Minden este úgy kell játszania a színésznek, hogy ha az aznap esti néző életében először ül a nézőtéren, és akkor dönti el, hogy érdekli-e vagy sem a későbbiekben ez a műfaj, akkor annak az előadásnak a hatására ott, abban a minutumban essen végzetes és visszafordíthatatlan szerelembe azzal a csodával, amit úgy hívunk: SZÍNHÁZ.