Erdők temploma és múzeuma

Statikus mérnök: Dulánszky Jenő

Templomi zászlók: Csete Ildikó

“Elsőként, szimbolikus tettként, az Erdők temploma, a Zöld templom készült el jó illatú vörösfenyőből. Sok baj volt vele, ellenállt, nehezen hajlott Isten házává. Oltára – úrasztala kívül és belül egy-egy ártéri fűzfa tetemes méretű rönkje. A templom bejáratait a Nagy István faragta honfoglalás kori és szkíta állatfigurák vigyázzák, a honfoglalók és szabadságharcaink zászlai díszítik a tornyok alját. De szép volt! – sóhajt egy kisgyerek. Én még imádkoztam is! – mondja a másik. A templom tengelyétől jobbra és balra öt-öt kupola karéja, alattuk az erdő, a fa és az ember történetét, egymásrautaltságát, élővilágát és a témakörben sok minden mást bemutató kiállítás, az Erdők múzeuma egy- és kétszintes elrendezésben, fedett, zárt hidakkal összekötve. A terek díszítésénél a honfoglalás kor életfái és beszédes elemei vezették a ceruzánkat. A felülvilágító kupolák tetején a szélben csilingelő levélkék, távolabb a Tisza ártéri nyárfái és fűzei. Hajlékaink színei a természetéi, a fa és az őszi lombok színeváltozása: zöld, okker, vörös, fekete. Távolabbról nézve az épületek összemosódni látszanak természetes környezetükkel. A Világmagyarság háza-hajléka építését 1995 véget nem érő telén kezdtük el. A Magyarok Világszövetsége házának állandó kiállításához lejtő vezet fel az emeletre, a földszintet földsánc veszi körül, ezzel úgy tűnik, mintha a kupola egy kunhalom tetejére épült volna. A belső tér közepén a minden magyarok egységét jelképező Szent Korona másolatát helyeztük el. Körülötte a Kárpát-medencében szétdarabolt és a kontinensekre szétszóródott magyarság tanúságtevő kiállítása. Felette Csete Ildikó Honfoglalás-zászlói. Mennyezetén az északi és déli félteke legismertebb csillagképei. A tizenötmillióból félmilliónyi magyar számára a Dél Keresztje a tájékozódási pont. A Mamutfenyő ház, épületcsoportunk befejező egysége. A hatalmas rönköt formázó, homorú felületű építményben kiállított hét méter átmérőjű korong mintha népmeséink égig érő fájának, világfájának egy szelete volna. Ha a Föld tengelyével párhuzamosan meghosszabbítanánk, sugara a Kisgöncöl rúdcsillagánál, a Sarkcsillagnál találkozna a végtelen boltozattal. A mennyezeten ezért Magyarország legismertebb csillagképeit ábrázoltuk. Az óriásfa másfélezer éves, évgyűrűit szemlélve elgondolkodhatunk az idő gyors múlásán.” – Csete György