Egészségház (Orvosi rendelő)

Munkatársak: Terdik Bálint, Tömpe Zoltán

Tartószerkezet: Baráth Dorka

Fotó: Dénes György

A huszonötezer embert ellátó komplex egészségügyi intézmény építészeti kialakítása a hagyományos kisvárosi beépítést követi léptékében és nyílásritmusában egyaránt. Egyedi felületképzése az egykori cívis házak homlokzatát idézi. A takarékos középfolyosós kialakítást az aula belső udvara és üvegezett várók sora oldja. Helyénvaló és korszerű: karakteres, mégis semleges megjelenésével nem akar többet, mint a felfeslett városi szövetben újra térfalat alkotni, alapformákkal operálni és az emberi léptékre lebontott részletekkel közel kerülni a használókhoz. Azaz elemi eszközökkel az „egészséget" mutatni, nem csak építészeti eszközökkel, de a bejárati üvegfal mögé ültetett fa látványával, ősképével. Nem kerülhető meg a terv születésének körülménye, ami jól illusztrálja a kort, amelyben fogant. Ott állt a város egy elvesztett pályázattal, aminek következtében az építész szakma becsülete többszörösen romokban hevert. Hátterében egy rossz típusterv alkalmatlan adaptációja, jogos szakmai kritika, főépítészi nemtetszés állt. A rendelkezésre álló szűk két hét és a feladat komplexitása okán az ügy szinte eleve vesztésre állt: huszonötezer ember ellátását biztosító intézményt kellett elhelyezni mindössze 1500 m2-ben, patikával, házi és szakorvosi rendelőkkel, képalkotó diagnosztikával, hat férőhelyes nappali kórházzal, laborral. Turi azonban a korábbi középületeken szerzett tapasztalataira építve biztos kézzel nyúlt a megbízáshoz, a városra jellemző kisfesztávú tömegek láncolatában gondolkodva. A komplex egészségügyi intézmény építészeti kialakítása a hagyományos kisvárosi beépítést követi léptékében és nyílásritmusában egyaránt. A szertelen rendben sorakozó nyílászárók elhelyezése, keretezése a belső funkció átirataként változik. Az egyedi, pasztell árnyalatú visszakefélt felületképzés az egykori cívis házak meszelt homlokzatát idézi, illeszkedve a természetes mészkő nyers struktúrájához. A takarékos középfolyosós kialakítást az aula belső udvara és üvegezett várók sora oldja. Helyénvaló és korszerű, karakteres, mégis semleges megjelenésével nem akar többet, mint a felfeslett városi szövetben újra térfalat alkotni, ismerős alapformákkal operálni, és az emberi léptékre lebontott részletekkel közel kerülni a használókhoz. Azaz elemi eszközökkel az „egészséget" mutatni.

It is important to talk about the circumstances surrounding the creation of the design, since they are highly characteristic to the age. The city lost a bid, which was a heavy defeat for the architects. The reasons for this were the inadequate adaptation of a failed type design, legitimate professional criticism and the refusal of the Master Architect to adopt the plan. Due to the tight schedule (he was given only a couple of weeks) and the complexity of the case, this was an almost impossible task. The facility, with an area of no more than 1,500 m2, needed to host twentfive thousand people, a pharmacy, general and specialist clinics, imaging diagnostics, a daycare unit with six beds and a laboratory. Relying on his experience in designing public buildings, Turi was able to provide a solution based on the smaller masses typical of the town. The architectural design of the complex healthcare facility (created in cooperation with Bálint Terdik) follows small-town building traditions in scale and in the placement of doors and windows. The seemingly random positioning and framing of doors and windows depends on the internal function. The unique pastel finish evokes the whitewashed facades of traditional middle-class houses, matching with the raw structure of natural limestone. The economical middle-corridor design is completed by the inner courtyard of the lobby and a series of glass-walled lounges. The building is local and modern in the same time. Its characteristic yet neutral appearance recreates a unified look that uses basic shapes and aims to grow on the public with engaging details. In short, it uses simple tools to show health.