Jaguár

Anyag: tömbösített, üregelt körte
Méret: 110x20x40 cm
A JAGUÁR ősképe az Iszlám egyik épületének hengeralakú, perforált ablakelemében lelhető fel; ez volt az a magelem, amiből ez a talán legismertebb, emblematikus munkám később kicsírázott. Ezúttal olyan, középpont nélküli és korlátlan áteresztőképességű figurális alakzat foglalkoztatott, amin keresztül, áthatolva a testháló szemein, a megszabadult lélek/szellem tetszése szerint ki-be járhat minden korlátozás nélkül; hiszen a testkalitka nyitva áll. Vonzott a lehetőség, hogy miközben megtestesítek egy gondolatot, ezzel egyidejűleg úgyszólván anyagtalanná is szublimálom; és ez az ellenirányú, de egymást kiegyenlítő folyamat jelenik meg a fizikai megvalósítás során is. Az alapvetően más-más sajátosságokkal bíró anatómiai és geometriai rendszer összerendezése nem volt egyszerű, mert a munka során a koherencia könnyen sebezhetőnek bizonyult. Hol az anatómia enged, amennyiben a fülképlet tisztán geometrikus formában, mint a rácsszerkezet egy kiemelkedő darabja jelenik meg; hol a geometria engedi át egyes pontokon az elsőbbséget az anatómiának, ahol a geometriai szisztémán belül ízületi, sőt bőrképletek válnak hangsúlyossá. Ennek a két alappillérnek a kölcsönös udvariaskodása generálja azt az eleven dinamikát, amely a látvány intenzitását adja. Mondanom se kell, hogy ez a munka is nagy szellemi és tervezési kihívás volt számomra és irgalmatlanul soká is tartott, míg végül sikerült megbirkóznom vele. 
Forrás: Szőcs Miklós TUI