Tardy László

Életrajz

Tardy László (Budapest, 1941. júl. 22.) egyházzenész, karnagy, kántor. Hatgyermekes család tagjaként gyermekkorát Nagylók pusztán (Fejér vm.) töltötte, ahol édesanyja tanítónő, édesapja gazdatiszt volt. Itt kezdte iskolaéveit és egy magántanárnál zongora tanulmányait. Egyik meghatározó élménye az volt, amikor az iskola államosítása után – ahol addig a misézés is folyt –, a plébániát és a kápolnát a házukba fogadták.

1950-ben a család Mosonmagyaróvárra költözött. Itt zongorázni és csellózni tanult az Állami (ma: Mosonyi Mihály) Zeneiskolában, szüleivel és testvéreivel pedig tagja volt a mosoni plébániatemplom Kiss Ödön kántor-karnagy által vezetett énekkarának, ahol már Halmos László, Bárdos Lajos és Kodály műveit énekelhette. 1959-ben érettségizett a Kossuth Lajos Gimnáziumban, s utána két évbe sűrítve végezte el a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola négyéves zeneszerzés és karvezetés szakát, ahol egyik kedves tanára a Győri Leánykar vezetője, Szabó Miklós volt. Bejáró diákként a vonaton tanult, sőt Szabó Miklós tanácsára az összhangzattant is fejben tanulta, ami igen jó tréningnek bizonyult. 1961-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár és karvezető tanszakának hallgatója, diplomáját 1965-ben szerezte. Tanára volt többek között Vásárhelyi Zoltán és Párkai István (karvezetés), Horusitzky Zoltán (zongora) és Szőnyi Erzsébet (szolfézs). Zeneakadémiai évei idején 1961/62-ben egy évig a Mátyás-templom kórusában énekelt Bárdos Lajos keze alatt. 1963-ban négy társával megalakította a Gesualdo-kvintettet (tagjai: Reményi Károly ‒ tenor, Tardy László ‒ bariton, Tarkó Magdolna és Kákóczky Ilona ‒ szoprán, K. Witkovszky Erika ‒ alt), amellyel főként 15–16. és 20. századi műveket adtak elő. Az együttes nevét Kodály javaslatára választották. 1965-ben a kvintett elnyerte a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia ösztöndíját, egy öthetes nyári kurzust Velencében. Kiváló lapról olvasási képzettségüket professzoruk a Coro Polifonico di Roma (az Olasz Rádiókórus) rádiófelvételeihez is igénybe vette, amelynek karnagya volt. Az általa kijárt újabb egyéves ösztöndíjra a magyar hatóságok már nem adtak engedélyt.

Amikor Bárdos Lajos 1962 júniusában betegsége miatt visszavonult a Mátyás-templom zenei együttesének éléről, helyére a fiatal és tehetséges Kósa Sándor került. Politikai okokból azonban 1966-ban ő is kénytelen volt elhagyni az együttest. Ezt követően a zsinati liturgikus reformok várható bevezetésére való tekintettel összevont kántor-karnagyi főállást hirdettek meg a templom számára, amelyre az egyetlen jelentkező Tardy László volt, aki Bárdos Lajos biztatására pályázott, s meg is kapta az állást. Korábban, 1966 januárja óta már a Landler Jenő Járműjavító férfikarának karnagyaként dolgozott.

1966 augusztusában foglalta el a Mátyás-templom Ének- és Zenekarának kántor-karnagyi posztját, amelyet azóta is betölt. A kiváló muzsikus pályáját Kodály Zoltán is mindvégig figyelemmel kísérte. Életének utolsó éveiben Tardyt is meghívta a köröndi lakáson tartott nevezetes szombati éneklésekre, 1966 őszén pedig kétéves állást ajánlott fel neki a kalifornai Stanford Egyetemen, ahol a magyar énektanítási koncepció tanítását kellett volna elvállalnia. Tardy László azzal utasította el a lehetőséget, hogy onnan visszatérve valószínűleg már nem folytathatná működését a Mátyás-templomban. Később ugyanilyen okból mondott nemet a Debreceni Kodály Kórus, majd a Rádióénekkar karnagyi állására is.

Annak érdekében, hogy karnagyi hivatalát hiánytalanul elláthassa, tanulmányait orgonajátéka és énektechnikája továbbfejlesztésével, liturgikus és egyházzenei ismereteinek bővítésével kiváló magántanároknál folytatta, 1967 és 1973 között pedig beiratkozott a Római Katolikus Hittudományi Akadémia nappali tagozatára, ahol világi hallgatóként teológiát és liturgikát tanult, s tanulmányai végén baccalaureátusi fokozatot szerzett. Licenciára nem vállalkozhatott, mert időközben megnősült, és gyarapodó családja, valamint egyéb munkái ezt nem engedték meg. Karvezetést végzett felesége, Tarkó Magda korábban maga is a Gesualdo-kvintett tagja volt, később a Budapesti Tanítóképző Főiskola hangképzés tanáraként dolgozott. Szakmai társként Tardy László munkájának sokoldalú és nélkülözhetetlen segítője lett, mint másodkarnagy, hangképző, kórustag és főként, mint az együttes szoprán szólistája, akinek biztos repertoár-, és stílusismerete, kulturált énektechnikája sokban hozzájárult az együttes teljesítményéhez. Három gyermekük közül kettő a zenei pályát választotta.

Karnagyi hivatalának elfoglalásával Tardy elsődleges feladata az elődök által kialakított repertoár vezénylési anyagának elsajátítása, kántorként pedig a magyar nyelvű liturgia hivatalossá tételével az anyanyelvre átültetett új ordináriumok ‒ Kodály, Werner Alajos, Szigeti Kilián és mások műveinek ‒ betanítása volt. Az együttes élén először Schubert G-dúr miséjét vezényelte 1966. augusztus 2-án, de korábban Kósa Sándor kérésére már elvezényelte Haydn: Terézia-miséjének Agnus-tételét 1965. április 4-én.

Időbe telt, míg a fiatal karnagynak ‒ aki a zenekari vezénylést valójában nem tanulta ‒ sikerült a zenei együttes bizalmát megnyernie, megfelelnie a nagy elődökkel való folytonos összehasonlításban. Kodály újonnan betanított Missa Brevisét követően azonban ez a pillanat is elérkezett. Sokoldalú felkészültségéhez társuló jó vezetői adottságai, a szolgálat és a vezetés szellemét harmonikusan összeegyeztető, nyugodt személyisége, mély hite rövidesen tiszteletet és megbecsülést szerzett neki az együttes előtt, s az együttes tekintélyét kifelé is emelte.

A Mátyás-templom zenei együttese 1688 óta működik folyamatosan, vagyis több mint 300 éve. Tardy László a 28. regens chori, aki egyúttal a leghosszabb időt töltötte a karnagyi szolgálatban, 2016-ban éppen fél évszázadot. Az általa vezetett, alapjában véve amatőr zenei együttes kórusának létszáma mintegy 40–60 fő, a zenekar alaplétszáma 20–24 vonós és 1 ütős, további 5-6 fúvós pedig az előadandó mű apparátusa szerint kap meghívást. Az együttes hetente négy alkalommal próbál egyszer-egyszer külön a kórus, külön a zenekar, egyszer pedig közös próba van, vasárnap pedig az ünnepi mise előtt mindig van próba is. A gyakori és hosszas együttlét az együttest egyfajta lelki közösséggé is formálta, amiben a karnagy személyisége és szemlélete fontos szerepet játszott.

A zenekari misék énekes szólistáinak neve hosszú listát tesz ki, akik között olyan későbbi világnagyságok is vannak, mint Marton Éva. Hazai és külhoni vendég-karnagyok is szívesen vezényelték a kórust, mint a montreali filharmonikusok vezetője, Takács Miklós, vagy a cambridge-i Alan Tongue. A templomba csak 1976 óta neveztek ki állandó orgonistát, Hock Bertalan orgonaművész személyében. Addig az orgonisták váltva játszottak (dr. Göblyös Péter, Sáry László, Ács József, gyakori vendég volt Lantos István és Kistétényi Melinda is).

Az egyházi zene szempontjából Tardy László igen változékony időben vette kezébe a karnagyi pálcát. Ekkor kezdtek érvényre jutni a zsinati reformok és terjedt el a népnyelvű liturgia. Magyar nyelvű a cappella és zenekari misék születtek, megélénkült a gregorián iránti érdeklődés, Éneklő Egyház (1985) címmel új énekeskönyv kiadásán dolgoztak, és semmi sem tudta meggátolni a korabeli ifjúság zenei divatjának, a beatzenének behatolását a templomba a maga elektronikus hangszereivel, erősítőivel együtt.

Az egyházzene minél inkább álljon a liturgia szolgálatában – ebben fogalmazódott meg Tardy László karnagyi ars poeticája. Működése idején sikerült megőriznie az ünnepi nagymise méltóságát, zenei gazdagságát. Egyensúlyt tudott teremteni a tradicionális és a liturgikus reform kívánta elemek között, a mise zenéje ugyanakkor mélyen kötődött az egyházi év éppen soron lévő liturgikus tartalmához is. A latin nyelvű ünnepi mise propriumának zenei anyagában is megjelent a gregorián, megmaradt a magyar népének és a megmaradtak klasszikus polifónia világának motettái is. Az olvasmányok között a magyar nyelvű válaszos zsoltár és alleluja hangzott, ordináriumként pedig olyan régi vagy kortárs misetételek, amelyeknek terjedelme, apparátusa arányban volt a liturgia többi részével. A mise végén a Mátyás-templomban hagyományosan a magyar egyházi himnusz (Boldogasszony, Anyánk) és a magyar Himnusz hangzik el.

Tardy László kezdettől feladatának érezte a régebbi és újabb magyar egyházi zeneszerzők műveinek betanítását. Olyan új alkotások sora született ekkortájt, amelyeket szerzőik (Ottó Ferenc, Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Maros Rudolf, Szőnyi Erzsébet és Dobos Kálmán, Daróci Bárdos Tamás, Sári József, Sáry László és Büky Géza, Koloss István) a templom számára komponáltak, így ősbemutatójuk is Tardy László nevéhez kötődik. A karnagy ugyanakkor műsoron tartotta régebbi 20. századi magyar szerzők (Halmos László, Harmat Artúr, Seiber Mátyás és Járdányi Pál) korábban már betanított miséit és más egyházi műveit, sőt az 1950-ben megszüntetett Magyar Kórus folyóirat köré szerveződött mozgalom által létrehozott egyházzenei hagyományt is.

Tardy László idején gyarapodott az addigi gregorián misék repertoárja. A nagyobb ünnepi alkalmakkor továbbra is felhangzottak az elődök által betanított klasszikus szerzők nagy hangszeres miséi (Mozart, Haydn, Beethoven, Schubert), de újabb Mozart, Haydn, Caldara miséket, motettákat is hozzátanultak. A polifon misék addigi repertoárja Palestrina, Lassus, Hassler, Liszt Ferenc és Kodály további műveivel gazdagodott. Sor került egyes méltatlanul elfeledett művek felélesztésére is, például Menner Bernát, Seyler József, Vavrinecz Mór, Szabó Xavér, Dohnányi Ernő, Gyopár László miséire.

A beat „szakrális" megjelenése a templomban Európai viszonylatban is új jelenség volt, amire külföldön is felfigyeltek. Tardy László vállalta 1968-ban a fiatal Szilas Imre Húsvéti, majd Karácsonyi miséjének betanítását és előadását az erre verbuválódott fiatalok társaságának. Később a saját lejegyzése alapján tanította be nekik a kongói Missa Luba felfokozott hangulatú, ritmikus afro-zenéjét, amelynek szólóját a fiatal Réti József énekelte. Az előadáshoz a fővárosban tanuló afrikai diákok adták kölcsön dobjaikat. A későbbiekben az ifjúsági kórus egy része, megbarátkozván a klasszikus zenével, beolvadt a Mátyás-templom együttesébe. A hetvenes évektől a karnagynak a gyermekeket is sikerült bevonni a liturgikus éneklésbe. Azóta a diákmiséken ők éneklik egyes liturgikus időszakok erre alkalmas énekeit, sőt az olvasmányközi énekeket is.

A Mátyás-templom Ének- és Zenekara 1969 óta gyakran szerepelt a Magyar Rádió vallásos félóráinak műsorában, az első élő miseközvetítés is a Mátyás-templomból volt 1982-ben, Kodály 100. születésnapján. Az együttessel később számos rádiófelvétel készült idehaza és külföldön is. Hat önálló lemezén egy teljes mise-repertoár felvétele mellett régebbi és kortárs magyar szerzők, máshol ritkán vagy egyáltalán nem hallható művei szólalnak meg (Vavrinecz Mór, Vincze Ottó, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Farkas Ferenc, Koloss István, Dobos Kálmán, Büky Géza, Maros Rudolf).

A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom ‒ régi nevén Koronázó Főtemplom ‒ zenei együttese több olyan alkalommal is közreműködik a liturgikus szolgálatban, amiben egyfajta „nemzeti szentély funkció" továbbélését is láthatjuk: évenkénti gregorián Kodály-emlékmise, a Máltai Lovagrend évenkénti rekviemje, Budavár visszavételének ünnepe, ad hoc diplomáciai és politikai eseményekkel, természeti katasztrófákkal összefüggő votivmisék, vagy éppen a Mária Országa eszmével és a korona-felajánlással is összefüggő Szent István ünnep vagy a templom búcsúnapja, Nagyboldogasszony ünnepe. A Mátyás-templom Ének- és Zenekarát gyakran hívják más templomokba liturgikus szolgálatra vagy koncertre az országon belül és kívül is egyaránt. Idehaza a legtöbb nagyváros nagyobb templomaiban és számos kisebb helyen megfordult már. Más részről valamiképpen kimondatlanul is része az Európa nagy egyházzenei központjai alkotta láncolatnak. Tardy László vezetése idején a Mátyás-templom Ének- és Zenekara Németország, Olaszország, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Szerbia, Franciaország, Románia több városában és a Vatikánban is bemutatkozott. Emlékezetes alkalom volt ezek közt a kölni dóm jubileumának ünnepi hangversenysorozata 1980-ban, amelyen a Mátyás-templom Ének- és Zenekara négy világhírű katedrális kórusának társaságában képviselhette Magyarországot. Legjelentősebb a vatikáni látogatás volt 1988-ban, amikor az énekkar ünnepi vesperást énekelt a Szent Péter-bazilikában, és a pápai kihallgatáson énekkel köszöntötte II. János Pál pápát.

Tardy László kezdettől részt vett a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus reform zenei munkálataiban, zenei szakértőként működött közre a liturgikus könyvek és énekkönyvek szerkesztésében, előadásokat tartott egyházzenei konferenciákon. Noha elsősorban gyakorlati zenész, a javarészt az egyházzenéhez köthető, nyomtatásban is megjelent írásainak száma százon felül van, egy részük tudományos folyóiratokban és tanulmánykötetekben, más részük a plébánia lapjában jelent meg. Gyakran fordulnak hozzá kérdéseikkel a különböző rádió és televízióadók, folyóiratok és napilapok riporterei interjút kérve.

Tardy Lászlót több hazai és nemzetközi szervezet tudhatja tagjai között. A Gregorián Társaság (1990) elnökségi tagja, az OMCE tagja, 1985-től társelnöke, a Magyar Egyházzenei Társaság, a Bárdos Társaság, a Liszt Társaság tagja, a KÓTA (1970) elnökségi tagja, a Szent Zene Nemzetközi Társaságában (CIMS) Magyarország képviselője, és az Európai Katolikus Egyházzenei Szervezetek Társasága (Conférence Européenne des Associations de Musique d'Église ‒ CEDAME) elnökségi tagja 1993 óta. Egy cikluson át a Kossuth-díj Bizottság zenei albizottságának volt munkatársa. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta.

Tardy Lászlót felkészültsége és nyelvismerete alkalmassá tették arra, hogy hivatalos kiküldöttként és az 50 megfigyelő közt egyedüli magyarként, a pápameghívására részt vegyen A világiak hivatása és küldetése az Egyházban és a világban címmel 1987-ben Rómában rendezett püspöki szinóduson. Itt bemutatták II. János Pál pápának, és olyan személyiségekkel is találkozott, mint Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció elnöke (a későbbi XVI. Benedek pápa), Jean Vanier, a Bárka közösség alapítója, Chiara Lubich, a Focolare-mozgalom elindítója, vagy Stanisław Dziwisz, a pápa titkára (ma Krakkó érseke).

Mátyás-templomi munkája mellett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1968-ban megalakította a SOTE Kamarazenekart, melyet azóta is vezet. A jórészt orvosokból álló együttes révén karnagyi repertoárját többek közt Albinoni, Bach, Bartók, Beethoven, Caldara, Charpentier, Cherubini, Corelli, Haydn, Händel, Mozart, Monteverdi, Pergolesi, Purcell, Rameau, Rossini, Saint-Saëns, Sugár, Vivaldi hangszeres műveivel gyarapíthatta.

Tardy László pályáját végigkísérte pedagógusi tevékenysége. A győri konzervatórium diákjaként megkezdett tanári munkáját később gimnáziumokban folytatta: 1964/65-ben a budapesti Szilágyi Erzsébet, 1969-ben a Szentendrei Ferences, 1975 és 78 között a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium, 1997 és 1999 között a budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium énektanára volt. 1967‒1983-ig a nyári kántorképző tanfolyamok tanára, 1972‒1990-ig az OHB (Országos Hitoktatási Bizottság) egri és győri kateketikai továbbképzőjének zenei vezetője, 1972‒2002-ig az OMCE kántor- és karnagytovábbképzőjének tanára, 1978-tól megbízott igazgatója, 1990‒2009-ig a KPI (Központi Papnevelő Intézet) tanára, végül 2002‒2015-ig a MALEZI (Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet) Kántortovábbképző és Karnagyképző tanára és megbízott igazgatója.

Munkásságának elismeréséért kapott állami díjai: Liszt-díj (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2011), Magyarország Érdemes Művésze (2016). Társadalmi elismerésként a Bárdos-, Harmat-, Kodály-, Liszt-emlékérem birtokosa. Hazai és vatikáni egyházi elismerés gyanánt megkapta a Pro Ecclesia Hungariae emlékérmet (1997), feleségével együtt a Szent Adalbert-díj nagyérmét (2002), a Máltai Lovagrend Tiszti Keresztjét (2009), valamint XVI. Benedek pápától a Nagy Szent Gergely-rend parancsnoki fokozatát (2011). A karnagy és együttese 2006-ban közösen Budavárért emlékérmet kapott és Magyar Örökség-díjas lett.

Az életrajzot összeállította: Szalay Olga [2016]

________________

Munkái

Ősbemutatók, szerzői estek

1991 Kocsár Miklós: Missa Brevis - ősbemutató

1994 Szőnyi Erzsébet 70 éves születésére -szerzői est

1995 Kocsár: Valaki jár a fák hegyén -ősbemutató

2003 Kocsár Miklós - Jókai Anna: Ima Magyarországért -ősbemutató

2003 Orbán György - szerzői est

2004 A 70 éves Kocsár Miklós ünneplése -szerzői est

2005 Farkas Ferenc 100 éve született -szerzői est

2006 Mesterek és tanítványaik – Kortárs szerzők művei -ősbemutatóval (Petrovics, Kocsár, Orbán, Tóth Péter, Kovács Zoltán, Csemiczki Miklós, Gyöngyösi Levente)

2010 Gyöngyösi Levente: Confitemini Domino – ősbemutató

2011 Gyöngyösi Levente:I.szimfónia, Ubi Caritas, Parvulus, natus est nobis –

2012 Bánkövi Gyula: Négyes, hatos -ősbemutató

2013 Capriccio senza parola -ősbemutató

2013 Kocsár Miklós 80. éves születésnapjára -szerzői est

2013 június 23. Kodály Zoltán Magyar Mise és Budavári Te Deum az árvízkárosultak javára a Mátyás templomban. Közreműködött: a templom Ének-és zenekara,Széll Cecília-szoprán, Heim Mercedes – alt, Honninger László – tenor, Páni János- basszus, Hock Bertalan – orgona, vezényelt Tardy László

2013 augusztus 22. Hősök tere. Éneklés a II.János Pál pápa emlékmű avatásán.Közreműködött a Mátyás-templom énekkara, vezényelt Tardy László

2013 november 2. Mátyás templom. Ünnepi Requiem a Máltai Lovagrend elhunyt tagjaiért. Műsor: Vavrincz Mór g-moll Requiem. Km. a templom Ének-és Zenekara, Széll Cecília-szoprán, Török Ilona-mezzo, Komáromi Márton – tenor, Páni János-basszus, Hock Berftalan – orgona. Vez. Tardy László

2013. december 22. Előadás: Seiber Mátyás: Missa brevis km. a templom énekkara, szólisták: Széll Cecília-szoiprán, Török Ilona-mezzo

2014 április 13. Harmat Artúr: Máté passió, Járdányi Pál: Missa brevis Km. a templom énekkara, Honninger László – evangelista,. Páni János -Jézus Pethő József – Pilátus

2014 június 1. Mátyás templom. Graff János Pál Missa Sollemnis. - Bemutató. Km. a Mátyás templom kamarakórusa, vez. Tardy László

2014 június 27. Mozart: Requiem az I. Világháború kitörésének 100. évfordulója alk. Km. a templom Ének-és Zenekara, Széll Cecília-szoprán, Heim Mercedes-alt, Honninger László – tenor, Páni János- basszus, Hock Bertalan orgona, vez. Tardy László karnagy

2014. augusztus 29. hangverseny a Nemzetközi Hipnózis Konferencia résztvevőinek Km. a templom énekkara, Hock Bertalan orgonaműv. vez. Tardy László karnagy

2014 szeptember 15, Ars Sacra fesztivál hangversenye Vavrinecz Mór halála 100. évfordulója alkalmából. Műsor: a-moll mise, Introitus és Dies irae a Requiemből, Gloriosus Deus offertorium, Sanctus-Benedictus, Agnus Dei a Missa pastoralis-ból, Te Deum laudamus. Km. a templom Ének-és Zenekara, Széll Cecília, CsikósTardy Zsófia-szoprán, Török Ilona-mezzo, Komáromi Márton-tenor, Páni János-basszus, Hock Bertalan-orgona vez. Tardy László karnagy

2014 szept-18 és 21 között az Ének-és Zenekar részt vett a Jancsó Benedek székely tudós születése 160. évfordulója megünneplésén Kézdivásárhelyen, Gelencén, Sepsiszentgyörgyön. Ünnepi hangverseny a Krisztus Király templomban: Mozart Requiem (Sepsiszentgyörgyön először hangzott el.)

2014 október 23. a KÓTA ünnepi hangversenye a Mátyás -templomban. Szőnyi Erzsébet: Stabat Mater - Himnusz a Fájdalmas anyához. hangverseny-bemutató Előadja a Mátyás – templom énekkara és Hock Bertalan-orgona. vez. Tardy László

2014 december 14. Advent – karácsonyi éneklés a Szent István bazilika lépcsőjén a karácsonyi vásár alkalmából. Km. a Mátyás templom énekkara és további 100 énekes a Fővárosból és vidékről. Szervező: Karlócai Péter. Vez. Tardy László

2015. jan. 25. a „Király orgonája" (a templom nagyorgonája) avatása a felújítás után. Louis Vierne: Messe solennelle két orgonára. Km. Hock Bertalan (nagyorgonán) Rudolf Krisztina (a karorgonán), a Mátyás-templom énekkara, vez. Tardy László

2015 március 22. Nagyböjti hangverseny a Mátyás templomban. Műsor: J. Haydn: Krisztus 7 szava a kereszten. Km a templom zenekara. Liszt Ferenc: Via crucis. Km Hock Bertalan orgona és a templom énekkara. Vez. Tardy László

2015. május 31. J. Haydn: Nelson mise. Km. a templom Ének – és zenekara, Széll Cecília-szoprán, Török Ilona – mezzo, Gál József – tenor, Páni János- basszus, Hock Bertalan – orgona. Vez. Tardy László

2015 június 21. Mosonyi Mihály F-dúr mise. Km a templom Ének-és Zenekara, Csikós Tardy Zsófia – szoprán, Páni János-basszus. Vez. Tardy László

2015 augusztus 20. Daróci Bárdos Tamás: Szentkoronamise. Km. a templom Ének-és Zenekara, Hock Berrtalan-orgona. Vez. Tardy László

2015. szeptember 27. Hangverseny az Ének – Zenekar elhunyt tagjaiért és Korondi György énekművészért. Km. az ének-zenekar, Korondi Anna-szoprán, Török Ilona-mezzo, Molnár András-tenor, Páni János-basszus, Hock Bertalan-orgona. Vez. Tardy László karnagy

2016. január 31. Büky Géza: Missa Lumen Christi. Km a templom Énekkara, Hock Bertalan – orgona, vez. Tardy László

2016 május 27. Fleshmob a Szépművészeti Múzeum Szavoyai Jenő szobránál Beethoven: Örömóda a IX. szimfóniából. Ének – zenekar, Páni János basszus. Vez. Tardy László

2016. május 5. Palestrina: Missa Lauda Sion Salvatorem. Km. a templom Énekkara, vez. Tardy László

2016 június 12. Halmos László: h-moll mise. Org. Tardy László, vez. Tardyné Tarkó Magda.

2016. június 18. Pestlőrinci Főplébánia, Varjú Imre atya gyémántmiséje (a Mátyás-templom plébánosa volt 2002-től 2010-ig. Werner: Mercedes mise és Te Deum, C. Franck. Panis angelicus, Händel: Halleluja. Km. a Mátyás templom Ének-és Zenekara, a Pestlőrinci Főplébánia kórusa, Keszthelyi Csilla-szoprán, Komáromi Márton – tenor. Vez. Tardy László

2016 június 19. Kodály Zoltán. Missa brevis. Km. a templom énekkara, org. Hock Bertalan.Szólisták: Dunai Éva, Vámosi Katalin-szoprán, Török Ilona – mezzo, Gál József-tenor, Páni János-basszus. Vez. Tardy László

2016 nov. 20. Beethoven: C-dúr mise. Km. a templom Ének-zenekara, Dunai Éva-szoprán, Török Ilona-mezzo, Komáromi Márton-tenor, Páni János-basszus, Hock Bertalan-org. Vez. ALAN TONGUE Cambridge, Anglia

2016 dec.30. Emlékmise az utolsó magyar király, IV. Károly koronázása 100. évf. Liszt: Koronázási mise. Km. a templom Ének-Zenekara, Szabóky Tünde-szoprán, Török Ilona-mezzo, Komáromi Márton-tenor, Páni János-basszus, Hock Bertalan – orgona, vez. Tardy László

2017 január 1. Mozart: Koronázási mise. A templom Ének-és Zenekara, Greetje de Haan- szoprán, Heim Mercedes – alt, Csapó József, tenor, Páni János- basszus Hock Bertalan – orgona Vez. Scholcz Péter és Tardy László

2017 május 7. Caldara: Szt József mise. Km. a templom Ének-és Zenekara, Széll cecília-szoprán, Török Ilona-mezzo, Csapó József – tenor, Páni János- basszus.

2017. május 21. Gyöngyös - Mozart Requiem a várost elpusztító tűzvész 100. évfordulóján. Mátyás Ének-zenekar és 3 helybéli énekkar. Vez. Tardy László

2017. augusztus 31. Esztergom, bazilika, ünnepi hangverseny. Liszt F. Esztergomi mise.

2017 szeptember 2. „Budavárért" emlékérem az Ének-és Zenekarnak

2018 január 7. Vavrinecz Mór: Karácsonyi mise. Km. az Ének-zenekar, Csóka Anita-szoprán, Honninger László – tenor, Páni János – basszus, vez. Tardy László

2018 március 11. 19.30 Nagyböjti egyházzenei hangverseny. Antonio Caldara: Stabat Mater, J. Haydn: Krisztus hét szava a kereszten

2018 április 1. Kodály: Missa brevis. Km. a templom Ének-és zenekara,

2018. május 20. W.A. Mozart: D-dúr Missa brevis

2018. okt. 28. Vendégszereplés a Belvárosi Nagyboldogasszony templomban Farkas Ferenc: Szent Margit mise. Bárdos Lajos: A Nyolc Boldogság. Km. a Mátyás templom Ének-zenekara, Hock Bertalan-orgona

2018. dec 16. Vendégszereplés a vecsési plébániatemplomban. Kodály Zoltán:Magyar mise, Adventi ének Km. a Mátyás-templom énekkara. vez. Tardy László

2018 dec. 25. Halmos László: Karácsonyi mise (Vincze Otto hangszerelésében) Km. a templom Ének – és Zenekara, Vukovics Edit – szoprán, Hock Bertalan-orgona, vez. Tardy László

2019 január 1. J. haydn: Missa brevis in B. (Santi Johannis de Deo). Km. a templom Ének – és Zenekara, Széll Cecília- szoprán, Hock Bertalan – orgona. Vez. Tardy László

2019 január 5. Vavrinecz Mór: Karácsonyi mise. Km. a templom Ének -és zenekara, Csóka Anita-szoprán, Farkas András – tenor, Páni János – basszus, Hock Bertalan-orgona. Vez. Tardy László

2019. január 27. Mozart: Koronázási mise. Km. az Ének – és Zenekar, Kecskeméti Rita – szoprán, Török Ilona – mezzo,. Farkas András – tenor, Páni János – basszus, Dr Göblyös Péter – orgona, vez. tardy László

2019. március 3. G.P.Palestrina: Missa Aeterna Christi Munera. Km. a templom énekkara, vez Uzsali Bence

2019 március 4 gregorián emlékmise Kodály Zoltán lelki üdvéért. Km a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gregorián szkólája, a Mátyás-templom és más templo-mok énekesei.

2019. március 31. Liszt – Janacek: B-dúr mise. Km. a templom kórusa, vez. Baksa Endre

2019 április 7. Nagyböjti hangverseny: Liszt Ferenc: Via crucis. Km Hock Bertalan-orgona, Széll Cecília, Károly Edit – szoprán, Török Ilona – mezzo, Keresztessy Péter-tenor, Páni János – basszus. Vez. Tardy László

2019 április 21. J. Haydn: Máriacelli mise. Km. a templom Ének – és zenekara, Csóka Anita szoprán, Török Ilona – mezzo, Csapó József – tenor, Páni János – basszus, Hock Bertalan – orgona, vez. Tardy László.

2020 jan 19. Farkas Ferenc: Szent Margit mise. Km. a templom Ének – és Zenekara, Hock Bertalan- orgona. Vez. Tardy László

2020 február 2. Büky Géza: Missa Lumen Christi. Km. a templom kórusa, Hock Bertalan – orgona, vez. Tardy László

2020 február 16 Mozart: Spatzenmesse. Km. a templom Ének – és Zenekara.Vez. Baksa Endre

2020 február 23. Hans Leo Hassler: Missa secunda. Km. a templom énekkara, vez. Tardy László.

2020 március 2. Kodály emlékmise gregorián tételekkel. Utána: Szőnyi Erzsébet:Stabat Mater – Himnusz a Fájdalmas Anyához. Km. a templom énekkara, Hock Bertalan – orgona, vez. Tardy László