Forrásház

Statikus építész: Dulánszky Jenő

"Az orfűi Forrásház alapja mérnöki kifejezéssel élve a forrásfoglalás, a hegy barlangjaiban összegyűjtött karsztvíz kinyerése. Az erdőszéli Forrásház függőleges tengelyére, ugyanarra a középpontra kör és tizenhatszögű helyiségek szerveződnek, a szükséges motorok, a transzformátor foglalják el a szimbolikus építmény föld alatti és földszinti vasbeton tereit, fentebb egy üveggömbön át kap fényt a naptól a fából készült pihenőszoba. Magassága 21 méter, azonos egy ötemeletes lakóházéval, egy óriási elméleti kúpba foglalható, a hiperbola már a Bolyai János féle (1823) geometria felé mutat. Teteje egy üveg-acél gömb, Leonardo leírta méretekkel, amely alapján egy 180 cm-es ember köré írható. Csigalépcsőjének vasbeton hengere vezeti le benne a gömbön át beáramló fényt (fénytengely függőlegese). A hengeres lépcsőházi falra konzolosan, körkörös vasbeton szint-elemek épülnek, végeiken – mint a virágok leveleinél is – visszapöndörödnek. (Ugyanezen elvre épülnek később templomaim Halásztelken, Füzéren, Debrecenben, Ópusztaszeren, Kőszegen, Beremenden.) Fenn, az üveg-acél opeionon át betörő fény a legfelső és az alatta lévő szinteket is bevilágítja. … A 2005-től műemlékké besorolt mecseki Forrásház az első Napház, ahogy akkoriban többször is neveztem és amelyet Oltai Péter kollégám és barátom fénytengelyre épített-nek nevezett el, mivel függőleges tengelye a Napot és a Földet köti össze, ellentétpárként kifejezve a világosságot és a sötétséget, a jót és a rosszat, az égit és a földit. (…) A Forrásház tervei 1969-1970-ben készültek a BARANYATERV-nél és a művezetések során gyakran a helyszínen m=1:50, 1:20, olykor m=1:1 méretarányban. Az azóta történt átszervezések, politikai vedlések során valamennyi terv eltűnt, megsemmisült. (…) A párás erdőben a bárhogyan is felületkezelt faburkolatok elkorhadtak, tönkrementek, ezért a nyolcvanas években ezek újra készültek és rézlemez burkolatot kaptak. Javításra szorul a többi felület is, a horganyzott sík felületek és a brutálisan összetört üvegfelületek. … A létesítmény a világ építészettörténetében számon tartott ipari épület, egyszersmind a magyar organikus (élő) építészetet kifejező emblematikus jelkép. Munkánkat posztmodernnek nevezték, holott a magyar építészeti szabadságharc egyik megnyilvánulásáról volt szó." – Csete György