Plesz Antal
Széchenyi-díjas és Ybl Miklós-díjas építész
PLESZ ANTAL ÉLETRAJZA
Plesz Antal Sásdon született (Baranya megye). Édesapja autodidakta módon tanult kőműves mester volt, ügyesen rajzolt, tervezett, Sásd környékén közel 100 lakóházat épített. Tevékenysége, munkaszeretete döntően befolyásolta fia pályaválasztását. Plesz az óhörnyéki elemi iskolában kezdte tanulmányait, Dombóváron járt gimnáziumba, majd 1948-ban elvégezte a Pécsi Felső Építőipari Iskolát. Építkezéseken, illetve a komlói bányában aknamélyítő segédmunkásként dolgozott.
1949-ben Budapestre került, a Közületi Ingatlanközpont munkatársa lett, ahol államosított bérházak veszélytelenítési munkáit vezette. 1951-ben beiratkozott a Műegyetem Építészkarára, 1956-ban szerzett diplomát. Pályakezdőként a KÖZÉPTERV-ben Nyíri István munkatársa lett, majd az IPARTERV-be került Schall József és Kiss Ferenc mellé, emellett Lauber László asszisztense volt. Kiss Ferenc mellett részt vett a vidéki lakásállomány felmérésében és a Gépgyárak tervezése című módszertani kézikönyv összeállításában. 1957-ben bányászlakásokat tervezett Komlón, Zircen, Farkaslyukon, és Cserba Dezsővel közösen kifejlesztettek egy téglatörmelékből és habosított kohósalakból készült falazati blokk típust, melyet lakóházaknál sikerrel alkalmaztak.
1958–60 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskolájának III. ciklusát, ahol Dávid Károly volt a mestere, később néhány munkában Dávid tervezőtársa is lett. 1960-tól a ZALATERV nagykanizsai és zalaegerszegi irodájának főmérnöke volt. Munkatársaival a dobozvázas épületrendszer kísérletezésével foglalkoztak. Jelentős szellemi hatással voltak rá Kiss Ferenc és Sámsondi Kiss Béla építéstechnológiai kísérletei.
1962-től Budapesten dolgozott, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) keretében Schall Józseffel innovatív megoldású kísérleti lakóházat építettek Csepel-Csillagtelepen. 1962–64 között a BME Lakóépülettervezési Tanszékén külsős tanársegédként oktatott, majd 1964-ben Miskolcra került, az ÉSZAKTERV-nél lett tervező. Emellett a Mesteriskola hét ciklusában oktatott, jeles tanítványok sora került ki a kezei közül, mint például Bán Ferenc, Bodonyi Csaba vagy Ferencz István. A Miskolci Tervező Vállalatnál Plesz neve idővel fogalommá vált. Minden jelentősebb tervezési munkában részt vett vagy szellemi irányítóként egyfajta ösztönző szerepet vitt. Átfogó városrendezési terveket készített. Miskolc és Nyíregyháza építészei között vezető szerepet vitt, tanítványaiból és követőiből került ki a Miskolci Építész Műhely vezércsapata, a hetvenes években legendás Kollektív Házat építő és működtető közösség. Több építész nemzedék tartja mesterének, köztük Golda János, Ferencz István, Bodonyi Csaba, Bán Ferenc, Dobó János, Kocsis József, Rudolf Mihály, majd Kulcsár Attila, Vesmás Péter és a mai miskolci építész nemzedék. Tervezői munkája mellett folyamatosan kísérletezett, közben több nemzetközi tervpályázaton indult.
1976-ban ismét Budapestre került, a MÁVTI-ba, itt a Nyugati pályaudvar környékének (meg nem valósult) fejlesztési tervein dolgozott. Az Ybl Miklós Főiskola továbbképzős hallgatóival magán mesteriskolát működtetett, melynek találkozóit egy óbudai vendéglőben tartották.
1990-ben nyugdíjba ment, a rá következő években foglalkozott az óbudai katonai Amfiteátrum hasznosításával. 2014. január 12-én hunyt el Budapesten.
Megvalósult munkák
1951 Állami Mélyépítési Tervezőiroda székháza, Budapest (Nyíri István mellett)
1951 Sztálinvárosi Fémmű, bejárati épület (Lauber László mellett)
1953 Négyemeletes házak, Sztálinváros (Schall József mellett)