Szaggatott világ

Anyakönyvem szerint Székesfehérváron születtem, 1940-ben. Igazi szülőföldem azonban Sárkeresztúr, ez a hétszáz éve élő, színtiszta jobbágytelepülés. Az itteni tájak, arcok ivódtak idegeimbe - becsapódó ólajtók keserűsége, a kutak, egy messze ment óriás földbe ásott kulacsai, az égaljú házak - ők éltetnek engem. Igaz, idegenek voltunk, ideszakadt tanítócsalád, de a háborúban megváltottuk a honfoglaláshoz szükséges jogot és földet; húgom itt halt meg háborús tífuszban,; s itt fekszik sír nélkül, mert így találtam ki valamikor, apám is, aki eltűnt a háborúban.
A háború után anyám napszámos lett, markot szedett, répát egyelt, gépen dolgozott. Én, kilencéves koromban, mert nekem volt a legszebb hangom és legfoltosabb nadrágom a faluban, kántor lettem. Ez, hogy én temettem, eskettem, hogy öreg, ötven-hatvan éves embereket tanítottam énekelni, meg az, hogy ettől kezdve félig-meddig magam ruháztam, etettem magamat, felnőtté, koraéretté tett. Ami azután történt - hogy "egyetemi polgár lettem", hogy "költő vagyok", csak reprodukció, másolat. Már nem egyéni sors, nemzedékem útja.

Forrás: kötetborító