2017

Avicenna Kutatóintézet

Turi Attila
tervező
épület
Alkotó(k): Makovecz Imre
Piliscsaba

Avicenna Kutatóintézet (Makovecz Imre vázlatai alapján)

Fotó: Dénes György

Vázlatok: Makovecz Imre

Munkatárs: Terdik Bálint, Turi Gergő, Juhász Balázs

Tartószerkezet: Pongor László

Épületgépészet: Kovács István

Dísztér, kert: Buella Mónika, Turi Attila

Kivitelező: Laterex Zrt

 

A piliscsabai egykori laktanya revitalizációjával kialakítandó kutatóliget – melynek fejlesztésére Makovecz Imre alapítványt hozott létre – első, központi eleme az Avicenna Közel-Kelet Kutatóintézet épülete, ami a mester solymári iskolájának meg nem valósult, esszenciális tervén alapul. A makoveczi életmű gondozására a mester halálát követően, 2013-ban kormányhatározat született, majd születésének 80. évfordulóján a magyar kormány − kifejezve, hogy az életmű megóvásra érdemes kulturális és nemzeti értéket képvisel – bővebben rendelkezett az életmű és a hagyaték gondozásáról, s annak a jövő nemzedékkel való megismertetéséről. Konkrét feladatokat jelölt ki, tizenkilenc beruházás – köztük az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének – megvalósulását támogatva. Turi Attila a kutatóintézet tervét az ipari romkörnyezetet revitalizáló solymári iskola unikális épületének egységes ideát sugárzó vázlatai alapján javasolta kibontani. Iniciatívájához társakra lelt az örökösök, a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány és az intézetet vezető Maróth Miklós professzor személyében. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha egy vázlat átalakul az új igények mentén, Makovecz-épület marad-e még? Szabad-e az átszabás igényével nyúlni egy korábbi tervhez? E kérdések megválaszolásához ismerni kell Makovecz műhelyének működését, valamint sajátos tervezési metódusát. A mester általában csak néhány vázlatot rajzolt, melyeket tanítványai, munkatársai dolgoztak fel, az átadott vázlatokban azonban mindig megragadható volt a teljes épületet átható, minden részletre kiterjeszthető alapgondolat. „Az Avicennához felhasznált rajzokban – a struktúraalakításban, részletképzésben – kitapintható az eredeti kép kifejtésének iránya, a mester akarata"– vallja Turi. „A három, különböző – az igények alakulását követő – tervezési fázist mutató vázlat szándéka, eredője ugyanaz volt." Ezekből kellett legjobb tudása, tapasztalata és építészeti hitvallása szerint kibontani az intézet programjának (sűrűbb helyiségrendszer), a helynek (laktanyából kutatóliget) és a dramaturgiának (a szomszédos piliscsabai katolikus egyetemnek és a mester által életre hívott alapítványnak) megfelelő architektúrát, a különböző időszakokban készült vázlatok részleteit egységes rendszerbe illesztve. Kisebb lett az átmérő az igények miatt, nőtt a párkánymagasság, miközben megmaradt a belső átrium nagysága és aránya. A vázlat nem adott támpontot a nyaktagot váltó önálló bejárathoz, így az Makovecz egyiptomi rajzai inspirálta átiratként került megfogalmazásra, jellegzetes ikonográfiával. A bejárathoz a sevillai Narancsudvar mintájára alakított, feszes szerkesztésű dísztér vezet (munkatárs: Buella Mónika), ami egyben a folyamatosan kiépülő kutatóliget városi hangulatú előtereként is szolgál. A tér középpontja, akár a granadai Alhambra Mirtusz-udvarában a vékony vízréteget biztosító vízmedence, melyet négy kiemelt ágyás és a felezett raszterosztásban telepített összeboruló fák alkotta, a cordobai Patio De Los Naranjost idéző árkád-térfal övez. Az előképek világos üzenetet hordoznak: az európai iszlám kultúra érett formában az Ibériai-félszigeten maradt meg több mint hétszáz éven keresztül, s a reconquista utáni átalakítással élő szövetként máig őrzi a kultúrák egybeolvadását, sajátos együttélését. Nem mellékes, hogy az épület közel nulla energiaigényű. Kísérletek és csomóponti tervek egész sora kellett ahhoz, hogy bizonyítást nyerjen: a praktikum és az esztétika nem egymást kizáró fogalmak.

Válogatás alkotásaiból

További alkotásai