Életrajz

Király Levente 1937. március 6-án született Budapesten. Felesége 1967 óta Novák Judit, egy lányuk és egy fiuk született, utóbbi, Király Attila, színész, rendező, koreográfus, aki egy ideig szintén a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja volt.

Király Levente 1955-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová azonnal felvették. Osztályfőnöke az akkor először osztályt indító Szinetár Miklós volt, de nagy hatással voltak rá tanárai, többek között Gellért Endre, és Básti Lajos, akire a felvételin nagy hatással volt Király humoros alakítása, és akivel a főiskolai évek alatt és később is többször is állt együtt színpadon. A főiskolai évek alatt gyakornokként játszott a Nemzeti Színházban. Osztálytársai voltak Balogh Emese, Csűrös Karola, Dégi István, Holl István, Magda Gabriella, Paláncz Ferenc, Pásztor Erzsi, Peczkay Endre, Polgár Géza, Somogyi Miklós, Szekeres Ilona és Vetró Margit, Szinetár Miklós, bár prózai színész osztályt vezetett, nagy hangsúlyt fektetett a zenei képzésre is, illetve a korhoz képest modern elképzelésekkel teli előadásokat hozott létre osztályával (így például az Egy kiállítás képei c. zeneműre komponált előadást).

Király Levente 1959-ben kapta kézhez diplomáját, ami után, az akkori szabályok szerint a friss diplomásoknak két évadra egy vidéki színházhoz kellett szerződniük. Bár a Madách Színház szerette volna leszerződtetni, a szabályok alól nem volt kivétel, így a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett. Végül pályája sikeresen alakult, nagy szerepek sorát alakította, megszerette a várost, a közönség is megszerette őt, így nem szerződött el más színházba, hanem ma is a Szegedi Nemzeti Színház társulatának aktív, megbecsült tagja, 2007 óta Szeged város díszpolgára.

Pályája során többször is tanúbizonyságot tett sokoldalúságáról. A főiskoláról kikerülve, bár prózai színésznek szerződtették, miután kiderült, hogy tanulmányai során énekes-táncos képzést is kapott, kezdetben szinte csak zenés előadásokban szerepeltették. Az operett-történelem nagy szerepeit játszotta el, ugyanakkor a kritikákban kiemelik, hogy alakításai a karakterek mély értelmezéséből indulnak ki. Szerepeit az egyetemen elsajátított és pályája során alkalmazott Sztanyiszlavszkij-módszer felől közelítette meg: a szerep megformálását nem külsőségekből építette fel, hanem minden mozdulatot, minden mondatot a karakterből kiindulva, teljes átélésre törekedve hozott létre. Vallja, hogy a szerep megformálásának a színész agyából kiindulva, a szívén keresztül kell vezetnie, és ha ez a folyamat sikeres, akkor tud hiteles mondatokat kimondani, amivel a néző azonosulhat, felismerve benne saját életét [1]. Így, bár sok zenés szerepet játszott, elmondható, hogy ezekhez a karakterekhez is prózai színészként közelített.

Későbbi pályája során már vegyesen alakított zenés és prózai karaktereket is, így nem csak közkedvelt operettekben, hanem a drámairodalom jelentős alkotásaiban is színre lépett, amikért több elismerést is kapott. Több száz előadásban nyújtott kiemelkedő alakítást, első szerepei között volt Mercutio, Zwickli Tóbiás, Nestor és Oscar, Balga, később a Csárdáskirálynő Bónija, a konferanszié, Edmund Kean, Tevje, Falstaff, Heródes, az Éjjeli Menedékhely Lukája, Svejk, Willy Loman Az ügynök halálából, eljátszotta Galileo Galileit, Lear királyt stb.

Gyakran rendezte őt Sándor János, aki így jellemezte Király munkásságát: „Sohasem téved, mert mindig a színpadi alak jelleméből és nem külső tulajdonságaiból indul el. Szüntelenül a „miért" izgatja: miért erre gondol, miért így cselekszik ez az ember? Ugyanis őt mindig az ember érdekli, nem pedig a szerep vagy a figura és talán ez a sikeres pályafutásának legnagyobb titka."[2].

Több díj birtokosa: Jászai Mari-díj és Juhász Gyula-díj (1967), Babits Mihály-díj (1975), Érdemes művész és a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1986), többszörös Dömötör-díjas. 1997-ben az Országos Színházi Találkozón a Színészkamara legjobb férfiszínész díját kapta, 2002-ben a Színikritikusok neki ítélték az évad legjobb főszereplőjének járó díját a Galilei élete c. előadásban nyújtott alakításáért (ugyanekkor az előadás rendezője, Zsótér Sándor a legjobb rendezésért kapott díjat), 2003-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 2006 óta a Nemzet Színésze, 2013-ban pedig a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata rendes tagjává választották.

[1] A függöny előtt – Király Levente, A beszélgetés vezette: Gyüdi Sándor, 2015. május 26. https://www.youtube.com/watch?v=9mtuKDU0RoU

[2] Sándor János: „Színész lettem, a lélek régésze". A művészeti kuratórium díjazottja: Király Levente, Szeged, 1998. március

Az életrajzot összeállította: Kecskés Noémi

[2016]

_____________

Szerepei

Válogatott színházi szerepek

Miki; Dunajevszkij, Iszaak Oszipovics- Vinyikov, Viktor Vlagyimirovics - Kracht, Vlagyimir - Tipot, Viktor Jakovlevics: Szabad szél, Szegedi Nemzeti Színház, 1960. február 19., r.: Kertész Gyula

Róbert, kertész; Burkhard, Paul - Sautter, Emil - Charell, Erik - Amstein, Jürg - Gilbert, Robert: Tűzijáték, Szegedi Nemzeti Színház, 1960. szeptember 24., r.: Békés András

Mercutio, Rómeó barátja; Shakespeare, William: Rómeó és Júlia, Szegedi Nemzeti Színház, 1961. szeptember 22., r.: Szendrő József

Ottokár; Strauss, Johann - Jókai Mór - Schnitzer, Ignaz: A Cigánybáró, Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér, 1963. augusztus 08., r.: Békés András

Brissard; Lehár Ferenc - Willner, Alfred Maria - Bodansky, Robert: Luxemburg grófja, Szegedi Nemzeti Színház, 1963. szeptember 28., r.: Hegedűs László

Zwickli Tóbiás; Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária főhadnagy, Szegedi Nemzeti Színház, 1963. december 07., r.: Versényi Ida

Figaro, Almaviva gróf inasa; Beaumarchais, Pierre-Augustin Caron de: Figaro házassága, Szegedi Nemzeti Színház, Kamara Színház, 1964. október 11., r.: Bozóky István

Nestor és Oscar; Monnot, Marguerite - Breffort, Alexandre: Irma, te édes, Szegedi Nemzeti Színház, 1965. december 18., r.: Sándor János

A francia király; Kacsoh Pongrác - Petőfi Sándor - Bakonyi Károly: János vitéz, Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér, 1973. augusztus 10., r.: Horváth Zoltán

Balga; Illés Lajos - Vörösmarty Mihály - Görgey Gábor: Egy fiú és a tündér, Szegedi Nemzeti Színház, 1974. október 18., r.: Sándor János

Musztafa bey, attasé; Ábrahám Pál - Grünwald, Alfred - Löhner-Beda, Fritz: Bál a Savoyban, Szegedi Nemzeti Színház, 1975. március 21., r.: Szász Károly

Sancho (Szolga); Leigh, Mitch - Cervantes Saavedra, Miguel de - Wasserman, Dale: La Mancha lovagja, Szegedi Nemzeti Színház, 1976. március 26., r.: Giricz Mátyás

Bóni; Kálmán Imre - Stein, Leo - Jenbach, Bela: Csárdáskirálynő, Szegedi Nemzeti Színház, 1977. október 01., r.: Félix László

Kenéz Pál, pesti markecoló; Csurka István: Az Idő vasfoga, Szegedi Nemzeti Színház, 1977. április 29., r.: Léner Péter

Konferanszié; Kander, John - Van Druten, John - Masteroff, Joe: Kabaré, Szegedi Nemzeti Színház Zenés Színháza, 1980. március 08., r.: Hules Endre

Hamadan ben Jazid, szaracén herceg; Thurzó Gábor: Holló és sajt, avagy van pápánk, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, 1980. december 05., r.: Seregi Zoltán

Edmund Kean, a színész; Dumas, Alexandre - Sartre, Jean-Paul: London királya, avagy Kean, a színész, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, 1983. október 07., r.: Sándor János

Tevje; Bock, Jerry - Sólem Aléchem - Stein, Joseph: Hegedűs a háztetőn, Szegedi Nemzeti Színház,

1986. október 11., r.: Sándor János

Sir John Falstaff; Shakespeare, William: IV. Henrik, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, 1985. december 06., r.: Sándor János

A méltóságos; Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? - Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, 1987. szeptember 05., r.: Görgey Gábor

Heródes; Lloyd Webber, Andrew - Rice, Tim: Jézus Krisztus Szupersztár, Szegedi Nemzeti Színház, 1987. december 22., r.: Sándor János

Filipposz, orvos; Sütő András: A Szúzai menyegző, Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér, 1990. augusztus 03., r.: Ruszt József

Luka; Gorkij, Makszim: Éjjeli menedékhely, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, 1991. február 22., r.: Vas-Zoltán Iván

Alfred Doolittle; Loewe, Frederick - Shaw, George Bernard - Lerner, Alan Jay: My Fair Lady, Szegedi Nemzeti Színház, 1992. november 27., r.: Árkosi Árpád

Svejk; Hašek, Jaroslav - Bednar, Ivan: Svejk, Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1994. október 21., r.: Hekela, Pavel m.v.

Ferenc császár; Rostand, Edmond: A Sasfiók, Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1997. február 07., r.: Zsótér Sándor

Willy Loman; Miller, Arthur: Az Ügynök halála (Fejének belseje), Szegedi Nemzeti Színház, 1997. december 12., r.: Zsótér Sándor

Csebutikin, katonaorvos; Csehov, Anton Pavlovics: A Három húg (Három nővér), Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1998. március 20., r.: Telihay Péter

IV. Henrik; Sir John Falstaff; Shakespeare, William: Falstaff, Szegedi Nemzeti Színház, 1999. május 14., r.: Zsótér Sándor

Galileo Galilei; Brecht, Bertolt: Galilei élete, Szegedi Nemzeti Színház, Kamara-Tantusz, 2002. február 02., r.: Zsótér Sándor m.v.

Luka; Gorkij, Makszim: Éjjeli menedékhely, Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok, 2005. február 25., r.: Horváth Péter

Lear; Shakespeare, William: Lear király, Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 2007. október 19., r.: Zsótér Sándor

Mikszáth Kálmán; Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága, Szegedi Nemzeti Színház, Holdudvar (Stúdió), 2010. december 17., r.: Sándor János

Hector Berlioz, halhatatlan; Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem, Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház, 2014. február 14., r.: Sándor János

Párhuzamos életutak