A tervezési helyszín régészeti lelőhely, ugyanis az egyiptomi hatóságok csak ott engedélyezték kopt templomot építését, ahol annak egykori létezése bizonyítható volt. A helyszínen is érezhető elemi erejű impulzus jelenik meg a rajzokon, melyek az alkalmazott anyagok, a sárból tapasztott, lekerített formák révén egyúttal a magyar népi építészet hagyományait és Makovecz Imre utolsó éveiben kibontakozó, a növények növekedési erejét megjelenítő formavilágát is hordozzák. A valamikori Ízisz-szentély rekonstrukciója a falba épített kövek visszahelyezésével kezdődik és az élő kertben folytatódik. Az eleven istentiszteletet szolgáló új templom irányába az oszlopok fokozatosan fák alakját öltik magukra.
Forrás: makovecz.hu
A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
2.0 beta-teszt változat (2025. augusztus 27.)
Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.
A-Z OPUS Adatbázis és Akadémiai Szakkönyvtár, MMA Kiadó
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., 4. emelet
azopus@mmakiado.huCsete Örs (koncepció, a szervezeti egység vezetője), Petres Andrea (informatikai fejlesztés vezetője), Zsoldos Marianna (könyvtár vezetője)
Csányi Szilveszter, Gelegonya Gyöngyvér, Habram Éva, Huszár Márta, Lukács János, Mocsári Mónika, Molnár Csongor, Tóth Béla, Tóth Gábor, Ullmann Gabriella
Valamint korábbi munkatársaink: Ágota Csaba, Benke Tibor, Maróthy Csaba, továbbá külső szakértők: Ferencz Józsefné, Németh Lóránt, Polyák Zsuzsanna, Vass Johanna