Felsmann Tamás 1956. november 3-án született Budapesten. A budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd nyomdaipari szakmunkás bizonyítványt szerzett.

1982-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola Alkalmazott Grafika Tanszékén, majd ugyanitt elvégezte a mesterképzést is. 1984-től kezdve oktat a Képzőművészeti Főiskolán, később egyetemen, ahol egyetemi docensként a tervezőgrafika szakirányt vezette (2008–2022), illetve az általános rektorhelyettesi feladatokat is ellátta 2014 és 2016 között. 2002-ben DLA (Doctor of Liberal Arts) tudományos fokozatot kap. A Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának témavezetője.

A tervezőgrafika szinte minden területén folytat alkotói, művészi, kutatói tevékenységet. Felfogásában a l’art pour l’art üres halmaz, nonexistens fogalom, ugyanis a szépre törekvés maga a cél, de sosem öncél, hiszen interpretáló, értő, művelt közeg nélkül a művészet természetesen funkcióját veszti. A művészetet ennek megfelelően el kell adni, kívánatossá, vonzóvá kell tenni. De itt ne gondoljunk semmilyen profánságra, pont ellenkezőleg, ez a szemlélet hűvös, távolságtartó és kérlelhetetlen profizmust jelent. Ennek eredője „sub rosa” nyilván a család emlékezetében is megvan, mondjuk úgy, magasra lett téve a mérce. Dédapja Kauser József, építész, ki több monarchia kori épület mellett arról ismert, hogy Ybl Miklós halála után rábízták a budapesti Szent István Bazilika befejezését. Ez a komoly szellemi örökség, hagyomány a teljes pályája során nyomon követhető, a geometrikus formák, a körző, a kupola visszatérő toposzok alkotásaiban.

Építészet, funkcionalitás, statika, stílus, elegancia. Közismert megfigyelés, hogy a művészek (különösen a zenészek) között számos a remek matematikus, és természetesen fordítva is igaz, sok műértő matematikus van. Verifikálható, hogy mind a művészetek, mind a matematika logikus, rendszerszintű, rendezett gondolkodást igényelnek. És való igaz, nézzünk csak rá Felsmann Tamás alkotásaira, és ezt a géniuszt fogjuk felfedezni, geometrikus formák, hihetetlen, szinte befogadhatatlan részletgazdagság, és ennek ellenére kakofóniának nyoma sincs, a képek teljesek, mérnöki pontossággal befejezettek és harmonikusak.

Tagja annak az aranygenerációnak, amely a rendszerváltást követően végre kiélhette a minőség, a kvalitás iránti olthatatlan vágyát.

Felsmann Tamás szerencsés is, mivel az elsők között látta meg a lehetőséget a számítástechnika művészeti felhasználásában, és úgy tudott minőséget, innovatív és vágyott alkotásokat előállítani a szabadpiacon, hogy az éles verseny ellenére is végig megmaradt homo ludensnek, aki képes az önreflexióra és rendelkezik a folyamatos művészeti megújulás képességével.

Felsmann Tamás munkáiban a polgári értékek domináns szerephez jutnak.

Az építészeti, geometrikus formanyelv mellett a másik visszatérő téma a nemzeti kötődés, a magyar és egyetemes kultúra és történelem iránti tisztelet megjelenítése.

Pályája kezdeti időszakában tervezett filmplakátokat, illetve főleg külföldön megjelenő országimázs-kiállítások látványtervezésével foglalkozott (Discover Hungary, New York, World Trade Center, USA; Brisbane-i Világkiállítás Magyar Pavilonja, Ausztrália; Tuniszi Magyar Napok, Tunézia stb.). A rendszerváltást követően hazai városok és települések részére tervezett címereket.

A későbbiekben megalapítja a Felsmann Grafikai Studiót, ahol Tepes Ferenc grafikusművésszel hazai és külföldi nagyvállalatoktól fogad el felkéréseket, (K&H Bank, Medicor, Medimpex, Sanofi-Synthelabo, Phylaxia, Richter Gedeon Rt., MOL stb.) és részükre tervez plakátot, kiadványokat, emblémát, naptárt, arculattervet, szakillusztrációt, csomagolást, kiállítási arculat- és látványtervet.

2016-tól a Danubius Zrt. megbízása alapján a Hotel Hilton Budapest, Danubius Hotel Helia Spa, valamint a Radisson Blu Béke Hotel felújításához kapcsolódóan készít nagyméretű egyedi műalkotásokat.

Tipográfiai, könyvtervezési, nyomdatechnikai, kiadványszerkesztési tudását, művészeti albumok, kiállítási katalógusok, éves jelentések, egyedi díszoklevelek tervezésénél alkalmazza. Művei jelentős közgyűjteményekben is szerepelnek.

Alkotásainak sorát számos nemzetközi és hazai siker övezi, valamint – példa nélküli módon – hat alkalommal érdemelte ki az Országos Tervezőgrafikai Biennálé fődíját (1986, 1990, 1992, 1994, 2012, 2018). Magas színvonalú művészi tevékenységét két alkalommal életműdíjjal ismerték el (2008 – A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének Életműdíja, 2016 – A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének Életműdíja), 1995-ben pedig Munkácsy Mihály-díjat kapott.

Az életrajzot összeállította: Felsmann Tamás [2024]

Művek közgyűjteményekben

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

MAHIR Archívum, Budapest

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye

Japán Design Foundation

Moravska galéria, Brno-i grafikai Gyűjtemény

Hadtörténeti Múzeum

Képző- és Iparművészeti lektorátus levéltára