Tervpályázat
Tervezőtárs: Vadász Balázs
I. Alapgondolat
Célunk egy olyan építészeti kompozíció megfogalmazása volt, amely nem csak egy magaslati kilátó pont, de a táj részévé váló térbeli jel. Reagál a domborzat rétegződéseire, - a dombok sziluettjére -, ugyanakkor utal a Velencei tó – az élő víz – környezetére is.
II. Telepítés
A Bence-hegy süvegén, a tervezési területen belül közel É-D irányú tengellyel (Ék-Dny) helyeztük el az alaprajzilag vonal-menti (de metszetében ívesen hajló) kompozíciót, amely minden jellemző- és meghatározó irányból (a Velencei tó felől, - az M7 felől, - Sukoró és Nadap felől, - de a fehérvári országút felől is) karakteres sziluettel látható.
Ez a telepítés nem csak felhasználja a parkolótól induló és jelenleg is meglévő sétányrendszer vonalvezetését, de továbbfejleszti azt. Az újragondolt sétányrendszer folyamatos körsétát feltételez. A speciálisan tengelyes kilátó vízszintes vetületét egy ovális vonalú ösvény metszi át két helyen, - ily módon a dombtetőre épített objektum a szintvonalakra fektetett vízszintes síkon körbejárható. A kilátó ívesen emelkedő építménye észak felől íves tereplépcsőkről megközelíthető, - míg az alatta kiképzett védett, fedett-nyitott közösségi tér az ellipszis alakú sétaút déli oldala felől is feltárható. A kertépítészet íves látszóbeton tereptámfalakkal és rönkfa tereplépcsőkkel gazdagodik a metszéspontokban.
A környezetrendezés elve tehát egy vízszintes síkú elliptikus vonal és egy függőleges síkú szabálytalan ív térbeli egymásra hatása, - ahol a sétaút a domborzat szintvonalát követi, a kilátó pedig a dombsüveg ívét idézi.
A konzolosan a dombhát fáinak süllyedő lombkoronái fölé nyúló kilátóív – és így a kilátásban gyönyörködő látogatók is – az erdő részévé válhatna, hisz az épített vonalak itt mindig a természet organikus vonalhálóját követik...
III. A kilátó
Szakít az „égbe törő tű” szerkesztési hagyományaival, - helyette egy hegygerincen történő séta élményét kínálja. Nem a megszokott, spirálisan emelkedő lépcsősor vezet a magaslati kilátó pontra, - hanem egy ívben emelkedő lépcső- és lejtősor kínál folyamatosan feltáruló és változó látványt már a „fő-nézetet” adó végpont megközelítése folyamatában is.
A kilátó funkcionális súlypontja (kilátó pont) sem a kompozíció legmagasabb pontja, - hanem az onnan lágyan, a fák lombja fölé „hanyatló” konzolos „csőr”, amely „lebegő érzéssel” gazdagítja a látvány befogadását.
- A forma
A lendületes felső ív szinte a domborzat folytatása, rásimul arra, - míg az alsó ív megfordul és „visszakunkorodik”, mintegy megtámasztja és vizuálisan is kiegyensúlyozza azt. A köztük lévő felület áramvonalas sziluettje önkéntelenül is hal-csontvázat idéz – mintegy utalva a Velencei tó élővilágára is. A két ívsor által közrefogott felületet mindkét falsíkon halszálkaként szabálytalanul sorakozó karcsú fa tartók kötik össze. Az egyetlen magányos és erőteljesebb támasz középtengelyben metszi az ívet – ez egyben egy Országzászló tartórúdja is lehet! A kilátó gerinc-ívét egy – azt közel párhuzamosan követő – könnyű, „lebegő” tetőzet hangsúlyozza és védi. A tömör falszakaszokat véletlenszerűen sorolt, különböző méretű „kukucskáló lukak” motiválják, mintegy „légbuborékokként”...
- A funkció
A falsíkok közé szorított felső ív lépcsősora-, pihenői- és íves lejtői mind egy dinamikus, élő kilátó funkció közel egyenértékű – térben és időben egymást követő elemei.
A kilátó felső íves járósíkja alatt a terepszinten fedett-zárt, - fedett és védetten körülhatárolt, - valamint fedett-nyitott terek sorakoznak. A zárható belső térben raktár és vizesblokk helyezhető el, - a három oldalról védett középső szakaszon a kirándulók melegedő- pihenő- beszélgető tere alakulhat, és ide kerülhetnek az előre bekészített tűzifatároló rekeszek is, - míg a külső, fedett-nyitott területen tűzrakó helyet javasolunk.
- Anyagok, szerkezetek
Az építészeti kompozíció elemei fából-, fémből és látszóbetonból épülnek.
A talajvizsgálat függvényében az alapozás monolit vasbeton cölöpökre fektetett gerendarács.
A felépítmény párhuzamos pofafalai látszóbeton pengefalak, - amelyeket a közéjük zsaluzott és egybevasalt vasbeton lépcsők és íves födémlemez mezők merevítenek.
A pofafalak ívei között fa (ill. fém) oszlopok sora adja át a terheket és támasztják meg a könnyű, faszerkezetű, fazsindely-fedésű védőtetőt.
A lépcsőfokok és járófelületek érdesített betonfelületek, vagy keményfa burkolatot kapnak, - a terepszinten vasúti talpfákat fektethetünk burkolatként. A kilátóhoz vezető sétány tereplépcsőinek is ezt javasoljuk. A kislejtésű, ill. sík sétányok murvaszórást kapnának.
Az objektum éjszakai megvilágítását gyenge erősségű, súrolt fénnyel tervezzük, ill. indirekt módon, reflexiósan.
Műszaki leírás a „BENCE-HEGYI KILÁTÓ” tervpályázati anyagához
Forrás: Vadász Bence
A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
2.0 beta-teszt változat (2025. augusztus 27.)
Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.
A-Z OPUS Adatbázis és Akadémiai Szakkönyvtár, MMA Kiadó
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., 4. emelet
azopus@mmakiado.huCsete Örs (koncepció, a szervezeti egység vezetője), Petres Andrea (informatikai fejlesztés vezetője), Zsoldos Marianna (könyvtár vezetője)
Csányi Szilveszter, Gelegonya Gyöngyvér, Habram Éva, Huszár Márta, Lukács János, Mocsári Mónika, Molnár Csongor, Tóth Béla, Tóth Gábor, Ullmann Gabriella
Valamint korábbi munkatársaink: Ágota Csaba, Benke Tibor, Maróthy Csaba, továbbá külső szakértők: Ferencz Józsefné, Németh Lóránt, Polyák Zsuzsanna, Vass Johanna