Több kudarcba fulladt koncepció után felkérték Makovecz Imrét a sevillai magyar pavilon megtervezésére. A hivatalos megbízásra 1990 szeptemberében került sor, majd közel egy év elteltével, magyar munkásokkal a pavilon meg is épült. Makovecz Imre számára a nemzetközi elismerést ez az épület hozta el.
A bordaszerű tartószerkezet, a földfeltöltésből induló monolitikus felületképzés, a Kelet-Nyugat határán álló hét torony, mint a közép meghatározása a kettős homlokzati ábrázolással együtt mind Makovecz Imre építészeti eszközeinek a része. Az épület belsejében található, üvegfödémbe süllyesztett tölgyfa, mely egyszerre mutatja meg a föld alatti és feletti világot, az atlantiszi korra utal. A fa alatti fordított kupola a fényjátékkal együtt a végtelenített világot érzékelteti.
A pavilon egyszerre összegzi a farkasréti ravatalozó, a siófoki és paksi templom, valamint a kakasdi faluház építészetét, továbbá előrevetíti a piliscsabai Stephaneumot (1995).
Forrás: makovecz.hu
A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
2.0 beta-teszt változat (2025. augusztus 27.)
Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.
A-Z OPUS Adatbázis és Akadémiai Szakkönyvtár, MMA Kiadó
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., 4. emelet
azopus@mmakiado.huCsete Örs (koncepció, a szervezeti egység vezetője), Petres Andrea (informatikai fejlesztés vezetője), Zsoldos Marianna (könyvtár vezetője)
Csányi Szilveszter, Gelegonya Gyöngyvér, Habram Éva, Huszár Márta, Lukács János, Mocsári Mónika, Molnár Csongor, Tóth Béla, Tóth Gábor, Ullmann Gabriella
Valamint korábbi munkatársaink: Ágota Csaba, Benke Tibor, Maróthy Csaba, továbbá külső szakértők: Ferencz Józsefné, Németh Lóránt, Polyák Zsuzsanna, Vass Johanna