Hajnal hasad

Anyag: amaranth, ibolya, pink ivory
Méret: 70x30x30 cm
Alcíme: „Keljél fel, ébredj fel mélységes álmodból,” ez a Gyöngyhimnuszból való, amelyet az apokrif Tamás- akták foglal magába.
Ezzel a munkával zárult le számomra a figuralitás termékeny korszaka. Eredetileg – legalábbis, ami a technikai megvalósítást illeti - a JAGUÁR párdarabjaként képzeltem el; de azzal ellentétben itt a lyukak be vannak tiplizve és ezek színe és formája az, amely esztétikai, vagy egyéb hatást válthat ki. A jelentőségét ellenben az adja, hogy itt a JAGUÁR középpont nélküli, korlátlan áteresztőképességének légiessége helyett a színes faanyagokból megvalósított plasztika a saját, korlátozott lehetőségeivel segíti egy, az Egységből kilépett és megkettőződött, az élet álmát alvó fejek irányába ható, középponti, ébresztő fényimpulzus hatóerejét. A lábkonstrukciók előrelátóan zárják az áramkört, hogy - megint csak a JAGUÁRRAL ellentétben - az éltető energia a korpuszban maradjon és küldetését véghez vihesse. Ez a kétfejűség ősi konstrukció; a két fej általában a múltat és a jövőt jelképezi, ahol kettejük közös találkozási pontján, a Fényhegyen aktiválódik a jelen mostja, ami – mivel már nem múlt, de még nem jövő – az örök pillanat reprezentánsa. Egy másik szemlélet értelmében a két fej a két egyenlő intenzitású őserő, a Jó és a Rossz realizációja, ami dualisztikus szisztémák esetében minden pillanatban remek lehetőséget nyújt a választásra, mivel úgy vélik, hogy a földi ember az örök üdvösség és az örök kárhozat válaszútján áll. Ezt a verziót kevésbé érdekli az idő, ehelyett inkább etikai röppályát követ. Ezeken kívül még számos eszmetörténeti párhuzam fellelhető; elég itt az egyiptomi AHET hieroglifát említeni, melynek jelentéstartalmai ezekkel úgyszólván egybeesnek, de kifejtésükre most nincs idő. Remélem, elnézik nekem, hogy ebben a munkában pregnáns gnosztikus és hermetikus hatások jutnak érvényre; de akkoriban ezek bizonyultak alkalmasnak a példázat erejének fenntartására. 
Forrás: Szőcs Miklós TUI