag is kiállt mellette. Ha kizsűrizték, akkor úgy gondolta, hogy ezen az úton kell tovább haladni képileg és tartalmilag. Nem esztétizáló lakásdekorációkat vagy képcsarnoki tájakat, nem csendéleteket vagy „bankművészetet" akart készíteni, hanem gondolatokat szándékozott közvetíteni, fel szerette volna hívni a figyelmet különböző dolgokra, a tipikus jelenségekre. Munkáit egyfajta kor-képeknek szánta, és az igazság keresésének tekintette a maga módján. Véleménye szerint a társadalmat nem kiszolgálni kell, hanem nevelni, felrázni, felébreszteni, felszabadítani a kereskedelmi médiaterror szellemi elnyomása alól. Történelmi hőseink, szentjeink példamutató hazaszeretetét, morális helytállását nem tűrte az egypártrendszer. Ma már méltóképpen megemlékezhetünk ünnepeinkről, bár egyes esetekben, szerencsétlen történelmi szituációkban közben gumilövedékkel kilövik a szemünket – ezt is regisztrálnia kell művészetünknek.

A 2006-os októberi megtorló, szemkilövető események hatására elhatározta, hogy nem készít több grafikát. Azóta kizárólag doboz-műveket alkot: ezek tárgykompozíciók, amelyeket féltve őrzött ereklyékből, talált tárgyakból, barátoktól kapott csecsebecsékből állít össze gyermekkori emlékeket idézve, az 1960-as, 1970-es évek bürokratikus packázásaira hivatkozva, környezetvédelmi témákat körüljárva, a médiagiccset, a médiaterrort analizálva, a történelmi sorsfordulókat idézve. Munkáiban tükrözni szeretné a nemzeti kultúra, az ünnepeink, történelmi fordulópontjaink, történelmi példaképeink nélkülözhetetlen mivoltát, az összetartó erőt, amely kapcsolatot teremt a múlt, a jelen és a jövő között.

Prutkay Péter pályájának fontos állomása, hogy 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el munkásságát, és hogy 2011-ben vitézzé avatták. Büszke arra, hogy semmilyen politikai pártnak, titkos szervezetnek nem volt, és nem tagja, és hogy a megpróbáltatások ellenére köztartozása nincs és büntetve sem volt.

 

Az életrajzot összeállította: Wehner Tibor [2013]

 

Művek közgyűjteményben

Budapest, KOGART Kortárs Művészeti Gyűjtemény

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum

Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria

Hatvan, Hatvany Lajos Múzeum

Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum

Kassa, Kelet-szlovákiai Múzeum

Kecskemét, Kecskeméti Képtár

Kyoto (Japán), Art Center

Szöul (Korea), Art Center

Miskolc, Herman Ottó Múzeum

Pécs, Janus Pannonius Múzeum

Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum

Szombathely, Szombathelyi Képtár

Tokió, Metropolitan Museum

Varsó, Nemzeti Múzeum

 

Egyéni kiállítások

1974 Budapest, Józsefvárosi Galéria

1976 Budapest, Stúdió Galéria

1977 Stuttgart (Német Szövetségi Köztársaság), Galerie Umwelt

1979 Hajlam a paradoxonra, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Műhely-sorozat

1981 Budapest, Csók István Galéria

1987 Budapest, Óbudai Pincegaléria

1989 Érd, Városi Művelődési Központ

1994 Balassagyarmat, Horváth Endre Galéria

1997 Budapest, Vigadó Galéria

2000 Miskolc, Miskolci Galéria

2001 Kaposvár, Vaszary Képtár (Szemadám Györggyel)

2011 Dobozolt kor-képek, Budapest, Pintér Sonja Galéria

2011 Történelem tegnap és ma, Budapest, Budai Klub-Galéria (FIDESZ XI. Kerület)

2012 Dobozolt kor-képek, Győr, Városi Könyvtár Galéria

2013 „dobozolt kor-képek", Kassa, Rovás Galéria

 

Fontosabb csoportos kiállítások

1969 Szürenon, Budapest, Kassák Művelődési Ház

1970-1971 Kápolnatárlatok, Balatonboglár

1972 Stúdió '72, Budapest, Ernst Múzeum

1973 No. 1., Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert, Oroszlánbarlang

1973 Kopernikusz-emlékkiállítás, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem

1973 VII. Országos Grafikai Biennále, Miskolc

1974 Kép + vers, Budapest, Fiatal Művészek Klubja

1974 3. Nemzetközi Grafikai Biennále, Frechen (Német Szövetségi Köztársaság)

1974 Nemzetközi grafikai kiállítás, Ibiza (Spanyolország)

1974 II. Nemzetközi Sci-Fi Biennále, Grenoble (Franciaország)

1975 Új szerzemények, Hatvan, Hatvany Lajos Múzeum

1975 Új művészetért, Szeged, Móra Ferenc Múzeum

1976 Tér, Jel, Forma, Veszprém, Vegyipari Egyetem

1977 Modern magyar grafika a Janus Pannonius Múzeum Gyűjteményéből, Kassel (Német Szövetségi Köztársaság), Galerie Lometsh

1978 Környezetvédelmi kiállítás, Győr

1978 Mai magyar grafika és kisplasztika, Moszkva

1978 Mai magyar grafika, Újvidék

1978 Magyar Grafika, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

1978 7. Nemzetközi Grafikai Biennále, Krakkó (Lengyelország)

1978 Stúdió '78, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

1980 Tallózás a modern magyar művészetben, Hajdúszoboszló

1980 Művészet és Társadalom, Budapest, Műcsarnok

1980 Mesterségünk krónikája, Budapest, Vigadó Galéria

1980 Új szerzemények, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

1980 Magyar művészet, Wilhelmshaven (Német Szövetségi Köztársaság)

1980 Fotóhasználat a grafikában, Budapest, Óbuda Galéria

1980 Országos Képzőművészeti Kiállítás, Budapest, Műcsarnok

1980 Szociografika, Budapest, Óbuda Galéria

1980 Vörösváry Ákos gyűjteménye, Budapest, Óbuda Galéria

1983 Mai Magyar Grafika, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

1983 Mai Magyar Grafika, Bukarest

1984 Gyárfás Péter gyűjteményéből, Budapest, Liget Galéria

1985 101 tárgy, Objektművészet Magyarországon, Budapest, Óbuda Galéria

1986 III. Országos Rajzbiennále, Salgótarján, Nógrádi Sándor Múzeum

1986 A Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből, Miskolc

1986 Kiállítás a Bethlen Gábor Alapítvány javára, Budapest, Óbudai Pincegaléria

1986 Kortárs Gyűjtemény, Szombathely, Szombathelyi Képtár

1986 16. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat,Salgótarján

1987 XIV. Országos Grafikai Biennále, Miskolc

1987 17. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Salgótarján

1987 X. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs

1987 Zeitgenössische bildende Kunst aus Ungarn, München (Német Szövetségi Köztársaság), Galerie der Künstler; Budapest, Műcsarnok

1989 Más-kép, Budapest, Ernst Múzeum

1995 Első Miskolci Műanyagnyúl Kiállítás, Miskolc

1995 Vallomások a vonalról, Budapest, Vigadó Galéria

1996 Különös nyomatok, Budapest, Vigadó Galéria

1996 Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria

1996 Hommage a Szinyei, Budapest, Pest Center Galéria

1996 Szürenon 69-96, Budapest, Vigadó Galéria

1997 No. 1. csoport, Budapest, Ernst Múzeum

1997 II. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás, Szekszárd, Művészetek Háza

1997 Hidegtű, Budapest, Vigadó Galéria

1998 XIX. Országos Grafikai Biennále, Miskolc, Miskolci Galéria

1999 Káosz és Rend, Budapest, Vigadó Galéria

2000 XX. Országos Grafikai Biennále, Miskolc, Miskolci Galéria

2002 I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále, Kecskemét

2005 In memoriam József Attila-kiállítás, Tatabánya, Kortárs Galéria

2006 BOKSZ, A Magyar Festők Társasága doboz-kiállítása, Budapest, Körmendi Galéria

2009 Play Art 2., Budapest, Vízivárosi Galéria

2011 Dobozművek, Székesfehérvár, Pelikán Galéria

2012 56 éve volt 1956, Budapest, Duna Palota

2013 From Organic Forms To Light Art, Selection of Contemporary Hungarian Art, New Delhi, National Gallery of Modern Art; Mumbai; Bengaiuru (India)