Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos életrajza Muhi Klára összeállításában

Zsigmond Vilmos Szegeden született. Apja Zsigmond Vilmos, futballedző, anyja Illichman Bozena hivatalnok, később kocsmatulajdonos. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte. Édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás nyelvét, de először a Műegyetemre jelentkezett, ahova származása miatt nem vették fel. Ezután a Kenderfonógyárban dolgozott. Az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el komolyabban érdeklődni a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című könyve. Ennek segítségével autodidakta módon megtanulta a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét és a film nyersanyagok sajátosságait. Az előhívást szintén maga végezte, így elsajátította a fotózás laborálási eljárásait is. A gyár párttitkárnője arra ösztönözte, hogy legyen hasznos a munkásosztály számára. Ezért fotóklubbot szervezett a gyárban, a párttitkárnő nagy örömére, aki ezután maga küldte el a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola felvetélijére. 1955-ben szerzett operatőri diplomát Illés György tanítványaként. Zsigmond mindig hangsúlyozta, hogy a főiskolán nagyon jó képzést kapott, elsősorban a világításról, a fények használatáról. A tanárok maguk is világító operatőrök voltak, akik tanítványaiknak is átadták a tudásukat a különböző típusú izzókról, irányított fényekről és árnyékokról. A diákok befényelték a jeleneket, felvették, előhívták a filmet, majd visszanézték a felvett anyagot, így szereztek komoly ismereteket arról, hogy melyik fényfajta hogyan mutat a filmen.

1956-ban Zsigmond több főiskolai társával megörökítette a forradalom eseményeit, majd '56 novemberében Kovács László operatőrrel – táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel – elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek hamarosan bejárták a világsajtót. Kettejüknek óriási szerepe volt abban, hogy a „Nyugat" tudomást szerzett a budapesti eseményekről. Zsigmond – miként Kovács is – az Egyesült Államokban telepedett le. Majdnem tíz év telt el, mire sikerült beilleszkednie új hazájának társadalmába, illetve operatőrként képes volt kitűnni az amerikai mezőnyből. Óriási hátránnyal indult, miközben európai iskolázottságával meg is előzte korát: Zsigmond Vilmos a szovjet–orosz avantgárdon, a francia lírai realizmuson, az olasz neorealizmuson iskolázódott. Mindez egy adott pillanatban nagy előny lett számára. Ehhez azonban mozgóképes látásmód- és generációváltásra volt szükség. Amikor az 1960-as években a független amerikai film új rendezőnemzedéke megjelent a színen, hirtelen fontos lett Zsigmond Vilmos vizuális látásmódja.

Amerikában apáról fiúra szálltak az operatőri állások, nehéz volt bekapcsolódni a vérkeringésbe. Szerencsére a magyaroknak jó híre volt Hollywoodban, (lásd Tony Curtis, Gábor Zsazsa, Kertész Mihály, Rózsa Miklós munkásságát.) Zsigmond kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben kapott feladatot. Barátjával és kollégájával Kovács László operatőrrel ők voltak a 100 dolláros stáb. Egy furgonba bepakolt kamerákkal és lámpákkal 100 dollárért lehetett őket kibérelni egy napra, bármilyen forgatásra. Minimális költségvetésből készült, B-kategóriás horrorokat és thrillereket készítettek, melyekben Kováccsal cserélgették az operatőri és a fővilágosítói posztot. Zsigmond 1968-ban forgatta a Prelude című kisfilmet John Astin rendezésében, amit Oscar díjra jelöltek. A szakma perifériáján eltöltött sok éves bizonytalan hányódás után ez a kisfilm nyitotta meg előtte Hollywood kapuit. Majd Peter Fonda 1971-es A bérmunkás című westernje volt az első igazi, színvonalas amerikai nagyjátékfilmje, amely beindította a karrierjét.

Kivándorlása után 10 évvel főiskolai tanára, Illyés Gyula kiment hozzá Kaliforniába azzal a jó hírrel, hogy már hazatérhet Magyarországra. Ugyan mindenki tudja, hogy a forradalmi képanyagokat kivitte az országból, de már nem részesülne megtorlásban. Zsigmond Vilmos azonban ekkor már teljesen beilleszkedett az amerikai társadalomba és az ottani filmszakmába. „Magyarul étkezem, de amerikai a feleségem, és burzsoának számítanék a sztálinista rendszerben" – mondta, és maradt.

A hetvenes években induló új hollywoodi rendezőnemzedék legnagyobbjaival dolgozott együtt: Robert Altman, John Boorman, Michael Cimino, Brian De Palma, Martin Scorsese, Steven Spielberg, Woody Allen kérték fel legjobb filmjeikhez. A következő évtizedekben több mint 65 produkciónak volt a vezető operatőre.

[Készült: 2017]

Filmográfia

Operatőr

Hajnal előtt, 1955, rövidfilm, 15', H, rendező: Zsuffa József

Ungarn in Flammen/Magyarország lángokban, 1957, dokumentumfilm, 56', D, rendező: Erdélyi István

The Blue of the Sky / Az ég kékje, 1958, rövidfilm, USA, rendező: Zsuffa József

A Man with Many Trade / Egy sok foglalkozású ember, 1963, dokumentumfilm, USA, rendező: Gárdonyi Ferenc

The Story of the Wholesale Market / A nagykereskedelem története, 1963, dokumentumfilm, 12', USA, rendező: Leonard Greenberg

The Sadist / A szadista, 1963, 92', USA, rendező: James Landis

Living between Two Worlds / Két világ között élve, 1964, 75', USA, rendező: Bobby Johnson, író, producer, szereplő: Horace Jackson

What's Up Front? / Mi a harci helyzet?, 1964, 83', USA, rendező: Bob Wehling

The Time Travellers / Az időutasok, 1964, 82', USA, rendező: Ib Melchior

Rat Fink – My Soul Runs Naked / Patkány spicli – Meztelenül fut a lelkem, 1965, 80', USA, rendező: James Landis

The Nasty Rabbit / Koszos nyúl, 1965, 90', USA, rendező: James Landis

Deadwood '76, 1965, 97', USA, rendező: James Landis

Tales of a Salesman / Egy ügynök meséi, 1965, 53', USA, rendező: Dan Russell

Psycho a Go-Go / Menő psycho, 1965, 85', USA, rendező: Al Adamson

The Cat / A macska, 1966, 87', USA, rendező: Ellis Cadison

Road to Nashville / Út Nashville-be, 1966, 88', USA, rendező: Will Zens

U.S. Water Polo / Vízilabda, 1968, USA, rendező: Nagy Gábor

Mondo Mod, 1967, 89', USA, rendező: Peter Perry Jr.

The Name of the Game is Kill / A játék neve gyilkolás, 1967, 84', USA, rendező: Gunnar Hellström

Jennie, Wife-child / Jenny, feleség-gyerek, 1968, 83', USA, rendező: Robert Carl Cohen

The Monitors / Felvigyázók, 1969, 92', USA, rendező: Jack Shea

Hot Rod Action / „Hot Rod" autós akció, 1969, 76', USA, rendező: Gene McCabe

Five Bloody Graves / Öt átkozott sír, 1969, 88', USA, rendező: Al Adamson

Futz, 1969, 92', rendező: Tom O'Horgan

Prelude / Előjáték, 1969, rövidfilm, USA, rendező: John Austin

Horror of the Blood Monsters / A véres szörnyek rémsége, 1970, 85', USA, rendező: Al Adamson

The Ski Bum / Sícsavargás, 1971, 136', rendező: Bruce D. Clark

Red Sky at Morning / Reggeli Vörös ég, 1971, 112', USA, rendező: James Goldstone

The Hired Hand /A bérmunkás, 1971, 90', USA, rendező: Peter Fonda

McCabe and Mrs Miller / McCabe és Mrs Miller, 1971, 120', USA, rendező: Robert Altman

Deliverance / Gyilkos túra, 1972, 109', USA, rendező: John Boorman

The Long Goodbye / A hosszú búcsú, 1973, 112', USA, rendező: Robert Altman – Amerikai Filmkritikusok Szövetségének Díja, a legjobb operatőr (1974)

Scarecrow / Madárijesztő, 1973, 112', USA, rendező: Jerry Schatzberg

Cindarella Liberty / Hamupipőke szabadság, 1973, 117', USA, rendező: Mark Rydell

The Surgarland Express / Sugarlandi hajtóvadászat, 1974, 110', USA, rendező: Steven Spielberg

The Girl from Petrovka / Lány a Petrovka utcából, 1974, 103', USA, rendező: Robert Ellis Miller

Sweet Revenge / Édes Bosszú, 1976, 90', USA, rendező: Jerry Schatzberg

Obsession / Megszállottság, 1976, 98', USA, rendező: Brian De Palma

Close Encounters of the Third King / Harmadik típusú találkozások, 1977, 137', USA, rendező: Steven Spielberg – Oscar-díj, legjobb operatőr (1978)

The Deer Hunter / A szarvasvadász, 1978, 183', USA, rendező: Michael Cimino – BAFTA-díj, legjobb operatőr (1980); Oscar-díj, legjobb operatőr jelölés (1979)

The Last Waltz / Az utolsó valcer, 1978, koncertfilm, 117', USA, rendező: Martin Scorsese

The Rose / A rózsa, 1979, 125', USA, rendező: Mark Rydell

Winter Kills / Téli gyilkosságok, 1979, 97', USA, rendező: William Richert

Heaven's Gate / A mennyország kapuja, 1980, 219', USA, rendező: Michael Cimino

Blow out / Halál a hídon, 1981, 107', USA, rendező: Brian De Palma

Jinxed! / Cinkelve (Balszerencsét), 1982, 103', USA, rendező: Don Siegel

Table for Five / Asztal öt személyre, 1983, 122', USA, rendező: Robert Lieberman

No Small Affair / Fotós szerelem, 1984, 102', USA, rendező: Jerry Schatzberg

The River / A folyó, 1984, 124', USA, rendező: Mark Rydell – Oscar-díj, legjobb operatőr jelölés (1985)

Real Genius / Valóságos zseni, 1985, 108', USA, rendező: Martha Coolidge

The Whitches of Eastwick / Az eastwicki boszorkányok, 1987, 108', USA, rendező: George Miller

Fat Man and Little Boy / Fat Man és Little Boy, 1989, 127', USA, rendező: Roland Joffé

The Bonfire of the Vanities / Hiúságok máglyája, 1990, 125', rendező: Brian De Palma

The Two Jakes / Cinikus hekus, 1990, 137', USA, rendező: Jack Nicholson

Stalin / Sztálin, 1992, 172', USA-H, rendező: Ivan Passer – Emmy-díj, legjobb operatőri munka tévéfilmben (1993), Amerikai Operatőrők Egyesülete, legjobb operatőr

Sliver, 1993, 107', USA, rendező: Phillip Noyce

Intersection / Vágyak vonzásában, 1994, 98', USA, rendező: Mark Rydell

Maverick / Maverick – Halálos póker,1994, 127', USA, rendező: Richard Donner

The Crossing Guard / Menekülés az éjszakába, 1995, 111', USA, rendező: Sean Penn

Assassins / Bérgyilkosok, 1995, 132', USA, rendező: Richard Donner

The Ghost and the Darkness / Ragadozók, 1996, 110', USA, rendező: Stephen Hopkins

Playing by Heart / Szeress, ha tudsz!, 1998, 121', USA, rendező: Willard Carroll

The Argument / Az érv, 1999, rövidfilm, 14', USA, rendező: Donald Cammell

The Body / A test, 2001, 109', USA, rendező: Jonas McCord

Bánk Bán, 2002, 118', H, rendező: Káel Csaba – Camerimage, legjobb operatőr

Life as a House / Az élet háza, 2001, 125', USA, rendező: Irwin Winkler

Jersey Girl / Apja lánya, 2004, 102', USA, rendező: Kevin Smith

Melinda and Melinda / Melinda és Melinda, 2004, 99', USA, rendező: Woody Allen

The Black Dahlia / A fekete Dália, 2006, 121', USA, rendező: Brian De Palma – Oscar-díj, legjobb operatőr jelölés (2007)

Surrender, Dorothy / Ki voltál, lányom?, 2006, 120', USA, rendező: Charles McDougall

Cassandra's Dream / Kasszandra álma, 2007, 108', USA, rendező: Woody Allen

A lyukas zászló / Torn from the Flag by Klaudia Kovacs, 2007, dokumentumfilm, 97', USA, rendező: Endre Hules, Klaudia Kovacs

You will meet a Tall Dark Stranger / Férfit látok álmaidban, 2010, 98', USA, rendező: Woody Allen

Louis, 2010, 90', USA, rendező: Dan Pritzker

A halálba táncoltatott lány, 2011, 100', H, rendező: Hules Endre

Kickstar Theft, 2012. rövidfilm, 7', PL, rendező: Fred Goodich

Rendező

A tékozló apa / The Long Shadow, 1991, 80', H-IL

Szereplő

Visions of Light / A fény művészete, 1992, dokumentumfilm, 92', H, rendező: Arnold Glassman, Todd McCarthy, Stuart Samuels

Mesterek és tanítványok, 1996, rövidfilm, 20', H, rendező: Fehéri Tamás

Ljuset håller mig sällskap / Társam, a fény (közreműködő), 2000, dokumentumfilm, S, 78', rendező: Carl-Gustav Nykvist

Szerelmes földrajz, ismeretterjesztő filmsor., H, 28'

Close Encounters with Vilmos Zsigmond / Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal, 2016, dokumentumfilm, Fr, 80', rendező: Pierre Filmon