Önálló kötetek

Hangok a tereken. Versek. Bukarest. 1962. Irodalmi, 156 p. (Forrás-sorozat.)

A levelek vándorlása. Gyermekversek. Bukarest. 1965. Ifjúsági, 56 p.

Színhelyek. Versek. Bukarest. 1965. Irodalmi, 150 p.

Képeskönyv a vonalakról. Versek. Bukarest. 1967. Irodalmi, 136 p.

Mekkora a kalapács? Verses mesék. Bukarest. 1967. Ifjúsági.

Nyolc vidám legényke. Verses mese. Ill.: Surány Erzsébet. Bukarest. 1967. Ifjúsági, 16 p.

Héphaisztosz. Regény. Bukarest. 1969. Irodalmi, 416 p.

Szövetségek. Versek. Kolozsvár. 1970. Dácia, 168 p.

A hetvenes évek. Versek. Bukarest. 1971. Kriterion, 96 p.

Papírrepülő. Regény. Bukarest. 1973. Kriterion, 150 p.

Szabó Lőrinc költői helyzetei. Vázlat egy monográfiához. Kolozsvár. 1973. Dácia, 148 p.; 2. kiad.: Az utószót írta: Kabedebó Lóránt. Kolozsvár. 2005. Polis. (Kettős tükörben.)

A következő ütközet. Versek. Bukarest. 1974. Kriterion, 160 p.

Az ólomkatona hadifogsága. Regény. Kolozsvár. 1975. Dácia, 166 p.

A hétfejű üzenet. Versek. Bukarest. 1976. Kriterion, 120 p.

Szigetvár lakatja. Novellák. Bukarest. 1979. Kriterion, 196 p.

Harmatjáték. Gyermekversek. Ill.: Kopacz Mária. Bukarest. 1980. Ion Creangă; 2. kiadás: Bp. 2006. Cerkabella, 64 p.

…hogy kitudódjék a világ. Válogatott versek. Bp. 1980. Magvető, 316 p.

Hol én, hol idegen. Versek. Bukarest. 1982. Eminescu, 156 p.

Svájci határállomás. Novellák. Kolozsvár. 1984. Dácia, 276 p.

Lászlóffy Aladár legszebb versei. Szerk., vál.: Kántor Lajos. Bukarest. 1984. Albatrosz.

Ledőlési határidő. Versek. Bukarest. 1985. Kriterion, 120 p.

Régi rejtély – új talány. Száz kultúrtörténeti kuriózum. Bukarest. 1986. Ion Creangă.

A képzeletbeli ásatás. Regény. Bukarest. 1986. Kriterion, 278 p.

Szövegek szövetsége. Műhelynapló a megtartó kedélyről. Bukarest. 1988. Kriterion, 284 p.

Házsongárd. Fotók: Kántor László. Bp. 1989. Helikon, 236 p.

A holdbeli pásztor. Mesék és monológok. Bukarest–Bp. 1989. Kriterion–Szépirodalmi, 292 p.

Keleti reneszánsz. Versek. Bukarest. 1993. Kriterion, 136 p.

Kőfalon kőszó. Versek (1990–1993). Szombathely. 1994. Életünk–Magyar Írószövetség, 104 p. (Életünk Könyvek; Magyar Helikon.)

Botrány Gordiuszban. Egy nyelvi árvaház naplója. Miskolc. 1994. Felsőmagyarország, 206 p.

A jerikói trombitás. Műhelynapló a megtartó melankóliáról. Kolozsvár. 1994. Korunk Baráti Társaság, 172 p. (Ariadné Könyvek.)

Symphonia antiqua. Verses kommentár gyermekkorom kedvenc, kopott tankönyvéhez.Ill.: Heim András. Pécs–Bukarest. 1995. Jelenkor–Kriterion, 120 p.

Longobárd korona. Esszék és tanulmányok. Miskolc. 1997. Felsőmagyarország, 214 p.

A repülés a zuhanásban. Versek. Bp. 1997. Littera Nova, 166 p. (Mesterek sorozat II.)

A Seregek Ura. Erdélyi káprázat. Stockholm–Bp. 1998. Erdélyi Könyv Egylet, 302 p. (Erdély kövei 8.)

Felhősödik a mondatokban. Versek. Bp. 1998. Kortárs, 92 p.

Szélmalom-leltár. Esszék és tanulmányok. Miskolc. 1999. Felsőmagyarország.

Lászlóffy Aladár versei. Szerkesztette: Lászlóffy Aladár. Az utószót írta: Széles Klára. Bp. 1999. Unikornis, 261 p. (A Magyar Költészet Kincsestára.)

Bársonyok és Borgiák. Versek. Bp. 2000. Kortárs.

Csudaóra. Gyermekversek. Ill.: Bertalan Tivadar. Bp. 2001. Littera Nova, 42 p. (Sophie könyvek 20.)

Kolozsvári Papp László: Galambóci Boldizsár. Rajzolta: Lászlóffy Aladár. Bp. 2001. Simon.

Átkopogások. Válogatott versek. Marosvásárhely. 2002. Mentor, 135 p.

Gyarló és kalapács. Esszék. Bp. 2004. Kortárs, 344 p.

Helipintyő. Mesék a pojácakészítőről. Verses mesék. Bp. 2007. Cerkabella, 56 p.

Séta két kor között. Válogatott versek. Vál. és bev.: Kántor Lajos. Kolozsvár. 2013. Kriterion, 356 p.

Recepció

Önálló kötetek

Széles Klára: Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, 1956-2004. Kolozsvár. 2005. Polis, 380 p.

Széles Klára: "Mit látsz egy íróasztalon?". Lászlóffy Aladár világa. Bp. 2007. Napkút, 640. p.

Kántor Lajos: Golyószórásban, repülőszőnyegen. Kettős portré(k) Lászlóffy Aladárral.Kolozsvár. 2012. Kriterion, 323 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Kántor Lajos: Új költői nemzedék. Lászlóffy Aladár. Előre, 1958. márc. 8. 3225. p.

Jánosházy György: Korszerűbb költői magatartást! Igaz Szó, 1958/4. 593. p.

Hajdu Győző: Gólyák a völgy felett. Igaz Szó, 1958/4. 627–629. p.

Szász János: Megjegyzések fiatal költők verseiről. Előre (Bukarest), 1958. jún. 21.

Földes László. Utunk, 1958. aug–szept.

Szőcs István: A világ egységének költői élménye. Igaz Szó, 1960/9. 387–392. p.

Szőcs István: Érzékenyen élni. Utunk, 1962/3.

Sőni Pál: Korszerűség – nem modernizmus. Utunk, 1962/25. = S. P.: Művek vonzása.Bukarest. 1967. 321–330. p.

Székely János: Valódi vagy kölcsönvett korszerűség. Igaz Szó, 1962/8.

Szász János: A gondolkodó költő lírája. Előre, 1963. máj. 28. 4842. p.

Kántor Lajos: Akiket a szabad haza nevelt. Lászlóffy Aladár. Igaz Szó, 1964/6. 922–926. p.

K. Jakab Antal: A városlakótól a történelemlakóig. Igaz Szó, 1965/10. 599–605. p.

Marosi Péter: Versről versre. Utunk, 1965/44.

Földes László: Lászlóffy Aladár. Utunk, 1966/41. 2–3. p.

Papp László (Kolozsvári): Hagyomány és jelen a versmondásban. Korunk, 1966. 1308–1312. p.

Taxner Ernő: Két fiatal romániai magyar költőről. Új Írás, 1967/8. 127–128. p.

Miklós László. Utunk, 1967/41.

Szőcs István. Utunk, 1967/49. 1–2. p.

Szemlér Ferenc: Egy költő képeskönyve. Előre, 1967. nov. 22. 6235. p.

Kántor Lajos: Figyelmeztető gongütés. Igaz Szó, 1968/1. 95–100. p.

Szilágyi Domokos: A szavak ereje. Igaz Szó, 1968/1. 100–102. p.

Földes László: Én és a mindenség. Lászlóffy Aladár költészetéről. Korunk, 1968/2. 214–222. p. = F. L.: A lehetetlen ostroma. Bukarest. 1968. Irodalmi, 165–199. p.

Szakolczay Lajos: Fiatal romániai magyar költők. Lászlóffy Aladár. Napjaink, 1968/7.

Hornyák József: A storyt hagyom beszélni. Utunk, 1968/24.

Márki Zoltán: Utazás a koponya körül. Utunk, 1968/42.

Sőni Pál: Lászlóffy Aladár. = S. P.: A romániai magyar irodalom története. Bukarest. 1969. Editura Didactică şi Pedagogică, 207–211. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Képeskönyv a vonalakról. Tiszatáj, 1969/2. 179–181. p.

Szőcs István: Három kemény szó. Utunk, 1969/20.

Láng Gusztáv: A legenda igazi arca. Utunk, 1969/36. 1–2. p.

Márki Zoltán: Aréna. A költő szenvedélye. Utunk, 1969/39.

Robotos Imre: Eszmény és valóság. Igaz Szó, 1969/11. 867–871. p.

Bánó Tibor: A héphaisztoszi mérce dicsérete. Előre, 1970. jan. 24. 6911. p.

Tóth Béla: Három új magyar regény Romániából. Lászlóffy Aladár: Héphaisztosz. Alföld, 1970/3. 94. p.

Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár. Utunk, 1970/14. 4. p.

Király László: A látogatás. Utunk, 1970/29.

Varga Lajos (Márton): A fordulat kezdete. Lászlóffy Aladár: Szövetségek. Napjaink, 1970/9.

Széles Klára: Vita egy kritikával. (A vitatott cikk: Varga Lajos Márton: A fordulat kezdete.)Napjaink, 1970/10.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Szövetségek. Tiszatáj, 1971/1. 77–80. p.

Széles Klára: Új típusú avantgárd a romániai magyar lírában. Kortárs, 1971/4. 655–657., 662–664. p.

Kántor Lajos: A világ közérzeti térképén. Utunk, 1972/8. 1–3. p. = K. L.: Korunk, avantgarde és népiség. Bp. 1980. Magvető.

Görömbei András. Tiszatáj, 1972/7. 90–91. p.

Beszélgetés az Utunk szerkesztőségében 1970 március 3-án. (Lászlóffy Aladár : A hetvenes évek c. verseskötetének Pezsgő-díja alkalmából. Részt vettek: Földes László, K. Jakab Antal, Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Marosi Péter és Szőcs István.) Utunk, 1972. március 17. 11. szám, 1. p., folytatás: 6-7. p.

Tábor Ádám: Költő mint történész. Élet és Irodalom, 1972/46. 10. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: A hetvenes évek. Kortárs, 1972/12. 2004–2006. p.

Király Katalin. Kritika, 1973/4. 30–31. p.

Szávai Géza: Egypercnyi élet. Utunk, 1973/24. 2. p.

Marosi Péter: Hírünk a Tiszatájban. Utunk, 1973. augusztus 3. 2. p.

Szakolczay Lajos: Percnyi Mindenség. Élet és Irodalom, 1973/36. 10. p.

Görömbei András. Tiszatáj, 1974/1. 97–98. p.

Lászlóffy Aladár műhelyében. Igaz Szó, 1974/4. 534–557. p.

Széles Klára: Egy neoavantgarde költő természetrajza. Lászlóffy Aladár költészetéről –négy tételben. Korunk, 1974/6. 758–765. p.

Kardos József. Kortárs, 1974/8. 1337–1338. p.

Széles Klára: Légifelvétel egy Papírrepülőről. Napjaink, 1974/11.

Szilágyi Ákos: A következő ütközet. Kritika, 1974. 11. sz. 22-23. p.

Mózes Attila: Átfogalmazott emlékek. (Az ólomkatona hadifogsága. Kolozsvár, 1975. Dácia.) Utunk, 1975. aug. 29. 35. sz. 2. p.

Máthé József: Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc költői helyzetei. Igaz Szó, 1976. 2. sz. 180-181. p.

Szőcs Géza: Lászlóffy Aladár az itt-ott ajtó nélküli termeiben. Igaz Szó, 1977. 6. sz. 542-545. p.

Az Év Könyve. Beszélgetés az Utunk szerkesztőségében. (Az Év Könyve: Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet. Részt vettek: Bretter György, Marosi Péter, Tamás Gáspár Miklós, K. Jakab Antal, Kántor Lajos, Láng Gusztáv és Rácz Győző.) Utunk, 1977. 9. sz. (március 4.) 4-5. p.

Rácz-Székely Győző: Vendégeink: Lászlóffy Aladár. Élet és Irodalom, 1977/24. 8. p.

Széles Klára: A hétfejű üzenet. Népszava, 1977/44. 10. p.

Sebestyén András: A költő rögeszméi. Élet és Irodalom, 1977. 44. sz. 10. október 29.

Jankovics József: A következő ütközet. Tiszatáj, 1978. 4. sz. 107-108. p.

Varga Pál: Lászlóffy Aladár:Hogy kitudódjék a világ. Alföld, 1981.1. sz. 74-77. p.

Kalász Márton: A jelenvaló perc s az egész. (Lászlóffy Aladár: hogy kitudódjék a világ.) Új Írás, 1981. 111-113. p.

Vásárhelyi Géza: Üveglovon, csalánruhában, páncélingben. Utunk, 1982. 16. sz. 1-2. p.

Bertha Zoltán: Lászlóffy Aladár. = B. Z. – Görömbei András: A hetvenes évek romániai magyar irodalma. Budapest. 1983. TIT, 78–84. p.

Pintér Lajos: Két költő. „Nyugtalanító történelemóra" – Lászlóffy Aladár költészetéről. (A másik költő: Tolnai Ottó: „Didergő liliomok".) Tiszatáj, 1984. 6. sz. 55-60. p.

Kabdebó Lóránt: Egy hívő-hitetlen költő. Új Írás, 1983/2. 64–74. p.

Széles Klára: „A nyelv alatti kő". (Lászlóffy Aladár: Ledőlési határidő.) Új Írás, 1986/1. 115–118. p.

Pomogáts Béla: Lászlóffy Aladár. = P. B.: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban.Budapest. 1987. Magvető, 164–167. p.

Pomogáts Béla: A Forrás költői. In: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban. Bp. 1987. Magvető (Gyorsuló idő sorozat.) 152-155; 164-167. p.

Kántor Lajos: A költő kollokviuma. Lászlóffy Aladár műhelynaplója. In: Szövegek szövetsége, Kriterion, 1988. 132-135. p

Széles Klára: Lászlóffy Aladár noébárkája. (Lászlóffy Aladár: Szövegek szövetsége.) Új Írás, 1989/9. 126–129. p.

Kósa Csaba: Lászlóffy Aladár: A mérceállító. Új Idő, 1990/11. 14–18. p.

Kósa Csaba: Lászlóffy Aladár – A mérceállító. Új Idő, 1990. november 15. 14-15. p.

Bertha Zoltán: Erdélyi magyar irodalom a nyolcvanas években. Tiszatáj, 1990. ősz; 66-80. p.

Széles Klára: „Hol sírjaink domborulnak". (Lászlóffy Aladár: Házsongárd; A holdbeli pásztor.) Új Írás, 1991/1. 112–117. p.

Széles Klára: Bölcsészemlékek és irodalomtörténet. Tiszatáj, 1993/1. 16–20. p.

Széles Klára. = Sz. K.: Szeged – Kolozsvár 1955–1992. Kortársi szemle az erdélyi irodalomról. Budapest. 1993. Pesti Szalon, 7–16., 66–127., 237–259. p.

Széles Klára: „ó, Európa, légy otthonom." Európai eszmék peregrinációja. Motívumok egyedi metaforizálódása a mai erdélyi lírában. = Békési Imre [szerk.]: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Budapest–Szeged. 1993. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum, I. 1154–1168. p.

Kedves Csaba: Reneszánsz találkozások. (Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz.) Hitel, 1994. 2. sz. 109-110. p.

Demény Péter: Keleti reneszánsz. Látó, 1994. 7. sz. 94-95. p.

Széles Klára: Szülőföld és Európa. Hitel, 1994/12. 82–87. p.

Olasz Sándor: Botrány Gordiuszban. Lászlóffy Aladár „naplója" „egy nyelvi árvaházból". Hitel, 1995. 8. sz. 100-102. p.

B. Juhász Erzsébet: Lászlóffy Aladár: Symphonia antiqua. Élet és Irodalom, 1995. szept. 1. 13. p. („Ex Libris" rovat)

Vasy Géza: Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz. Forrás, 1995. 11. sz. 104-105. p.

Széles Klára: Egy ezredvégi – végvári – költő. Lászlóffy Aladárról. (A tízéves Bethlen Alapítvány 1995. évi díjazottjai.) Hitel, 1996/1. 56–59. p.

Magyar Zoltán: Érték és emlékezet. (Lászlóffy Aladár: Kőfalon kőszó, Symphonia antiqua.) Kortárs, 1996. 1. sz. 106-108. p.

Mezey László Miklós: „Reneszánszság". (Lászlóffy Aladár: Botrány Gordiuszban. Egy nyelvi árvaház naplója.) Magyar Napló, 1996. február 43. p.

Széles Klára: Feleselés a posztmodernnel. (Lászlóffy Aladár: Symphonia antiqua.) Alföld, 1996. 3. sz. 73-78. p.

Dávid Gyula: Lászlóffy Aladár:A jerikói trombitás. Élet és Irodalom. 1996. április 26. (Ex libris) 13. p.

Széles Klára: Feleselés a posztmodernnel. Alföld, 1996/3. 73–78. p.

Széles Klára: Milyen az égboltunk 1996 márciusában? Lászlóffy Aladár sűrítés-technikájáról. Tiszatáj, 1996/6–8.

Mikola Péter: A jerikói trombitás. Látó, 1996. 10. sz. 89-92. p.

Egri Zsolt: A bárd korongol, no! (Lászlóffy Aladár: Longobárd korona.) Pannon Tükör, 1998. 1-2. sz. 70-72. p.

Balázs Imre József – Hevesi Zoltán [szerk.]: Vissza a Forrásokhoz 2. Beszélgetés Lászlóffy Aladárral. Utunk, 1998/2. 16–18. p.

Bori Imre: Feljegyzések. Lászlóffy Aladár, az új nemzeti költő. Magyar Szó (Újvidék), 1998. febr. 28.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban. Könyvpiac, 1998. dec. 9.

Alföldy Jenő: Történelmi lábadozás. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Pannon Tükör 1999. 3. sz. 67-69. p.

Széles Klára: Költészet „agymosott" világunkban. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Kortárs, 1999/4. 102–109. p.

Bogdán László: Tőrbot. 66. (Lászlóffy Aladár: Seregek ura.) A Hét, 1999, 23 sz. 6. old.

Fodor Sándor: Két pályadíjas regényről. A Hét, 1999. 20. sz. 7. p.

Nagy Gábor: Fohász a poézisért. (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Magyar Napló, 1999. aug. 51-53. p.

Széles Klára: „Felérni gyermekképzelettel / világteremtő logikával".Mozaik Lászlóffy Aladárról. Új Dunatáj: Műközelben, 1999. szept. 1–11.

Széles Klára: Mit látsz Lászlóffy Aladár íróasztalán? Tiszatáj, 1999/10. Diákmelléklet. 1–11. p.

Széles Klára: Lászlóffy Aladár Európa-motívumai. Utószó Lászlóffy Aladár verseihez. Bp. 1999. Unikornis, 247–252. p. (A magyar költészet kincsestára 83.)

Bertha Zoltán: "Psalmus Transsylvanicus". Vallási, biblikus képzetformák az újabb erdélyi magyar lírában. Bárka, 1999/4. 58-64.p.; 2000/1. 58-67. p. ill. Helikon - Kolozsvár, 2000/6. 1-3.p. ; 7. 1-3. p.; 8. 3-5. p.; 9. 1-3. p

Kelemen Zoltán: „Légy fegyelmezett!" (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban.) Tiszatáj 1999. 12. sz. 99-101. p.

Széles Klára: Egy költő az ezredvégről. Tanulmányok Lászlóffy Aladárról. = Sz. K.: Hálás utókor? Miskolc. 2000. Felsőmagyarország, 168–221. p.

Széles Klára: Egy életmű „láthatatlan területei". Hogyan olvasható Lászlóffy Aladár? Új Horizont, 2001/5. 25–28. p.

Szigeti Lajos Sándor: „…ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres". Erdélyi költők József Attila igézetében. Korunk, 2001/7. 71–80. p.

Széles Klára: „Isten hol vég-, hol homokvárai…". Lászlóffy Aladár: Bársonyok és Borgiák. Kortárs, 2001/10. 108–120. p.

Széles Klára: A Korunk szerepvállalása az első Forrás-nemzedék elindulásánál. Korunk, 2001/11. 103–111. p.

Széles Klára: Intertextualitás és eredeti értékteremtés. = Mózes Huba (szerk.): A próza intertextualitásának retorikája és pragmatikája. Miskolc. 2001. Miskolci Egyetemi Kiadó, 81–95. p.

Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár kikötője. In: Felnőnek a legkisebb fiúk. Kolozsvár. 2001. Polis, 136-139. p.

Bertha Zoltán: Körkép a mai erdélyi magyar irodalomról. In: Sorstükör. Miskolc. 2001. Felsőmagyarország Kiadó, 197-205. p.

Széles Klára: „Megszületett új végtelenséged". Kortársi befogadókészség hiánya, vagy politikai korlátoltság? Egy vers példája 1957-ből, Erdélyből. (Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc halálára.) Új Horizont, 2002/3. 45–52. p.

Széles Klára: Költészet, kritika, és/vagy diplomácia? Egy, ma már irodalomtörténeti példázat a közelmúlt erdélyi magyar irodalmából. Látó, 2002/5. 76–96. p.

Kovács Béla Lóránt: Történelem, morál, politika. (Lászlóffy Aladár: Bársonyok és Borgiák.) Alföld, 2002. 6. sz. 101-104. p.

Széles Klára: Az „első Forrás-nemzedék" – egy jellegzetes képviselőjük indulása. Lászlóffy Aladár pályakezdéséről, 1956. Árgus, 2002/7. 61–69. p.

Széles Klára: Vissza a Forrásokhoz, de hogyan? Egy merész vállalkozás. (Két egyetem: Kolozsvár – Szeged.) Látó, 2002/12. 54–66. p. = „Vissza a Forrásokhoz", de hogyan?Magyar Nemzet, 2002. jan. 26. 33. p. = Egy erdélyi irodalmi derékhad. Helikon (Kolozsvár), 2002/1. (jan. 10.) 16–17. p.

Széles Klára: „Kusza", „zavaros", vagy „ígéretes" ifjú költőnemzedék?Az erdélyi első Forrás-nemzedék. Forrás (Kecskemét), 2003/3. 110–118. p.

Széles Klára: Álkonzervativizmus a költészetben? A „vallás és Isten-élmény", „történelem, mint metafora" elválaszthatatlansága Lászlóffy Aladár költészetében. Árgus, 2003/3–4. 46–54. p.

Széles Klára: Padlásszoba, világsarok. „Nincsen remény"? Vagy mégis? Napút, 2003/6. 85–89. p.

Széles Klára: „Akarjátok, hogy korán haljak?" Egy irodalmi diák-levelezés, történelmi közjátékkal. Hitel, 2004. jan. 105–112. p.

Széles Klára: „Fogok venni magamnak egy ka- / nárisárga inget, hogy énekelhessek / benne." Kéziratos, kiadatlan versesfüzet 1957–1962-ből. = Szörényi László 60. születésnapjára készült emlékkönyv. MTA Irodalomtudományi Intézet, 2004/5.