2000–2003

Budapest Sportaréna és Városi tér

Skardelli György
tervezés, épületátalakítás
épület
Budapest

Alkotótárs: Pottyondy Péter, Gáspár László, Lázár Ferenc

Létesítmény felelős építész: Szabados László

fotó: Polgár Attila, Zsitva Tibor, Danyi Balázs, Lázár Ferenc

 

Közvetlenül az átadás előtt, majd azt követően többször is átnevezték az épületet, eléggé nehezen magyarázható módon. A létesítmény Budapest Aréna néven vált ismertté a megszületése során. Minden kommunikációs felületen, híradásokban, promóciós anyagban, az összes tervdokumentációban így szerepelt a neve. Így ismerte meg az új épületet a szakmai és a nagyközönség is. Kellően tömör és logikus: a Budapesten lévő Aréna. Pechére az épület közel egy évvel az átadása előtt megélt egy kormányváltást. Ennek eredményeként az átadás idejére már Budapest Sportarénára nevezték át annak ellenére, hogy ez erősen megkérdőjelezhető volt az épületben megrendezésre kerülő események miatt. A sportrendezvények a legritkábban előforduló események egy ilyen típusú épületben. Már leégett elődjére is ez volt igaz, hiába hívták Budapest Sportcsarnoknak. Koncertek, kiállítások, vásárok, konferenciák mellett minden egyéb, több ezer látogatót vonzó esemény megtartása a fő profil. Ezek hozzák a talpon maradást biztosító bevételt. Sportesemények is helyet kapnak itt, de kizárólag a kiemelkedő világversenyek megrendezése révén, hiszen ezek vonzanak igazán nagy közönséget. Amikor a bokszolóikon neve is bekerült a létesítménynévbe, megszületett a jelenlegi hivatalos megnevezés: Papp László Budapest Sportaréna. Nálam ő ugyanolyan magas polcon van, mint Puskás Ferenc, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. Igazi példakép, emberileg és sportolóként egyaránt. Az elnevezés abnormális hosszával küszködő üzemeltetők, eseményszervezők trükközni kénytelenek a névvel, hogy egyáltalán kezelhető legyen az üzleti platformokon. Jól leolvasható ez a feszültség a plakátokról, amelyek az épület eseményeit harangozzák be. Az ott fellépők pedig egyszerűen csak Arénának hívják az épületet. 
Én megmaradtam az eredeti, Budapest Aréna elnevezésnél, már csak azért is, mert így minden esemény a főváros hírét is viszi a világszerte. Ha annak idején megkérdeztek volna, javasoltam volna, hogy a teret nevezzék el a kiváló sportemberről, egy szoborállítással is nyomatékot adva ennek a gesztusnak, megtartva az épület eredeti nevét. 
A tervezés menete sem volt szokásosnak mondható. Kezdetben az eredeti vasbeton lelátó szerkezetének megtartása mellett készült volna az új épület. Később a tervezésben megjelenő, tanácsadással foglalkozó angol cég, a Sport Concepts egy új lelátóformát javasolt. Az elképzelés lényege szerint a felépítmény az U alakot formáló, egyik végében teljesen nyitott lelátóval már kialakításában is sugallta a koncertfunkcióra való fókuszálást. 
A korábbi épületnél a nézők a parkoló gépkocsik között verekedték át magukat a bejáratok felé az épület körüli közlekedőgyűrűre felkapaszkodva. A méltatlan megközelítés miatt született meg az emelt szintű városi tér gondolata. Az épületet tekintve az egyszerű, ikonszerű megjelenést javasoltam, akkor még csak szóban. 
Végül előálltam azzal a koncepcióval, amely az arénát a teljesen letisztult, egy gesztussal megrajzolt formájával, az emelt tértől eltartott, hidakkal összekötött, a földszintig lefutó tömegével jelenítette meg, illetve a téren megjelenő egyéb építmények – a Jegypénztár, a Múzeum épülete, illetve a parkolóból felvezető Lépcsők - teret átható éles kristályokat formáltak. A koncepció egy makett formájában lett bemutatva a megrendelői oldalnak. Így állt össze az úgynevezett Kavicsmakett, amely talán az épület névadója is lett a köznyelvben. A másnapi tervbemutatón nagy sikere lett az új koncepciót bemutató makettnek.  
A KÖZTI három stúdiója, Szabados Lászlóé, Tompos Csabáé és az enyém együttműködése kellett ahhoz, hogy ne csússzunk ki a véghatáridőből. Ez volt az első olyan megbízás, amely megkövetelte a számítógépes munkavégzést. Már korábbi munkáimnál is dolgoztunk számítógéppel, azokban az esetekben is nagy segítségnek tekintettem a digitális feldolgozást, de az Aréna esetében az egyedi forma miatt már kifejezetten nélkülözhetetlen volt. Az új koncepciót lekövető külső héj 3D-ben megalkotott formája alapja lett minden további rajznak, promóciós anyagnak, sőt a kivitelezés során az egész épületet beburkoló fémlemez felület komputer vezérelte gyártásának is. 
A projekt befejezése szintén nem a megszokott módon sikerült, mivel a munka utolsó évében a választások politikai váltást hoztak az országvezetésben. Egészen hajmeresztő gondolatok jelentek meg a projekt lezárásával kapcsolatban a legkülönbözőbb médiumokban, de szerencsére a józan megfontolás elsöpörte ezeket, és végül az eredeti tervek szerint fejezték be a több éven át tartó munkát.

 

…………a szöveg idézet az SK című könyvből

Válogatás alkotásaiból

További alkotásai