Székely László

Életrajz

Székely László 1932. október 2-án született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait 1953-ban kezdte meg a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Mestere Varga Mátyás a Szegedi Szabadtéri Játékok alapító tagja, valamint Oláh Gusztáv, a Magyar Állami Operaház vezető díszlettervezője voltak. Két évvel később eltávolították a főiskoláról, így 1959-ig volt műszaki rajzoló, rajztanár és rajz szakkör vezető is.

1959-ben, rehabilitálták, Hincz Gyula festő- és grafikus művész, az Iparművészeti Főiskola rektorának engedélyével ismét felsőfokú tanulmányokat folytathatott. 1960-ban diplomázott, mint díszlettervező művész.

Magát inkább a színpadi tér tervezőjének tekinti, ami jóval több, szimbolikus tartalmat takar, mint csupán a díszletek tervezése, létrehozója.

A legtermékenyebb időszaknak ebben a korszakban a szegedi és szolnoki éveket tekintette. 1979-től a Nemzeti Színház tagja, majd a színház kamaraszínházi státuszából kivált önálló Katona József Színház egyik alapító tagja. 1990-ben visszatért állandó tervezőként a Nemzeti Színházhoz, majd 1992-ben alapító tagja volt a Budapesti Kamaraszínháznak is.

1977-től tanít a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, az újjá szerveződő díszlet- és jelmeztervezői tanszéken. 1990-től az egyetem tanszékvezetője, docense, majd egyetemi tanára. 2004-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői tanszékének óraadó tanára.

Mai napig nyitott életműve eddig 575 díszletet, látványvilágot foglal magába, Magyarországon és külföldön egyaránt.

„A háború befejezése után különböző iskolákban folytattam tanulmányaimat. Nagyszüleimnek Gödöllőn volt házuk, és én a nyarakat ott töltöttem. Tizenöt-tizenhat éves lehettem, amikor barátságot kötöttem az ott élő Remsey Jenő festőművész három fiával. Az egész családot a művészet szelleme hatotta át, és a fiúk aktívan művelték is azt. Különösen rajongtak a színházért, készítettek bábszínházat, díszleteket festettek, bábokat faragtak, és számomra fantasztikus bábszínházi produkciókat hoztak létre. Ez a kapcsolat nagyban meghatározta további életemet. Érdeklődésem egyre inkább a színházművészet felé fordult.

Anyai nagybátyám baráti viszonyban volt az Oláh családdal. Fiuk, Oláh Gusztáv már a negyvenes években az Operaház vezető díszlettervezője és rendezője volt. Nagybátyám említést tett neki színház iránti érdeklődésemről, és általa alkalmam nyílt egy személyes találkozásra 1950 tavaszán. Ő már akkor a Magyar Iparművészeti Főiskola akkoriban indult díszlettervező szakán tanított, az ugyancsak kiváló képességű budapesti nemzeti színházi díszlettervezővel, Varga Mátyással együtt."

Munkássága során kiemelkedő színházi rendező alkotótársai voltak: Székely Gábor, Vámos László, Major Tamás, Ruszt József, illetve Csiszár Imre. Jelmeztervező kollégái közül a közös gondolat, a színharmónia és formavilág megteremtésében együtt dolgozott Scheffer Judittal, Wieber Mariannal, Vágó Nellyvel, Gombár Judittal, valamint Jánoskúti Mártával.

1981-ben az Országos Színházi Találkozó legjobb díszletért járó elismerését kapta a Szuhovo-Kabilin – A.Vasziljevics: Tarelkin halála című, a Nemzeti Színházban bemutatott előadás látványvilágáért (jelmez: Vágó Nelly, rendező: Székely Gábor). 2005-ben könyv készült addigi munkáiról.

A Magyar Színházi Intézet (jelenleg OSZMI) rendezésében 1991-ben és 1995-ben létrejött Prágai Quadriennálé társkurátora volt. 1991-ben díszlettervezéseit bemutató tárlatát a prágai Magyar Intézetben rendezte meg a Színházi Intézet. 2001-ben munkásságát bemutató

Elismert tanítványai többek között, Horesnyi Balázs, Mira János, Csík György, Horgas Péter, Füzér Anni és Velich Rita.

2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának rendes tagjává választották. MMA akadémiai székfoglalóját A színpadi tér varázsa és költészete címmel tartotta 2014-ben. Komplex művészetét reprezentáló munkásságáról 2015-ben, a Nagyok című televíziósorozat részeként Ugron Zsolna készít róla portréfilmet az MTV megbízásából.

A Nemzet Művésze díjat „kimagasló stílus- és drámatörténeti ismeretekre alapozott, a modern színpadtechnika teljes eszköztárát a fantázia szolgálatába állító formagazdag díszleteiért, művészi életpályája elismeréseként" kapta, 2014-ben.[1]

Nemcsak rajzai, tervei, de a tervelfogadásra készült színpadi makettjei is legendásak voltak. Előadásainak látványvilágát viszont továbbra is őrzik és rekonstruálhatóvá teszik vázlatai, rajzai, előadás fotói, számítógépes grafikái. Munkásságának dokumentumai mára nemcsak nemzeti közgyűjteményekben, de a Székely magángyűjteményben és az MMA Székely – külön gyűjteményében is kutathatók.

1971 és 2014 között számos egyéni tárlata volt Budapesten és vidéken, színházakban, művelődési központokban és galériákban. A Prágai Quadriennálé szcenográfiai verseny és bemutató kurátora volt két alkalommal, 1991-ben és 1995-ben is. Bertalan Tivadar filmdíszlet tervező, festőművész életmű tárlatának is szakkurátora volt.

Csoportos tervezői kiállításon 1965-ben mutatkozott be először Párizsban. Ezt több szcenikai tárlat követte Prágában, Újvidéken, a Miskolci Triennálén, Ábrahámhegyen, a Műcsarnokban, Koppenhágában, Párizsban, Prágában, az Újbuda Galériában, valamint a Vigadó Galériában.

2004-ben jelent meg önálló kötete, tér-művészetének albuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Békés megyei Jókai Színház támogatásával, saját kiadásában. Rajzai, tervei két nemzeti közgyűjteményben is megtalálhatók, a Széchenyi Könyvtár színháztörténeti tárában, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikai gyűjteményében. A Székely László magán – gyűjteményben nemcsak önálló kötetének rajzai, de a külföldi felkérések tervei, vázlatai is megtalálhatóak.

Az életrajzot összeállította: Turnai Tímea színháztörténész, a szcenikai gyűjtemények vezetője, OSZMI [2016]

[1] http://www.napkut.hu/naput_2001/2001_10/104.htm

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 

Önálló kiállításai, válogatás

Szeged 1971, Budapest, Fészek Művészklub 1973, Miskolc, 1974, Szentes 1976, Nagykanizsa 1978, Zalaegerszeg 1979, Kecskemét 1980, Budapest 1982, Nyíregyháza 1986, Prága 1991, 1995, Koppenhága 1993, Sopron – Festőterem, 2003, Újbuda Galéria, 2014,

Életmű-tárlat, 2014, Ábrahámhegy, Bernáth Aurél Galéria

Csoportos kiállítások

Párizs 1965, Prága 1967, 1976, 1979, 1991, Novi-sadi Triennálé, 1970, 1975, 1978, Dráma és Tér, Műcsarnok, 1983, Mesterkurzus, Vigadó Galéria, 1999

Prágai Quadriennálé 1991. kurátorként (Szegő György tervezővel)

Művek

Látványtervek

W. Shakespeare: Sok hűhó semmiért

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 1961. R. Vass Károly, J. Rácz Ilona

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 1962. J. Rácz Ilona, R. Kozaróczy József

Huszka Jenő: Lili bárónő

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 1963. J. Wieber Mariann, R. Kozaróczy József

B. Brecht: Koldusopera

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 1963. J. Wieber Mariann, R. Sík Feren

Hubay Miklós: Késdobálók

Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1963. R. Nagy György

Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája

Szegedi Nemzeti Színház, 1964. J. Fekete Mária, R. Angyal Mária

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Szegedi Nemzeti Színház, 1965. J. Kemenes Fanni, R. Sándor János

B. Shaw: Caesar és Cleopatra

Szegedi Nemzeti Színház, 1965. J. Mialkovszky Erzsébet, R. Kerényi Imre

Euripidész: Elektra

Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1967. J. Bata Ibolya, R. Sándor János

Kacsoh Pongrác: János vitéz

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1968. J. Márk Tivadar, R. Kertész Gyula

M. André: Lulu

Szegedi Nemzeti Színház, 1968. J. Bene Jánosné, R. Versényi Ida

H. Ibsen: Peer Gynt

Szegedi Nemzeti Színház, 1969. J. Takács Katalin, R. Bozóky István

Madách Imre: Az ember tragédiája

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1969. J. Vágó Nelly, R. Vámos László

Miller: Alku

Szegedi Nemzeti Színház, 1970. J. Gombár Judit, R. Vass Károly

Csehov: Ványa bácsi

Szegedi Nemzeti Színház, 1971. J. Gombár Judit, R. Lendvay Ferenc

W. Shakespeare: Romeo és Júlia

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1972. J. Vágó Nelly, R. Vámos László

Moli'ere: Versailles-i rögtönzés

Szigligeti Színház, Szolnok, 1973. J. Hruby Mária, R. Székely Gábor

G. Ciprian: Gácsérfej

Szigligeti Színház, Szolnok, 1973. J. Fekete Mária, R. Székely Gábor

B. Jonson: Volpone

Szigligeti Színház, Szolnok, 1974. J. Vágó Nelly, R. Horváth Jenő

Csehov: Három nővér

Szigligeti Színház, Szolnok, 1974. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

Moli'ere: Úrhatnám polgár

Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1975. J. Csővári Lenke, R. Babarczy László

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

Csokonai Színház, Debrecen, 1976. J. Greguss Ildikó, R. Orosz György

F.G.Lorca: Bernarda Alba háza

Szigligeti Színház, Szolnok, 1976. J. Mialkovszky Erzsébet, R. Horváth Jenő

W. Shakespeare: Athéni Timon

Szigligeti Színház, Szolnok, 1976. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

G. Büchner: Danton halála

Nemzeti Színház, 1978. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

S. Mrozek: Emigránsok

Nemzeti Színház, 1979. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

W. Shakespeare: Troilus és Cressida

Nemzeti Színház, 1980. J. Schäffer Judit, R. Székely Gábor

Szuhovo – Kobilin, A. Vasziljevics: Tarelkin halála

Nemzeti Színház, 1981. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

Füst Milán: Boldogtalanok

Katona József Színház, 1982. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

Moli'ere: Tudós nők

Katona József Színház, 1983. J. Szakács Györgyi, R. Major Tamás

M.A.Bulgakov: Menekülés

Katona József Színház, 1984. J. Vágó Nelly, R. Székely Gábor

W. Shakespeare: Coriolanus

Katona József Színház, 1985. J. Szakács Görgyi, R. Székely Gábor

Kusan: Galócza

Katona József Színház, 1986. J. Pilinyi Márta, R. Benedek Miklós

G. Verdi: Rigoletto

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1987. J. Wieber Mariann, R. Békés András

Háy Gyula: Mohács

Madách Színház, 1987. J. Vágó Nelly, R. Szirtes Tamás

Vajda János: Mario és a varázsló

Magyar Állami Operaház, 1988. J. Wieber Mariann, R. Békés András

Taub János: Ballada a 301-es parcella bolondjáról

Szigligeti Színház, Szolnok, 1989. J. Németh Ilona, R. Taub János

Marquez – Schwajda György: Száz év magány

Pesti Színház, 1990. J. Németh Ilona, R. Taub János

G. Verdi: Simon Boccanegra

Kolozsvári Állami Magyar Opera, 1992. J. Márk Tivadar, R. Kürthy András

Madách Imre: Az ember tragédiája

Komáromi Jókai Színház, 1993. J. Federits Zsófia, R. Beke Sándor

G. Verdi: Don Carlos

Magyar Állami Operaház, 1994. J. Jánoskúti Márta, R. Kerényi Miklós Gábor

Molnár Ferenc: Előjáték a Lear királyhoz

József Attila Színház, 1995. J. Jánoskúti Márta, R. Léner Péter

Müller Péter – Tolcsvay László: Mária evangéliuma

Agria Nyári Játékok, Eger, 1997. J. Benedek Mari, R. Beke Sándor

B. Fosse: Chicago

József Attila Színház, 1998. J. Jánoskúti Márta, R. Gárdos Péter

Erkel Ferenc: Hunyadi László

Szegedi Szabadtéri Játékok, 2000. J. Schäffer Judit, R. Tóth János

W. Shakespeare: Othello

Csokonai Színház, Debrecen, 2002. J. Pilinyi Márta, R. Gárdos Péter

F. Goodrich – A.Hackett: Anna Frank naplója

Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban, 2003. J. Jánoskúti Márta, R. Ilan Eldad

T. Williams: Macska a forró bádogtetőn

Petőfi Színház, Sopron, 2004. J. Csengey Emőke, R. Szilágyi Tibor

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

Szegedi Nemzeti Színház, 2005. J. Földi Andrea, R. Juronics Tamás

G. MacDermot: Hair

Katona József Színház, Kecskemét, 2007. J. Földi Andrea, R. Juronics Tamás

Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye

Szigligeti Színház, Szolnok, 2008. J. Jánoskúti Márta, R. Balázs Péter

Katona József: Bánk bán

Szigligeti Színház, Szolnok, 2009. J. Jánoskúti Márta, R. Kerényi Imre

F. Schiller: Stuart Mária

Szigligeti Színház, Szolnok, 2013. J. Szakács Györgyi, R. Csiszár Imre

M. Gorkij: Éjjeli menedékhely

Veszprémi Petőfi Színház, 2013. J. Jánoskúti Márta, R. Eperjes Károly

Molnár Ferenc: Egy, kettő, három

Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 2014. J. Cselényi Nóra, R. Rátóti Zoltán

Békés Pál – Dés László: A dzsungel könyve

Komáromi Jókai Színház, 2015. J. Gadus Erika, R. Méhes László

Ny. V. Gogol: Kártyások

Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház, 2015. R. Bodolay Géza

W. Shakespeare: A makrancos hölgy

Szigligeti Színház, Szolnok, 2015. J. Jánoskúti Márta, R. Balázs Péter

Garcia Lorca: Bernarda Alba háza

Békéscsabai Jókai Színház, 2015, R. Béres lászló

Shakespeare: Romeo és Júlia

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2015. R. Blaskó Balázs

Jean Genet: A cselédek

Szegedi Nemzeti Színház, 2015. R. Bodolay Géza

Shakespeare: Hamlet

Gárdonyi Géza Színház, 2016. R. Blaskó Balázs

Ibsen: A nép ellensége

Szegedi Nemzeti Kisszínháza, 2016. R. Bodolay Géza

Rossini, Gioachino: A sevillai borbély

Budapesti Operettszínház, Budapest, 2017. R.:Kerényi Miklós Gábor

Rossini, Gioachino: A sevillai borbély

Szegedi Nemzeti Színház, Szeged, 2017. R.:Kerényi Miklós Gábor

Simai Kristóf: Zsugori

Petőfi Színház, Sopron, 2017. R.: Béres László

Örkény István: Tóték

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2017. R. Blaskó Balázs

Simai Kristóf: Zsugori

Komáromi Jókai Színház, Komárno, Szlovákia, 2017. R.:Béres László

Wilder, Thornton: A mi kis városunk

Karinthy Színház, Budapest, 2017. R.: Karinthy Márton

Csehov, Anton Pavlovics: Ványa bácsi

Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház, Szeged.2017 r: Bodolay Géza

Rossini, Gioachino: A sevillai borbély

Szentendrei Teátrum, Szentendre, 2017. R.: Kerényi Miklós Gábor

Katkó Ferenc: Egy őrült naplója

Békéscsabai Jókai Színház, Sík Ferenc Kamaraszínház, Békéscsaba, 2017. R: Köllő Miklós, koreográfus: Preisinger Éva

Csíksomlyói passió

Nemzeti Színház, Budapest, 2017. r.: Vidnyánszky Attila, koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Móricz Zsigmond : Rokonok

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2018. r.:Blaskó Balázs

Szálinger Balázs : Siegfried-idill, avagy Egy barátság vége

Ódry Szinpad, Budapest, 2018. r.:Kálloy Molnár Péter ,koreográfus: Venekei Marianna

Zalán Tibor : Egri csillagok

Nemzeti Színház, Budapest, 2018. r.: Vidnyánszky Attila , Zsuráfszky Zoltán , Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

Rossini, Gioachio: A sevillai borbély

Győri Nemzeti Színház, Győr, 2018. r.: Kerényi Miklós Gábor

Csiky Gergely: Buborékok

Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 2018. rendező: Vidnyánszky Attila

Molnár Ferenc: Liliom: külvárosi legenda hét képben

Békéscsabai Jókai Színház, Békéscsaba, 2019. r.: Köllő Miklós, koreográfus: Preisinger Éva

Shaw, George Bernard: Warrenné mestersége

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2019. r.:Blaskó Balázs

Szálinger Balázs: Siegfried-idill, avagy Egy barátság vége

Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház, Budapest. 2019. r.:Kálloy Molnár Péter, koreográfus: Venekei Marianna

Döbrentei Sarolta: Sára asszony

Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem, Budapest, 2019. r.:Vidnyánszky Attila

Shakespeare, William: Rómeó és Júlia

Pesti Magyar Színház, Budapest, 2020. r.: Eperjes Károly

Csiky Gergely: A nagymama

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2020. r.: Blaskó Balázs

Donizetti, Gaetano: Don Pasquale

Kolozsvári Magyar Opera, Kolozsvár, 2021.r.:Béres László

Ábrahám Pál-Alfred Grünwald-Fritz Löhner-Beda: Bál a Savoyban

Fertőrákosi Barlangszínház, Soproni Petőfi Színház produkciója, 2021. r.:Béres László

Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem

Nemzeti Színház, Budapest, 2022. r.:Rátóti Zoltán

Tóth-Máthé Miklós: Aranyrandevú

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2022. r.: Blaskó Balázs

Alfred Jarry: Übü a király

Spectrum Színház, Marosvásárhely, 2022. r.: Bodolay Géza

Lőkös Ildikó-Kálloy Molnár Péter: A mindenség elmélete

Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2022. r.: Kálloy Molnár Péter

[2022]