logo
logo
2025.07.10.

ÚJ SZERZEMÉNYEK az Akadémiai Szakkönyvtárban

Az Akadémiai Szakkönyvtár a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusainak életművét gyűjti. Legutóbbi dokumentumaink közül fülszövegeikkel ajánlunk néhányat, az akadémikusi különgyűjteményeket többek között a 96. Ünnepi Könyvhéten, illetve akadémikusi ajándékok révén gyarapítottuk:

 

Ablonczy László: Árvai Réka csodái - Kubik Anna könyve

 

"Legutóbb Sopronban láttam Kubik Annát; a színésznőt alakította Molnár Ferenc A testőr című darabjában. Fiatal szépasszonyként pontos és tündökletes váltásokban játszott-sugárzott, de magányosnak éreztem; mert kihunyt egy csillag. Elment drága játszótársa, Bubik István, aki Kubik Annának ma is lélek szerint testőre. Ősi és mitikus varázsos teremtés Kubik Anna, mert őrzi azt, amit ember-voltunkban oly gyalázatosan koptat és pusztít a kor; katarzist gyújt és éltet bennünket. S nemcsak egyéni, hanem kollektív méretekben; kétségbeesett jajkiáltással emberi és nemzeti megmaradásunkért. Éltükben és holtukban; színpadon és életben uralkodó Annák! Földön járó és mennyekben ragyogó csillagok! Megváltásunk, szívünk és lelkünk éltetői; Isten éltesse őket!" (Ablonczy László)

A könyv Kubik Anna színművész ajándéka.

 

Ágh István: Már soha senki. Versek


A szerelem, barátok, a napi élet elemi tényei, az elmúlás fájdalmában is fölfénylő életigenlés, de elsősorban a társ elvesztése most is a fő motívum, sokszor megjelenő látomás, sőt mintha néha személyében is jelen lenne. Nem tudja elengedni. Mi, olvasók, csak csodálkozhatunk, hogyan tud Ágh István ennyi mély érzést ilyen csodálatosan költészetté formálni.

 

Balla András: A remete - Fényképfelvételek Borostyán Imréről


Borostyán Imrét kizárólag Balla András fénykép-sorozatáról, mondhatni: képregényéből ismerhetjük, ugyanis életében is körülményes szervezést kívánt volna a vele való találkozás, mivel remeteként, a szó legszorosabb értelmében, a középkori áthallásokat is ideértve, remeteként élt valahol a pilisi hegyekben maga által rótt kalyibában, olyan használati eszközök birtokában, amelyek csupán a legszűkösebb, ám elégséges segítséget nyújtották neki a mindennapi létezésben, nem keresett társaságot, nem kereste a civilizáció „áldásai”, nem is hitt ezekben, nyugalmat, békességet, csöndet, magányt talált ennek fejében és – nem utolsó sorban – meditációt.
A könyv Balla András fotográfus ajándéka.

 

Galánfiné Schmidt Teréz, Lőrincz Péter: A kézi szövés rejtelmei. Fonalak, szőttesek, minták, ruhák

 

"Öt évtized textiles munka és négy évtized tanítás lendületének folytatásaként született meg ez a könyv. Legyen közkincs a sok tudás és tapasztalat, amit összegyűjtöttünk. Átadjuk e könyvben, mint fűzéskor a színes szálakat az egyik szövő a másiknak. Legyen számotokra a kézi szövés az éltető, patakzó forrás; a mesterség tudása és a népművészet pedig a világító lámpás.” - e szavakkal ajánlják a szerzők, Galánfiné Schmidt Teréz textilművész és Lőrincz Péter takács és szövőszékkészítő mester, a pápai Lőrincz Textiles Műhely alapítója könyvüket. Harangozó Imre néprajzkutató ajánlásában idézi Sebő Ferenc népzenekutató szavait: "nem kegyeletből, nem
hagyományőrzésből kell foglalkoznunk népünk művészetével. A hagyományban nem az az érdekes, hogy régi, hanem az a része, ami jobbá teszi mai életünket is, ami ma és a jövőben is az élet alapja lehet." A könyvben látható faragott kapuk és bútorok Galánfi András fafaragó munkái. A könyv a szerzők ajándéka, melyet Galánfiné Schmidt Teréz és Galánfi András Egymásra fényképezett egek című kiállítása előtt ajándékoztak könyvtárunknak.

 

Kiss Anna: Profán


"Könyvem olvasmányos, szabadvers-formában írt történet. A mesebeli szikes a népe számára a megtartó hazát jelenti, a mindent, ahol a régmúlttól a jelenig eggyé váló idő uralkodik lakói profánnak hitt léte dolgaiban. A mindennel együvé tartozás világát írom: beszélő ebeivel, kandúrjával, lidércével, kik valójában emberek; titkaival, hőseivel, elátkozott Lenti világával. Felnyíló időszakadékaival, tudván, "a múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van". Engem itt Petőfi szeles Alföldje nevelt, nádasa, szikese, tarlói. Tanyavilága, a sztyeppei lovas népek téli-nyári szállásváltásának maradéka kisgyermekkoromban még nem züllött szét. Nyílt ege, tágassága ugyan még kiket kísérthet úgy, mint engem, ki lélekben nomád maradtam! Ragaszkodva szabad létemhez: kenyérhez, vízhez sem jobban! Sokszor vitt messzire a lábam. Volt is, ahol otthon éreztem magam, más sorsokban, más lovak tekintetében, de én itt lehetek az, aki vagyok - velem vesződő nagyszüleim engem itt leltek „káposzta alatt”! (Kiss Anna)

 

Lencsés Lajos: Soliloque

 

A napokban jelent meg Lencsés Lajos oboaművész új lemeze a BMC Records gondozásában. "Századunk magyar zenéjének és kimagasló alkotóinak oboaművei hangzanak el ezen a lemezen. Ezek a művek a maguk módján nagyon sok mindent reprezentálnak, vitathatatlan zenei értékükön túl is. A legszembeötlőbb bennük a szinte lélegzetelállító sokrétűség, amely valamennyi mű elhangzása után azt a benyomást keltheti a hallgatóban, hogy „csak tiszta forrásból” erednek mind. Az egyes alkotókat személyes kapcsolat is fűzi egymáshoz, mint például a mester és tanítványa viszony Farkas és Kurtág esetében, a barátság Balassa és Sáry között, vagy akár az emigráció tragédiája Rózsa és Arma életében." (Lencsés Lajos)
A dedikált CD Lencsés Lajos ajándéka.

 

Orosz István: Levelek a nagykövettől

 

A követ és a fáraó címmel 2011-ben jelent meg Orosz István tanulmánykötete ifjabb Hans Holbein német festő Követek című festményéről, mely tartalmazott verseket is. A festmény megrendelője Jean De Dinteville, akire Orosz István alteregójaként tekint.  A téma nem hagyta nyugodni, a versek száma az évek alatt versciklusnyira duzzadt és kötet alakban jelent meg saját illusztrációival, a hátoldalon olvashatjuk:
"Elképzelem majd őt, s ő visszaképzel engem,
az idő tükreit lehelgetjük keresztben.
Követ legyek vagy festő, voltaképp egyre megy,
a halál egyszerű volt/lesz, akár az egyszeregy." (Orosz István)

 

Sándor György: Sándor György 75 [az életem egy csukott könyv]. Én csak úgy belógtam ide...


A ma egyik embertípusa a nárcisztikus.
A nárcisztikus ember - már Csehovnál is - azt szeretné, hogy minden olyan legyen, mint amilyen az ő belső világa. Csak akkor létezünk - azt hisszük, hogy csakis akkor -, csak azáltal, ha megfogalmazzuk önmagunkat mások számára. 
Ez szörnyű! Azért kell megfogalmazni, mert úgy érezzük - gyakran joggal -, hogy a másik nem veszi észre értékeinket, hogy ki vagyok, csak akkor, ha megfogalmazom. Mert nárcisztikusak vagyunk. Az érdekel, ami az enyém. Borzasztó volna, ha a világ csak olyan volna, mint én. (Te, ő.)
Ez egy nárcisztikus korszak. Bécsy Tamás mondta ezt nekem, amire én - eSGYé - rákérdeztem:
- Ezek szerint én is a nárcizmus üldözöttje vagyok? (Sándor György)
A könyv Sándor György humoralista ajándéka.

 

Szentkirályi - Szentkirályi Miklós emlékkönyv

 

A Magyar Restaurátorok Egyesülete ezzel az emlékkönyvvel tiszteleg alapítója dr. Szentkirályi Miklós (habil) Munkácsy Mihály-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjével kitüntetett festőrestaurátor Érdemes Művész előtt, aki a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. A 20 példányban megvalósult reprezentatív kiadvány egyikét, a 16. sorszámú kiadványt az Akadémiai Szakkönyvtár részére ajándékozták. A gyönyörű, tartalmas kiadvány szerzői között Prokopp Mária és Sipos Enikő, az MMA levelező tagjai is szerepelnek.

 

Tóth Péter: Képtelen családtörténet


Hová rejtette Petőfi Sándor a Szent Koronát? Ki írta valójában - Jávor László álnéven - a Szomorú vasárnap szövegét? Hogyan reagált Hitler a Bánk bán nagyáriájára? Ilyen és hasonló "titkokra" is fény derül a zeneszerzőként ismert Tóth Péter regényéből. A szerző úgy mutat görbe tükröt napjaink virtuális valóságának, hogy közben vérbeli családregényt is ír. Az őssejtig él benne minden ős. Hogy a leírtakból mennyi az igaz és mennyi a valódi - mellékes, hiszen: "Akkora a családod, amekkorát kitalálsz magadnak!"

 

Vidák István- Nagy Mari: India kincsei

 

"India kincseivel 2008 óta ismerkedünk, elsősorban a különböző mesterségekkel. Első utunk Kása Béla fotográfus, akadémikus javaslatára, Gudzsarat államba a Kács-félszigetre vezetett. Ez a fél Magyarországnyi terület nagyon sok kézműves hagyományt megőrzött. Itt úgy dolgoznak sokan még ma is, mint Európában 200 évvel ezelőtt. Elsőként az ottani nemezkészítőket kerestük fel, mert ez a mi fő mesterségünk. Ezután évenként visszatértünk. A tizenhárom utazás során, összesítve, másfél évet töltöttünk ott. Ez akár sok is lehetne, de valójában csak kóstolóra volt elegendő. Természetesen a különféle kelmék megcsodálása után kíváncsiak voltunk azok előállítási módjára. Felkerestünk műhelyeket, megismerkedtünk a mesterekkel. Amennyire anyagi lehetőségeink megengedték, mindenütt igyekeztünk   1-2 szép kelmét megvásárolni. A kiállítás 2024 márciusában, a kecskeméti Hírös Agórában került megrendezésre." 
A kiállítási katalógus Vidák István ajándéka.


Zalán Tibor: Királylányok nagykönyve. Habakuk király 40 meséje Kürti Andrea illusztrációival


Tudod, hogy te is királylány vagy? Még ha nem is gondoltál erre ‒ neked is van olyan tulajdonságod, amelyik különlegessé, varázslatossá, egyedivé tesz. Zalán Tibor többszörösen díjazott író, két királylány apukája. Ebben a könyvében negyven mese olvasható negyven királylányról, te is megtalálhatod közöttük azt, aki a legközelebb áll hozzád! 
„Királylánykodni márpedig nagyszerű! Persze, nem olyan egyszerű ez a királylánykodás-dolog. Hogy pontosan mit jelent, és hogyan kell csinálni, magam sem tudom. A titok nyomába eredtem, és negyven mesén keresztül vezetett az utam.” (Zalán Tibor)