logo
logo
Lázár Antal profilképe

Lázár Antal

Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas építész, a Nemzet Művésze

Győr, 1941. szeptember 30.
Az MMA rendes tagja (2025–)
Építőművészeti Tagozat
Lázár Antal életrajza

Tanulmányok
1966: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, okleveles építészmérnök
1970–1972: MÉSZ Mesteriskola
1999–2003: Széchenyi István Professzori Ösztöndíj

Munkahelyek
1966–1985: IPARTERV, építész tervező, osztályvezető
1985–1986: MATERV, igazgató
1990–: A&D Stúdió, alapító, ügyvezető igazgató

Oktatói tevékenység
1986–: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezés Tanszék, egyetemi tanár, 1988–2006: tanszékvezető
2002–2006: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, dékán
2011–: Budapesti Műszaki Egyetem, Professzor Emeritus

Művészeti szervezeti tagságok
1981–1991: Magyar Építőművészek Szövetsége, főtitkár
1995–1996: Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége, elnökhelyettes
1996–1998 Magyar Építőművészek Szövetsége, elnökhelyettes
1996–: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Mestertestület, tag
2000–2003: Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiuma, elnök
2000–: Magyar Mérnökakadémia, tag
2009–2010: Kossuth-díj Bizottság, tag
2019–: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, rendes tag
2025–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

 

Egy épület minőségét nem a méret határozza meg. Ugyanannyi szellem és gondolat lehet egy pici hétvégi házban, mint egy hatalmas hulladékégetőben" – vallja Lázár Antal.
Alkotói hozzáállásának jellemzője az építészeti igényesség. Épületei jelentős visszhangot keltettek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Technika iránti szeretete formálásmódbeli érzékenységgel párosul.
Szerepet vállal az építészeti kultúra és a szakmai közélet alakításában: dolgozott a MÉSZ főtitkáraként és elnökhelyetteseként és a Magyar Építész Kamara elnökhelyetteseként. Egyetemi tanári működése során a hallgatók sokaságát nevelte. Betöltötte az NKA Építőművészeti Kollégiumának elnöki tisztét, s több tervező közösség irányításában jeleskedett. Meghatározó épületek fűződnek a nevéhez, mint a népligeti autóbusz-pályaudvar, a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, vagy a Műegyetem Q épülete.
 

Fontosabb megvalósult épületei
1974 Budapesti DOMUS Áruház (Reimholz Péterrel)
1975 Székesfehérvári DOMUS Áruház (Reimholz Péterrel)
1982 Keszthelyi Hullám Szálló rekonstrukció
1985 OTP Központ rekonstrukció
1989 Budapesti Hulladékhasznosító Mű
1992 Budapesti Értéktőzsde
1993 Legfelsőbb Bíróság rekonstrukció 1993
1996 Spar Áruház, Kecskemét
1998 Egyetemi Sportközpont, Budapest (Magyar Péterrel)
1998 Siemens Irodaház, Budapest (Reimholz Péterrel)
1999 Veszprémi Könyvtár rekonstrukció (Szécsi Zoltánnal)
2002 Volánbusz Pályaudvar, Budapest
2002 Táncművészeti Főiskola (Lázár Veronikával)
2004 Budapesti Hulladékhasznosító Mű Füstgázmosó
2007 Corvinus Egyetem új Campusa
2010 BME Q épület
 

(Forrás: BME Építészmérnöki Kar, MMA)