Lidérc minden, mi homályba vezet - Szemere Bertalan leveleskönyvét olvasom, 1849-1865

Szemere Bertalan (1812-1869) az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc egyik zseniális főszereplője. Fiatalon "belügyér", majd a honvédelmi bizottmány tagja, Kossuth miniszterelnöke.

Kötetünk Szemere levelein keresztül a gigászi küzdelemben elbukott nemzet emigrációba kényszerülő vezéreinek tépelődéseit, gyötrő önvizsgálatait tárja elénk. És persze a befogadó államokban - Törökországban, Franciaországban, Angliában és az Újvilágban - letelepedő magyar politikusok mindennapjait, sokszor igen mulatságos "kalandjait" is megismerhetjük.

A kicsiny magyar diaszpóra szinte minden tagja vitatta Kossuth Lajos jellemét, politikai szerepvállalásait. A kormányzót leleplező nyílt bírálat azonban - úgy vélték - árthatott volna a magyarság esetleges újabb forradalmának. A hallgatás, az elfojtott indulatok viszont - mint tudjuk - lassanként felőrlik a lélek energiáit. Ez történt az éltető közegéből kiszakadó Szemere Bertalannal is. Talpig becsületes, elvhű államférfiú 1865-ben elborult elmével került vissza szülőhazájába.

Albert Gábor, az ismert prózaíró az 1848-49-es magyar emigráció színes világának is hiteles krónikása. Új könyve intés meglazult értékrendű korunknak, egyszersmind tisztelgés a 150 éve levert szabadságharc hősei előtt.

Forrás: Pont Kiadó