Tanulmányok

1965–1970: Magyar Iparművészeti Főiskola, belsőépítész szak

SOMOGYI PÁL: CURRICULUM VITAE

Anyai szüleim, nagyszüleim, dédszüleim is iparosok, asztalosok voltak. Tulajdonképpen a gyalupad, a faforgácsok között születtem, éppen a második világháború végén. Zuglóban töltöttem a gyerekkorom, nagyapám, Domoki József épületasztalos gyárában. Apám vegyészmérnök volt, az ő családja patikát vezetett. Talán ez a kettősség a családban, az analizálás, a dolgok precíz kimérése, illetve a kreativitás, az asztalos csomópontok, az építészethez kapcsolódó munkák határozták meg későbbi alkotói gondolkodásomat. Az asztalosgyárban nőttem fel, illetve az államosítás után abban a lerekesztett részben, amit meghagytak nekünk. Apám hadifogság után vidékre került, így teljesen elszakadtunk tőle, maradt a műszaki iparos vonal. Az államosítás után édesanyám és nővéreim műszaki rajzolóként, nagyapám árelemzőként a Lakótervben dolgoztak. Akkor még nem is sejtettem, hogy a diploma után én is ott kezdem a pályámat.

Gyerekoromtól kezdve a rajz, a rajzolás volt a mindenem. A nagyapám bútorgyárából átmentett egy-két mintakönyv, klasszikus ornamentikákkal tele mappák, a rajzi részletek csodálatos kidolgozottsága mindennapi életem része volt. Volt egy másik könyv is, amit talán a mai napig is mindig nézek: Berényi Róbert művészeti könyve, az Ezer év Művészete, amelyben csoportokra bontja a művészeti ágakat, összegzi, és úgy elemzi ezeket (portrék, csendéletek, aktok stb.). Az általános iskola után mégsem a művészeti gimnáziumba kerültem, ahová vágytam, hanem egy műszaki és humán képzést is adó középiskolába, a zuglói Egressy Gábor Gimnáziumba. A gimnázium tele volt hozzám hasonló „burzsuj" csemetével, akiknek szülei a régi rendszer hívei voltak, de ezt én ott nem éreztem. Sportoltam, tanultam, rajzkörbe jártam, és vártam, hogy minél előbb leérettségizzek. Az érettségi után az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakára szerettem volna jelentkezni. A díszlettervező szakot azonban akkor helyezték át a Képzőre, így belsőépítész szakra jelentkeztem. Előfelvételivel vettek fel. Az egy év alatt dolgoztam bútorgyárban, dekorációs vállalatnál stb. A főiskola csodálatos évei következtek. Mikor odakerültem, alapvető változások voltak. A főiskola egyetemi 5 éves + mesteriskolai képzést adott. Az új igazgató, Pogány Frigyes építészeti keretet adott a képzésnek. A mi szakunk is az 5 év alatt ebbe az építészeti keretbe illeszkedett: építészet, enteriőr tervezés, bútortervezés egységébe. Tanáraim, mestereim Szrogh György, Sárosi Ferenc, Jurcsik Károly építészek, Vass Antal, Németh István, Király József belsőépítészek voltak. A diplomamunkám a Velencei-tóhoz (Agárd) tervezett kulturális központ építészeti és belsőépítészeti feladata volt, opponensem Farkasdy Zoltán.

A jeles diplomám után a KÖZTI-hez kerültem, Hornyicsek László műtermébe. Ez színtiszta belsőépítész műterem volt. Mint beosztott szerkesztő, konstruktőr, számtalan enteriőrt rajzoltam, festettem neki, csomópontokat rajzoltam nagy állami feladatokhoz (Székesfehérvár, Alba Regia Szálló, Moszkva KGST palota belsőépítészete stb.). Itt terveztem meg első önálló feladatként az Alba Regia Szálló bárjának álmennyezetét, amit Hornyicsek László kézi skicce, szabadkézi rajza alapján „ijedtemben" az utolsó részletig megrajzoltam; a kollégák szerint ez volt az épület legkreatívabb része. Egy év múlva úgy éreztem, hogy menni kell, építészirodába vágytam a sok felmérés és lakatos konszignáció után. Így kerültem a Lakótervbe, Spíró Éva műtermébe, mint egyedüli belsőépítész és tervező. Itt sok szép munkát, kicsit és nagyot terveztem, sokat pályáztunk, megismertem az „egészet" (építészet, statika, társtervezőkkel való egyeztetést) Első igazán nagy munkám itt (1978) a budapesti Bajkál orosz teázó építészeti, belsőépítészeti tervezése volt. Az építész karmesteri szerepe a társművészek bevonása (textiles, ötvös, üvegtervező) megadta azt az élményt, amit még a főiskoláról hoztam: a művészi egységre való törekvést, ami a mai napig is fő célom maradt. A Lakótervben a rendszerváltás elejéig maradtam.

Másik, a tervezési gyakorlatban is nagy mesterem itt Magyar Géza volt. Az ő műtermében nyolc évig dolgoztam, főleg Salgótarjánba jártunk művezetni (Művelődési Ház, óvoda, bölcsőde, Polgármesteri Hivatal). Tőle tanultam meg újra azt, amit már a Bauhausban is tanítottak: funkció, anyag, és forma egységének fontosságát egy épületnél, s hozzá a művészet mirákulumát, amit én hozzá tudok tenni. A rendszerváltás előtt a KERTI-be kerültem mint vezető tervező. Itt nagyon sok kereskedelmi létesítményt (éttermek, szállodák, konyhatechnológia) terveztem. Megtanultam az irányítást, vezetést, tárgyalást, ami egy tervező munkájához szükséges, hasznos évek voltak az önálló iroda megteremtése előtt.

A rendszerváltáskor először a CD Hungary Kft-be kerültem (1992), ahol igen sok igényes, nívós, magas szintű feladatot kaptam, végre lehetett olyan dolgokat is tervezni, ahol a pénz hiánya nem gátolta a kreativitást, a feladatot (pl. Izraeli nagykövetség, Török nagykövetség, Dél-koreai nagykövetség).

1994-ben, mint Münchausen báró, aki saját hajánál húzza ki magát a problémákból, a feladatokból, megpályáztam a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, és mint egyedüli belsőépítész kerültem Rómába. A feltöltődés, az ámulat töltött el majdnem egy évig ez idő alatt. (Mivel feleségem is utánam szintén ösztöndíjas lett.)

Mikor visszajöttem Itáliából, minden változott, új korszak kezdődött. 1995-ben megalakítottuk az MD Stúdiót, hárman voltunk tulajdonosok (Szalay Tihamérral és Semsey Judittal). Stúdiónk komplett tervezéssel foglalkozott, alapjait az 1995-ben megnyert európai tender, a Közép-Európába tervezett McDonald's éttermek tervezése adták. A 80 étterem megtervezése, bonyolítása, a határidők rövidsége hallatlan gyors kreativitást és munkát követelt, ezt nem lehetett a végtelenségig csinálni, ezért 2004-ben eladtam a tulajdonrészemet, és megalapítottuk feleségemmel először a KESO ART Stúdió Bt-t, majd a KESO DESIGN Stúdió Kft-t. Stúdiónk működése alatt kétszer nyertem el az Év Belsőépítésze díjat, majd 2016-ban a Magyarország Érdemes Művésze díjat, saját arcom, arcunk lett.

Feleségem, Kelecsényi Csilla doktori fokozatot szerzett, jelenleg is tanít a Szombathelyi Egyetem Művészeti Karán. Mindketten az MMA rendes tagjai vagyunk.

Amit nagyszülőktől, szülőktől, amit a főiskolától, amit a nagy tervező irodáktól tanultam, az egységre, a teljességre való törekvést, ma is igyekszem tartani a munkáimban, a hitet, hogy a föld és az ég mindig összekapcsolható, a kreativitás és teremtés ugyanazt a célt szolgálja: a szépség megálmodását, megtartását a közösség számára.

[Készült: 2016]

Megvalósult tervek

1975 Bajkál Orosz teázó és étterem, Budapest

1978 Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest

1978 Művelődési Ház, Gödöllő

1980 Ifjúsági Ház, Salgótarján

1982 Városháza, Salgótarján

1984 Városháza, Veszprém

1984 Kastélyszálló, Szirák

1986 Nagypréposti Hivatal, Veszprém

1986 Öregek Háza, Budapest Vadász utca

1990 OTP bankfiók, Budapest, József nádor tér

1990 Fészek Galéria, Fészek Klub kiállítótér, Budapest

1990 Rózsakert étterem-cukrászda, Hévíz

1991 Gellért Szálló lakosztályai, Budapest

1992–2004 McDonald's éttermek, Budapest, Sopron, Debrecen, Szeged, Zalaegerszeg, Pécs

1992 Európa Center irodaház, Budapest Teréz krt.

1992 Reálbank, Budapest Munkácsy Mihály utca

1994 Izraeli nagyköveti rezidencia, Budapest

1994 Isolabella étterem, Székesfehérvár

1994 Kaláka Stúdió divatüzletei, Budapest

1994 Marokkói nagyköveti rezidencia, Budapest

1995 Török nagyköveti rezidencia, Budapest

1996 Dél-koreai nagyköveti rezidencia, Budapest

1996 Arany Bika Szálló kaszinója, Debrecen

1998 Csontváry Terem, Galéria, Budapest

2000 Raiffeisen bankfiókok, Esztergom, Miskolc

2001 Buttler Ház, étterem és bár, Eger

2001 Soto céh szállodabútor család

2001 Mammut Budai Moziközpont, Budapest

2002 Raiffeisen bankfiók, Békéscsaba

2003 Legfelsőbb Bíróság többcélú reprezentatív termei, Budapest

2003 Senator kávézó, Budapest

2003 McDonald's étterem, Veszprém

2004 Belügyminisztérium vendégháza, Budapest

2004 Aranytíz Művelődési Ház, Budapest

2004 Duna mozi rekonstrukciós felújítása (Kamara Színház), Budapest

2004 Hotel Eger Park Szálló, 550 fős konferenciaterem, Eger

2004 Trinitárius templom, hangverseny- és kiállítóterem, Eger

2005 Somogy megyei Bíróság könyvtára, Kaposvár

2006 Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatal nagyterme, Budapest

2006 Bíróképző Kollégium és Továbbképző központ, Budapest

2007 Le Grand francia kávézó és kaszinó, Budapest

2007 Püspöki Hivatal reprezentatív terei, Szeged

2007 Egyházmegyei Múzeum rekonstrukciója, Székesfehérvár

2008 Hotel Zenit, Budapest

2010 Hotel Magyar Király, Székesfehérvár

2010 Esterházy Főiskola belsőépítészeti munkái, Eger

2011 Kepes Vizuális Központ, Eger

2011 Lifestyle Hotel Mátra, Mátraháza

2012 Kanizsai Dorottya Múzeum állandó kiállítása, Mohács

2012 Gál Ferenc Hittudományi Főiskola díszterme, Szeged

2013 LEA Leányanya Otthon, Érd

2013 Szent István Művelődési Ház, Székesfehérvár

2014 Szent Gellért Hotel és Tanulmányi Ház, Székesfehérvár

2015 Apolló mozi kulturális terei, Salgótarján

2016 Karátson Gábor emlékszoba, Budapest (megvalósulás alatt)

Kiállítások

Egyéni kiállítások

2006 Párhuzamok, Kelecsényi Csillával, Keve Galéria, Ráckeve

2014 Párhuzamok 2. Kelecsényi Csillával, FUGA, Budapest

Csoportos kiállítások

1974 Belsőépítészet '74, Fővárosi Tanács Bemutatóterme, Budapest

1975 Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok

1980 Belsőépítészet 1970–1980, Műcsarnok

1994 Római Magyar Akadémia, ösztöndíjasok kiállítása

2001 Millenniumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok

2006 Ferenczy-díjas iparművészek, Árkád Galéria (MKISZ), Budapest

2008 A belsőépítészet tükre, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest

2014 Építészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok

2014 Kortárs belsőépítészet, MKISZ Andrássy Kiállítóterem

2015 Kortárs design kiállítás, Vértes Agora, Tatabánya

2015 Belső fény, MANK Galéria, Szentendre

Párhuzamos életutak