Lévai Ház

Családi ház
Hely: Solymár, Ásvány utca
Díjak: Pest Megyei Építészeti Nívódíj 2007

Lévai Imrével, a ház építtetőjével mint  az Angyalföldi Lakásépítő műszaki koordinátorával, fő-építés vezetőjével ismerkedtem meg. Irodánk több épületet is tervezett nekik, az un. „Origó Háztól” a Mandala Kert 430 lakásáig. Ők főleg Zuglóban, és a XIII. kerületben építenek társasházakat, lakóparkokat  A közös munkák során aztán olyan jó barátságba kerültünk, hogy amikor Solymárra költözött, megkérdezte, hogy nem segítenék-e neki a tervezésben. Nagyon gyorsan, nagyon jó együtt gondolkodás eredményként született meg a végső állapot, amiről elmondható, hogy közös „termék” lett. Készítettem néhány vázlatot,  egyiket a másik után, ő pedig mindig hozzátette a maga elgondolásait – de ezt is baráti alapon, jó borok mellett. Azt mondta egyik alkalommal:- „Bence tervezz, olyan házat, amilyet gondolsz, hisz jól ismersz, úgyis tudod, milyen vagyok”. Aztán amikor elkészült az utolsó változat, örömmel konstatálta:- pont erre gondolt!
Én is nagyon örültem a végeredménynek, ami egy egyszerű, visszafogott kis épület lett, egy rendkívül tiszta, funkcionalista alaprajzzal, amiben az igazi az izgalmakat az arányok, a fény–árnyék hatás, az anyaghasználat adja. És azért lett ilyen kiegyensúlyozott a kompozíció, mert nagyon hasonlóan gondolkodunk. Kerültük a túldíszítést, a túláradó tereket, a divatos megoldásokat –  a tisztaságra, a funkció-forma-szerkezet harmóniájára törekedtünk! 
Az együttműködés – a barátságon túlmenően – azért volt a tökéletes, mert Imre megadott egy precíz programot, egy részletes leírást arról, hogy mit szeretne – viszont nem rajzolt hozzá semmit, nem adott semmilyen megkötést a terekre. Így abszolút szabad kezem volt abban, hogy megfogalmazzak egy olyan, funkcionalista, „képletszerű” épületet, amely ugyanakkor Lévai Imre személyére van szabva. Legnagyobb örömömre Imre rögtön a legelső vázlatba beleszeretett, és onnantól csak azt finomítgattuk, úgyhogy az első szabadkézi vázlat és a megvalósult épület majdnem azonos! Egy-két apró részlet változott, de az alapkoncepció nem: valószínűleg az ismeretségünk és az egymás iránti szeretet miatt rögtön az első vázlat fedte az elképzeléseinket.

A megépült családi ház alapképlete, hogy van egy nagy nappali tér, ami mellett, a ház hossztengelyében végigfut az közlekedő, és arra vannak felfűzve a kisebb „cellák”, tehát a lakószobák, gardróbok, fürdőszobák, elöl baloldalt pedig a garázs. Tehát három részre tagozódik a lakás, amit tengelyek választanak el egymástól, és ebből adódik ez a tiszta szerkesztés, és a képletszerű megjelenés is. 
Tömegben ez úgy jelentkezik, hogy az egyik félnyeregtető, végigszalad, a lakóterek fölött , a másik félnyeregtető az utca felől a garázs fölött emelkedik, és a kettő közrefog a nappali fölött egy lapostetős részt. E lapostető tetőteraszként is funkcionál, de akár egy későbbi bővítés lehetőségét is magában hordozza. A hatást erősíti: hogy ez a két épületrész a két félnyeregtetővel egy zártabb, téglaburkolatos világ, a nappali tere viszont szinte végig üveg – tehát ez egyfajta óvó körbeölelése egy amúgy feltárulkozó, nyitott világnak. Ha nagyon filozófiát akarunk keresni ebben a lakóépületben, akkor itt nagyjából ez a képlet.

Az épület tetőidomainak megszerkesztésénél határozott elképzelés volt, hogy a szokottnál kicsit alacsonyabb hajlásúak legyenek - :hisz az épület nem egy hagyományos, igazi magastetős parasztház, nem azt a mintát követi,- hanem egy modern mai lakóház, kisvárosi környezetben. Ugyanakkor lapos hajlású ,mediterrán jellegű sem akar lenni – Magyarország nem egy mediterrán ország, - még ha mostanában sokan beleszerettek is ebbe a kicsit tájidegen stílusba. 
Mindenképpen a kétféle tetőhajlás közt akartunk maradni, jelezve ezzel az általános és divatos rutinmegoldásoktól való különbözőségünket is. Ugyanakkor hagyománytiszteletből meg kívántuk tartani a magastetős jelleget is, tisztelve Solymár tradicionális világát.. Úgy lett tehát a házikó az utcakép és Solymár városi szövetének szerves eleme, - hogy ugyanakkor nem tagadja meg a kort amelyben épült, és kifejezi a tervezők építészeti hitvallását is.

Forrás: Vadász Bence, 2010-05-22