7. Tömb – 270 lakásos társasház
Hely: Budapest XIII., Foka-öböl
Tervezőtárs: Vadász Balázs, Varga Dániel
Feldolgozás: ZED Studio
Előzmények
A terület egymással határos – csak egy gyalogos magánúttal elválasztott – két tömbjén (3-as és 7-es sz.) egyszerre, egymással párhuzamosan és a kezdetektől közös koncepció alapján dolgozik két építész iroda, - az Óbuda Stúdió és a Vadász Stúdió. A tervezői „kvázi pályázaton” tervező társakként közösen elnyert feladat közös komponálásra bíztatta a két irodát, - így a beépítés koncepciója – a két tömbre – 10 hét együttműködés után egyetértésben született meg. Méghozzá oly módon, hogy a két telek beépítése válaszoljon egymásnak-, hasson egymásra-, legyenek hasonló építészeti gesztusai-, formai részletei-, a homlokzati anyaghasználat legyen „összefésülve”, - ugyanakkor „saját építészeti arccal bíró” produktumok legyenek, önálló kompozíciós egységek, - amelyek tudomásul- és figyelembe veszik egymást, de a város építészeti szövetében, utcák által határolt autonóm és befejezett épített lakótömbök.
Ez az igény nemcsak építtetői kérés-, vagy tervezői hozzáállás kérdése volt, de a két tömbtelek környezetéhez való viszonya, térbeli elhelyezkedése is más, - a hatályos szabályozás is más paramétereket enged a két területen (pl. a 3. tömb a nagyforgalmú főút mellett áll, míg a 7. számú belső, védett utcácskák és a sétány között, - a 3-as tömb a sarkain „toronyszerű” épületemeléseket enged, míg az öböl felé közeledő 7-es tömb épületeinél ez nem megengedett, stb.).
Összefoglalva tehát a két épület-kompozíció közös „építészeti nyelvet” beszél, de vállaltan és tudatosan kicsit más hangon és más hangsúlyokkal.
A 7. sz. tömb beépítése
Az íves körcikk (körszelet) alakú telek négy utcával határos. Optimális- és a 3-as tömb alakulását is figyelő beépítésére 15 változatot dolgoztunk ki-, vizsgáltunk meg és elemeztünk ki. Építészeti, városépítészeti és befektetői szempontból egyaránt a jelen dokumentációban bemutatott szimmetrikusan-aszimmetrikus épületszárnyakkal való komponálást éreztük a legjobb variációnak. A térszint alatt és a földszinten összefogott két „L” alaprajzú épülettest úgy alkot közös kompozíciót, hogy nagy, humánus méretű egységekre bomlik, - hogy értékelhető átlátásokat enged az öböl felé nemcsak a „hátsó” szárnyból-, de a 3-as tömb felől is, - hogy az előírtnál is nagyobb és levegősebb arányú „épületközöket” enged az épülettestek között és a lehetőségekhez képest jó arányú zöld parkokat ölel körül két térszinten is!
A két épületszárnyat a (-1) pinceszinten egy összefüggő vasbeton „doboz” köti össze, - a közös parkoló szint nem lép ki az „építési helyből”.
A földszint az épület(ek) közösségi tere, - ide került a térszinti parkoló (zárt gépkocsi tároló), a lakásokhoz tartozó közös tárolók és a sétány felé megnyíló üzlet/vendéglátás zóna is. A két épületszárny két külön gyalogos főbejárata is innen nyílik, - az egyik a Csele-, a másik a Kelén utca felől. Mindkettő organikus vonalvezetésű, „tölcsér-szerűen” kiképzett hangsúlyos építészeti elem.
A felépítményi szintek mindegyike lakószint, - az 1. emeleten és a visszalépő tetőszinteken tetőterasz- és zöldtető- kapcsolat lehetőségével. Az általános szintek középfolyosós rendszerű közlekedőkre fűzöttek, - a negatív sarkokra pozícionált függőleges közlekedő magokkal. Valamennyi lakás erkély-kapcsolatos, - egy-egy szoba zárterkély-szerű homlokzat bővülettel.
A lakóépületek funkcionális ismertetése
-1 pinceszint
A parkoló szint egy darab kétirányú gépkocsi rámpával megközelíthető a Csele utcából, - pillér rasztere jellemzően 5,30x5,30 és/vagy 5,20x7,80 m. A vízzáró monolit vasbeton dobozszerkezet két átlós súlypontjában közlekedő magok emelkednek a felépítményi szintekre. A pinceszinten kb. 160 db gépkocsit tudunk elhelyezni.
Földszint
A két főbejárat hullámzó vonalban, árkád-szerűen visszalépő „negatív” elem – vizuális „invitáló” hatással a sétányok irányából.
A Kelén utca és a Csele utca felől egyaránt megközelíthető (igény esetén) a mindkét épületszárnyhoz zsilipekkel kapcsolódó földszinti garázs, amelyben max. 52 db gépkocsi helyezhető el, - valamint ide került az épület közös beltéri gépészete is.
A Sólyatér utcai szárny földszintjén a sétány felé – a szabályozás szerint – üzleteket és vendéglátó-egységeket helyeztünk el egészen a telekhatárig kitolt kontúrral. Ebbe az épületszárnyba helyeztük el – Megrendelői igény szerint – a társasház lakásaihoz tartozó közös tárolókat is.
A „csiki-csuki” módon egymás felé forduló „L” alakú lakószárnyak között a földszinten nagy zöld udvar nyílik fel a „Névtelen utca” és a 3. tömb felé.
Az épületek általános lakószintjeit
A negatív sarkokba pozícionált két függőleges közlekedő mag rendezi. Ezek a merevítést is szolgáló magok egy-egy előteres, füstmentes lépcsőházat-, 3 db liftet és gépészeti aknákat rejtenek magukba. Ehhez kapcsolódnak szintenként a középfolyosók és az azokra fűzött lakások sora.
Az 1. emelet még egy második udvari szint, - csak itt a megemelt zöldtetős kert a földszintinek inverze és az öböl felé nyílik fel. Ez a belső kert a hozzá kapcsolódó szinti lakások intim zöld udvara. Ugyanígy terasz- és zöldtető kapcsolatosan az üzletek fölött kialakított lakások is.
Az általános szintek is középfolyosós rendszerűek – az összes lakás erkély-, vagy terasz-kapcsolatos. Szinte valamennyi általános szinti lakás egy lakószobája „zárterkély-szerűen”, konzolosan kiugrik (az előkertek méretétől- és a szabályozás adta lehetőségektől függően különböző mértékben – 70 cm és 2,20 m között) a homlokzati síkból, - architectonikus módon választva el egymástól az erkély lemezeket.
A két visszalépő kontúrú tetőszint (7. és 8. emelet)
Lakás sorolása, alaprajzi kontúrja és beépített kubatúrája sokkal szabadabb formálású-, organikusabb vonalvezetésű mint az általános szintek szigorúan raszteres megfogalmazása. Ezzel az alapképlettel, mintegy mozgalmasan hullámzó keretbe fogjuk az épület közbenső szintjeinek geometrikus- és racionális világát.
Homlokzat- és tömegképzés
A homlokzati rendszer rendezési elvei, amelyek az építészeti kompozíció fontos elemei:
- A földszinten a humán funkciók utcai térfalainak alaprajzi vonalvezetése oldottabb és hullámzóan mozgalmasabb, mint a szigorú tartószerkezeti rendszer és az emeleti homlokzati struktúra.
- A fő homlokzati nézeteket- és utcaképeket adó általános szintek térfalai, vízszintes erkélylemezek sora között tervezett rendezetlenségben „tologatott” tömör felületek (zárterkély dobozok) vonalkód rendszere, amely
o a belső udvari homlokzatok felé jellemzően az erkélylemezek széléig kiugranak, így elválasztva egymástól az intim erkélyrészeket, míg
o az utcák felé csak 70 cm-t ugranak ki a homlokzati síkból és a „dobozok” előtt az erkélylemez vonala is ritmikusan megszakad.
- A visszahúzott tetőszintek felépítményei a földszinthez hasonlóan izgalmasabb vonalvezetésűek és mozgalmasabbak, - a penthouse lakások „szőlőszemekként” vannak felfűzve az indaként hullámzó közlekedő vonalára. Ezeknek a szinteknek a homlokzati tömör falszakaszai meleg árnyalatúra színezett burkolatot kapnak. A mozgalmas homlokzati vonalvezetés és az azon túlnyúló árnyékoló födémlemez együttesen izgalmas fény-árnyék hatást hoznak létre.
Összefoglalás
Az épületegyüttes megjelenésének-, homlokzati ritmizálásan-, alaprajzi rendszerének és telepítésének egyaránt alapképlete az ellentétpárok „felelgetése” egymásnak.
Az átlós szimmetriában egymás felé (ill. ellenkező irányba) nyílóan telepített „L” alakú épületszárnyak, - az általuk körülölelt, ellentétes irányba nyíló, trapéz alakú kertek szintben is elemelt zöld platói, - az általános szintek erkélylemezei között, egymás fölött sakktábla-szerűen eltologatott tömör mezői („lukak” és fehér vakolt mezők váltakozása), - a földszint valamint a tetőszintek könnyű és hullámzó, meleg színű mozgalmassága- és a középső homlokzati mezők „kottafüzete” között feszülő ellentét - mind-mind a kompozíció tudatosan szerkesztett építészeti elemei, amelyek szándékunk szerint többlet tartalommal bírnak.
Budapest, 2018. 09. 06.
Vadász Bence DLA, Vadász Balázs, Pinczés Éva, Varga Dániel
Építészeti műleírás a „Duna Terasz” fejlesztés un. 7. tömb Bp. XIII. HRSZ: 25880/21 építészeti beépítési terveihez
Forrás: Vadász Bence
A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
2.0 beta-teszt változat (2025. augusztus 27.)
Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.
A-Z OPUS Adatbázis és Akadémiai Szakkönyvtár, MMA Kiadó
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., 4. emelet
azopus@mmakiado.huCsete Örs (koncepció, a szervezeti egység vezetője), Petres Andrea (informatikai fejlesztés vezetője), Zsoldos Marianna (könyvtár vezetője)
Csányi Szilveszter, Gelegonya Gyöngyvér, Habram Éva, Huszár Márta, Lukács János, Mocsári Mónika, Molnár Csongor, Tóth Béla, Tóth Gábor, Ullmann Gabriella
Valamint korábbi munkatársaink: Ágota Csaba, Benke Tibor, Maróthy Csaba, továbbá külső szakértők: Ferencz Józsefné, Németh Lóránt, Polyák Zsuzsanna, Vass Johanna