A szőlőhegy lábánál elhelyezett, nyaktaggal összekötött két épület a présházak és a pincék hangulatát idézi akkor is, ha az ország egy távolabbi vidékének népi építészetére utal. A tört fehér vakolat, az előreugró tetővel árnyékban tartott, üvegezett homlokfal sötét foltja oromfalú pincékre emlékeztet. Az épülethez érve válnak egyértelművé a tervező addigi munkáinál sejtett, de itt már következetesen alkalmazott elképzelés, amely a szecesszió új értékeléséből erednek. Ennél az épületnél jól szétválasztható tömeggé és téregységgé rendeződnek az egyes elemek. Van egy kultikusnak mondható, szabatosan megoldott, egyéni módon megformált tér és ehhez hozzáragasztva az üzemi épületrész. Ezek a profán terek mintegy bele vannak préselve, hozzá vannak ragasztva a kultikus térhez. ” …nem tudok mást mondani, mint azt, hogy igyekeztem szétválasztani a két funkciót. Van egy ünnepélyesnek, méltóságteljesnek nevezhető funkcionális terület, és van egy profánnak nevezhető úgynevezett gazdasági rész.”
Forrás: makovecz.hu
A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
2.0 beta-teszt változat (2025. augusztus 27.)
Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.
A-Z OPUS Adatbázis és Akadémiai Szakkönyvtár, MMA Kiadó
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., 4. emelet
azopus@mmakiado.huCsete Örs (koncepció, a szervezeti egység vezetője), Petres Andrea (informatikai fejlesztés vezetője), Zsoldos Marianna (könyvtár vezetője)
Csányi Szilveszter, Gelegonya Gyöngyvér, Habram Éva, Huszár Márta, Lukács János, Mocsári Mónika, Molnár Csongor, Tóth Béla, Tóth Gábor, Ullmann Gabriella
Valamint korábbi munkatársaink: Ágota Csaba, Benke Tibor, Maróthy Csaba, továbbá külső szakértők: Ferencz Józsefné, Németh Lóránt, Polyák Zsuzsanna, Vass Johanna