Geiger György
Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze
Hitvallás, alkotói önvallomás
„Egyfolytában azon töröm a fejem, hogy ki mindenkit fogok a zenémmel megajándékozni. Az örömömet szeretném megosztani másokkal, akik valamilyen formában – családilag, barátilag vagy zeneileg – közel állnak hozzám…". (Geiger György)
Összegző értékelés
Geiger György a magyar rézfúvós művészet egyik legjelentősebb alakja. Munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a trombita a magyar koncertéletben és zenepedagógiában kiemelt művészi rangot kapjon, miközben személyes példájával a művészi felelősségvállalás modelljét is képviseli. Geiger György művészi pályájának különlegessége, hogy nem klasszikus „versenyművész-karriert” épített, hanem zenekari szólistaként, kortárs zenei előadóként, kamarazenészként, pedagógusként, nemzetközi szakmai szereplőként vált meghatározóvá. Sikerei hosszú távon a magyar trombitaiskola nemzetközi elismertségét, a kortárs magyar rézfúvós repertoár fejlődését, valamint a magyar előadóművészet presztízsét erősítették. Koncerttevékenysége azért különösen jelentős, mert a trombitát Magyarországon modern koncertszólistává emelte, a kortárs magyar trombitairodalom egyik legfontosabb előadója lett, hidat teremtett a klasszikus repertoár, a modern zene és a pedagógiai műhelymunka között.
Életpálya mérföldkövei
Tanulmányok
Gyermekkorát Soroksáron töltötte, ahol először harmonikázni tanult, majd Galambos János, a híres soroksári trombitás hatására fordult a trombita felé. A zenei gimnázium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett művész-tanári diplomát 1967-ben.
Zenekari pályafutás, kortárs zenei és kamarazenei tevékenység
Már húszévesen, 1964-ben a Magyar Állami Operaház zenekarának első trombitása lett.
1969-ben a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarához került szólótrombitásként, ahol hosszú évtizedeken át meghatározó művészként dolgozott.
1975-ben megalapította a Modern Rézfúvós Együttest, amely a magyar rézfúvós kamarazene egyik fontos műhelye lett, kortárs művek bemutatását vállalta, nemzetközi versenyeken képviselte Magyarországot (pl. az olaszországi Anconában).
A magyar kortárs zene egyik legfontosabb tolmácsolója lett, számos magyar zeneszerző írt számára trombitaversenyt és kamaradarabot. Többek között: Dubrovay László, Hidas Frigyes, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Malek Miklós műveit mutatta be.
Első önálló lemeze, a Játszom a trombitával 1986-ban jelent meg. Számos klasszikus és kortárs felvételt készített, különösen trombita–hárfa repertoárban és modern magyar művek interpretációjában.
Oktatói tevékenység
1979-től tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, később a Zeneakadémia egyetemi docenseként a magyar trombitás generációk meghatározó mestere lett. Tanítványai közül többen vezető magyar és külföldi zenekarok művészei lettek. Rendszeresen tartott nemzetközi trombitakurzusokat, kamarazenei workshopokat, zsűrizéseket hazai és külföldi versenyeken. Kiemelt figyelmet fordított a modern trombitatechnika és a kortárs repertoár oktatására.
Társadalmi–szakmai szerepvállalások
Geiger György nemcsak kiemelkedő trombitaművész és pedagógus, hanem a magyar zenei közélet aktív alakítója is. Pályafutása során jelentős szerepet vállalt a kortárs magyar zene támogatásában, a rézfúvós kultúra fejlesztésében, a művészeti oktatásban és a kulturális közéletben.
Zenei közéleti szerepvállalás: számos hazai és nemzetközi trombitaverseny zsűritagja volt. 1987-ben a genfi nemzetközi zenei verseny zsűrijében szerepelt. Aktív résztvevője volt a nemzetközi rézfúvós szakmai életnek. Meghívott előadóként és művészként vett részt a világ egyik legfontosabb trombitás szakmai szervezetében, az International Trumpet Guild-ben. Az amerikai Albuquerque-ben rendezett kongresszuson koncertet és előadást is tartott.
Nyilatkozataiban és írásaiban gyakran hangsúlyozta a művészi igényesség fontosságát, a kulturális nevelés szerepét, a közönség és az előadóművész kapcsolatának erkölcsi dimenzióit.
Helyi közösségi kapcsolódás: aktívan vállalja soroksári identitását, kulturális események résztvevője és támogatója. Munkásságát Soroksár díszpolgára címmel ismerték el.
Válogatott diszkográfia
1986 Geiger György: Játszom a trombitával (Qualiton)
1990 Geiger György trombita (Radioton)
1994 Geiger György/Maros Éva: Klasszikus gyöngyszemek trombitán és hárfán (Hungaroton)
1997 Kortárs magyar zene trombitára és hárfára (Hungaroton)
2004 Barokk trombitaversenyek (Hungaroton)
2004 Kortárs magyar trombitaversenyek (Hungaroton)
Kiemelkedő bemutatkozások, önálló estek, CD-bemutatók, fontos fellépések
Operaházi bemutatkozás (1964)
Magyarországi szólóestek: önálló trombitaestek, kamarazenei hangversenyek, kortárs zenei koncertprogramok. Kiemelt helyszínek: Zeneakadémia, Vigadó, Magyar Rádió Márványterme, vidéki filharmóniai hangversenyek.
Kortárs zenei ősbemutatók: számos művet írtak számára, amelyeket ő mutatott be.
Modern Rézfúvós Együttes koncertjei: magyarországi és külföldi turnék, nemzetközi versenyek, kortárs zenei fesztiválok.
International Trumpet Guild – Albuquerque (1985)
Rádió- és televíziós szereplések: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólistájaként számos rádiófelvételt készített, rendszeres élő közvetítésekben szerepelt, kortárs művek stúdiófelvételeit rögzítette. Televíziós fellépések: ünnepi hangversenyek, portréműsorok, zenei ismeretterjesztő műsorok szereplője volt.
Kapcsolódások és közös projektek
Kapcsolatok magyar zeneszerzőkkel: számos magyar zeneszerző tekintette Geigert első számú trombitás partnerének.
Kamarazenei együttműködések: Modern Rézfúvós Együttes, EAR együttes alapító tagja, trombita–hárfa projektek (Maros Éva), orgonaművészekkel való együttműködés.
International Trumpet Guild (ITG) révén kapcsolatba került vezető amerikai és európai trombitaművészekkel, pedagógusokkal, hangszerfejlesztő szakemberekkel.
Írói és fotóművészeti tevékenység: esszéket, visszaemlékezéseket publikált. Fotóművészeti munkái kiállításokon és albumokban is megjelentek. Törekedett a különböző művészeti ágak közötti párbeszéd erősítésére.
Friss aktivitások
2024 80. születésnapi ünneplések, életmű-összegző interjúk és visszaemlékezések, archív felvételek és online megjelenések
2025 Nemzet Művésze cím
2026 Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja