Zoboki Gábor

ZOBOKI GÁBOR ÉLETRAJZI ADATAI

Budapest, 1963. január 24.

Tanulmányok

1982–1988: Budapesti Műszaki Egyetem, Okl. építészmérnök

1990–1992: Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége, Művészek Szövetsége, Mesteriskola

2008: Pécsi Tudomány Egyetem, DLA képzés (Építőművészet doktori fokozat)

2012: Pécsi Tudomány Egyetem Pollack Mihály Műszaki Kar, Breuer Marcell Doktori Iskola, Habilitált doktor (Dr. habil)

Munkahelyek

1988–1991: KÖZTI (Zalaváry Lajos műterme), építésztervező

1991–1992: Fazekas Építésziroda, építésztervező

1993–1997: BUVÁTI (Turányi Gábor műterme és Városháza-műterem), építésztervező, műteremvezető

1997–1998: Zoboki és Társai Építésziroda, vezető tervező, ügyvezető

1998–: ZDA-Zoboki Építésziroda, vezető tervező, ügyvezető igazgató

Oktatási tevékenység

2011–: Pécsi Tudomány Egyetem Műszaki és Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszék, adjunktus, 2014–: egyetemi tanár

Művészeti, társadalmi szervezeti tagság

1997–: Budapesti Építész Kamara, tag

1997–: Magyar Építész Kamara, tag

2013–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

Magyar Építész Szövetség, 2016–: alelnök

Amerikai Építész Szövetség (AIA), Európai Tagozatának tagja

Fővárosi Tervtanács tagja

___________________________________________

ZOBOKI GÁBOR: CURRICULUM VITAE

Az építész életének legbeszédesebb dokumentumai a házak, a szavak hozzájuk képest keveset mondanak. Valamiről azonban mégis szót kell ejtenem. Beszélni szeretnék azokról, akiknek köszönhetem, hogy hosszas útkeresés után végül is ezt a szép hivatást választottam – ők azok, akik segítettek megérteni, hogy miért lettem építész, s miért nem zenész, vagy orvos, ahogy a kezdet kezdetén terveztem…

Mérnök-orvos-bölcsész családból származom. Gyerek- és fiatalkorom éveiben abban a szerencsében lehetett részem, hogy számtalan szellemi inspiráció ért, mind a családban, mind később, az iskolában. Többgenerációs családban nőttünk fel két testvéremmel, igazán idilli körülmények között, az akkor még érintetlen Normafa környezetében. Gyerekkorom a Szabadság hegyhez kötődik, rosszcsont gyerekként erdőn-mezőn barangoltam, serdülőként a pesti művészeti élet berkeiben kóborló „entfant terrible" szerepét játszottam. Családunk környezetében hivatásukat szenvedélyesen gyakorló, alkotó emberek avattak be szakmájuk legkülönbözőbb mélységeibe, és ez jócskán megnehezítette a pályaválasztásomat.

A gimnáziumot az ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskolájában végeztem, amely már akkor híres-hírhedt volt tanári közösségének maximalizmusáról, az oktatásra hitvallásként tekintő tanári karáról; ahol minden egyes szaktárgyat megszállott pedagógusok oktattak. A gimnáziumi évek alatt biológia-fizika fakultáson orvosnak készültem. Rajztanárom, Tarján Zoltán ébresztett rá a képzőművészetek iránti affinitásomra. Azt, hogy az utolsó évben hátat fordítottam az orvoslásnak, Csics Géza nagybátyámnak köszönhetem, aki elmélyülten és szisztematikusan vezetett be az építészet világába, s így érettségi után egyszer csak a Műegyetem Építészkarán találtam magam.

Útkeresésemet, majd később építészeti karrieremet is folyamatosan át- meg átszőtte a zeneművészet iránti rajongásom. Tízéves koromtól Thománé Molnár Magda – Buba néni, a legendás Kodály növendék – egyengette zenei tanulmányaimat. Klasszikus gitár, zongora, zeneszerzés – minden érdekelt. Olyannyira, hogy a Műegyetem akadályait könnyedén véve, építészeti tanulmányaimat megszakítva, 23 évesen visszacsábultam a zenei pályára, hogy a Zeneakadémián zenetudós, karmester mesterségre adjam a fejem. Prunyi Ilona zongoraművész és Hollerung Gábor karmester minden zenei ambíciómban támogattak, de Fischer Ádám karmester végül találóan foglalta össze a lényeget: „Zoboki nagy szerencsénk, hogy nem lettél karmester, mert akkor nem épült volna meg nekünk a Müpa . . ."

*

Édesapám, Zoboki Béla és édesanyám Csics Judit türelmesen átsegítettek a szakmaválasztással kapcsolatos hullámvölgyeken, s végül sikeresen győztek meg arról, hogy a Műegyetemet be kell fejeznem. 1988-ban lediplomáztam, majd Zalaváry Lajos meghívására a KÖZTI-be kerültem, egy a rendszerváltás által megkínzott alkotóközösségbe. Találkozásom „Lajával" pontot tett hivatások közti bolyongás végére. Zalaváry a magyar építésztársadalom egyik doyenje, kiemelkedő személyiség, ideális mester, akinél az építészeti gondolkodás alapszabályait sajátíthattam el. Lenyűgözött világnézete, széles látóköre, a közös gondolkodás a társművészetekkel. Tisztelet ébresztett bennem kooperatív hajlama, a szakmai kommunikáció „húzd-meg-ereszd-meg" metódusa – az építészet méltóságába vetett hite.

Mesteriskolás éveim lehetővé tették, hogy Turányi Gábor közelében dolgozhassam. 1992-től a BUVÁTI védőernyője alatt Turányi első munkatársaként segíthettem a Budapestre tervezett világkiállítás magyar pavilonja nyertes pályaművének elkészítésében. „Turcsi" mellett ráébredtem az alkotás szellemi mélységeire, dimenzióira. Megtanultam, hogyan lesz a szalvétarajzból minden ízében gazdag építészeti alkotás.

A Közti és a Buváti műhelyeiben találkoztam későbbi alkotótársaimmal, akik mai napig irodánk meghatározó személyiségei. A Turi Zoltán, Oláh Éva és Silvester Csaba triászához 1998-ban csatlakozott az '56-os szülők gyermekeként Amerikában tanult Demeter Nóra. Az élet csodás adománya, hogy már a pályám elején, épp abban a pillanatában, amikor a rendszerváltás utáni optimizmusban számos fiatal, kreatív alkotóműhely keletkezett, egy sokarcú alkotói közösségbe kerülhettem.

Ez a műterem tette lehetővé, hogy az építész hivatás minden oldalát megismerhessem, s egyben ráébresztett a közös gondolkodás erejére. Második családomat találtam meg általuk, és ez a közösség még a legnehezebb gazdasági környezetben sem zilálódott szét . . .

Tény, hogy pályám legmeghatározóbb és legnehezebb korszaka a Müpa építéséhez kötődik. A megismert hazai tervezési gyakorlattal ellentétben sokarcú szakági nemzetközi mérnökiroda tevékenységével kerülhettünk kapcsolatba. Dolgozhattunk a világ legkiemelkedőbb akusztikai, színháztechnológiai és múzeumi szakértőivel, s elsajátíthattuk azt az angolszász gyakorlatot, mely azonos rangban kezeli az építés kapcsán az összes szakmai szereplő tudását. Ennek az alkotói és tanulási folyamatnak lett a gyümölcse, hogy nagyléptékű közberuházások közelébe kerülhettünk Magyarországon és külföldön is. Olyan tudásra tehettünk szert, melyet Oroszországban és Kínában is sikerrel kamatoztathattunk.

A Magyar Művészeti Akadémián elhangzott székfoglaló előadásomhoz kedves mesterem, Turányi Gábor írt köszöntést. Személyes hangvételű laudációja számomra is találóan világítja meg a szakmával kapcsolatos ambícióimat, hitemet és magatartásomat – azt a szellemiséget, amelyet alkotótársaimnak és kiváló építészeti lehetőségeimnek köszönhetek. Eddigi pályám összegzésként – a szerénytelenség látszatát is vállalva, ám valójában mesterem iránti hálám és köszönetem jeléül – ebből idézek:

„Az építészet fogalmát lehet szűken értelmezni, de akkor az már nem is építészet… Annál inkább érdemes a kultúra részeként beszélni róla. Márpedig a kultúra csakis tágasan értelmezhető, és ily módon magát az építészetet is csak tágasan érdemes művelni.

Zoboki Gábor számára az építészet horizontja bizonyára zenei képzettsége okán nyílik tágasra. Professzionális elfogulatlansággal, fegyelmezett lazasággal, pragmatikus álmodozással tud tekinteni az építészet mezejére, amely számára éppúgy mesterség, mint létezési közeg. Személyiségének éppúgy része a racionális alaposság, mint az emocionális szárnyalás. A kihívásokkal nevetve néz farkasszemet, a hétfejű sárkánynak fityiszt mutat. Ha a farkasszem és a fityisz nem jön be, akkor könnyed mozdulattal félrelép, ha kell.

Együttműködésünk idején nem csak a tehetséges építészt ismertem meg benne, de a kiválóan együttműködő munkatársat is. Az elsőhegedűst, aki odaadással, remek szervező készséggel állt a zenekar élén. Talán már akkor alkalmas lett volna a karmester szerepére is, de ő nem sietett. Készült. Készült arra, hogy immár ne csak a MOME kórusának karvezetője legyen, hanem a mai magyar építészeti derékhad dirigenseként működjön a pályán.

A csapatkapitány

Zoboki, az ügyesen cselező virtuóz játékos, csapatban érzi magát otthonosan. Az első ligás Z-D SC-ben játszik (szövetségi kapitány: Demeter Nóra), és ha kell, kapura rúg, ha kell, akkor éppen időben passzol.

A kötéltáncos

Különleges képessége, hogy személyiségét képes közvetlenül megjeleníteni munkáiban. Szinte hasonlít házaira, illetve házai hasonlítanak rá. Ezt a mutatványt a kötéltáncos egyensúlyozásával, lélekjelenlétével és higgadtságával képes megvalósítani, azt hiszem.

Az önkiszolgáló

Ha éppen nincs nagylélegzetű hangversenyterem a közelben, Zoboki épít magának (na meg nekünk) egy MÜPÁT. (Aki sürgősen találkozni akar vele, ott keresse!)

Aztán épített magának (na meg a kínaiaknak, na meg nekünk magyaroknak) egy hongkongi MÜPÁT. A shenzeni Kulturális-, Sportközpont és Múzeum épületébe belegyúrta a pesti MÜPA akusztikai tanulságain kívül a Richter Gedeon téralakítási kísérleteit, a Vodafone működési fogásait is. És még sok mindent beleadott, hogy a világra szóló épület minél inkább hasonlítson őrá és csapatára . . . A fiatal srácból felnőtt lett, de remélem, sosem lesz „igazi felnőtt". (Turányi Gábor DLA)

[Készült: 2016]

Épületek

Megvalósult tervek

1998 Duna-parti villaépület, Budakalász

1998–2000 Testvérhegyi lakóház, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (Év Háza 2000)

2002 Svábhegyi kormányzati rezidencia, Budapest

2000–2005 Müpa, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (Superbrands díj, 2007, FIABCI Prix d'Excellence, Közcélú létesítmények kategória, Fődíj, Bangkok, 2006, CIJ Awards Hungary, 2005, Best Overall Development , Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma dicsérő oklevele, 2005)

2000–2005 Center Point irodaház, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (CIJ Awards Hungary, 2006 (Best Office Development)

2003–2006 Somlói úti lakóegyüttes, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2004–2007 Richter Kémiai Kutatóközpont, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (Pro Architectura díj (2011), FIABCI Prix d'Excellence, Bali (2010), FIABCI Hungary, Különdíj (2009), Budapest Építészeti Nívódíja (2008)

2004–2007 Raiffeissen újpalotai irodapület, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2004–2008 Palazzo Dorottya, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (CIJ Awards Hungary, 2010 - Best Residential Development)

2005-2008 Sasadliget lakóegyüttes, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2006–2008 Spiral irodaház, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2005–2009 Andrássy-kastély felújítása, Tiszadob, társtervező: Demeter Nóra

2006–2009 Telenor Székház, Törökbálint, társtervező: Demeter Nóra (FIABCI Prix d'Excellence, Irodaház kategória, Szentpétervár, 2012, FIABCI Hungary, Irodaház kategória, Fődíj, 2011, Építőipari Nívódíj, 2010)

2009–2011 Triola-villa, Balaton-part, társtervező: Demeter Nóra

2013 Erkel Színház felújítása, Budapest

2008–2014 Nanshan Kulturális- és Sportközpont és Művészeti Múzeum Sencsen, Kína, társtervező: Demeter Nóra

2012–2014 Vodafone irodaátalakítás, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2013–2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem "Ludovika Campus" kialakításához kapcsolódó parkrekonstrukció, Budapest

2013–2016 Rózsadombi villa épület, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

Tervezés alatt

2011 Rózsadombi lakóegyüttes, (volt SZOT szálló) Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2013 Futian Kulturális Épületek, Sencsen, Kína, társtervező: Demeter Nóra

2013 Lóvasút megújítása, Zugliget, Budapest

2014- Karmelita Kolostor, Budapest

2010–2012, 2015-től Etele téri bevásárlóközpont, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2014–2017 Corvin Sétány, C4 Irodaház, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

Tervek, tervpályázatok

2005 Németvölgyi lakóépület, Budapest

2006 Neftjanik Kulturális Központ, Szurgut, Oroszország, társtervező: Demeter Nóra

2007 Konferencia- és Koncertközpont, Pécs, társtervező: Demeter Nóra (nemzetközi pályázaton kiemelt megvételt nyert)

2007 Stone Hotel, Esztergom, társtervező: Demeter Nóra

2000/2008 Fácán rendezvényhelyszín, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2006/2008 Albertfalva városközpont, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2008 Őrmező irodapark, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (nemzetközi meghívásos tervpályázat keretében megosztott első díjas koncepcióterv)

2008 HM épülete, Várnegyed, Budapest

2009 Akademia Park, Hűvösvölgy, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2008/2010 Művészetek Palotája, Szentpétervár, Oroszország, társtervező: Demeter Nóra (A Vasziljevszkij-sziget átfogó városfejlesztésére készült tanulmányterv)

2010–2011 Dongyingi városfejlesztés, Kína, társtervező: Demeter Nóra

2011 Sárga-folyó Múzeum, Dongying, Kína, társtervező: Demeter Nóra

1998/2008/2012 Városháza megújítása, Budapest, társtervező: Demeter Nóra (2008. Budapest Szíve – Városháza Fórum" pályázat, kiemelt megvétel)

2010–2012 Budai Várnegyed stratégiai fejlesztése, társtervező: Demeter Nóra

2010–2013 Intermodális Központ, Etele tér, Budapest, tártervező: Demeter Nóra

2013 Intermodális Központ, Debrecen (pályázati terv a MÉRTÉK Építészeti Studióval közösen)

2013 Libegő a Duna felett, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2013–2014 Budapest 2014-20-as beruházások, Kormányzati negyed

2014 Golden Age Village, Kakasszék

2007/2015 Corvin Áruház megújítása, Budapest, társtervező: Demeter Nóra

2014–2015 Kiemelt jelentőségű Budapest projektek

2014–2015 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója (Meghívásos nemzetközi tervpályázat), társtervező: Demeter Nóra

Kiállítások

Építészet és Innováció / Richter Gedeon Nyrt. Kutatóépülete. 2012. április 23 – 2012. május 17.

VI. Nemzetközi Pekingi Építészeti Expo / Peking, központi Expo, Kína. 2011. október 20-22.

Dongying Építészeti kiállítás / Dongying Expo Csarnok, Kína. 2011. október 25-30.

AIACE Istambul. 2010. április 12.

Richter Gedeon Kémiai Kutatóépület / N&N Galéria. 2009. február 04-23

Három Hangversenyterem / Művészetek Palotája lépcsős kiállító terem. 2007. május 4 – június 24.

Művészetek Palotája / Művészetek Palotája, I. emeleti előcsarnok. 2005. március 14.

1001 év – 1001 nap, Millenniumi Építészeti Kiállítás / Millenáris. 2002. március 27 – április 30.