Életrajz

Stoller Antal 1944. május 28-án született Budapesten.

Gyermekkora nyarait a falusi rokonoknál töltötte, beletanulva a paraszti munkákba, megjegyzése szerint „csak kaszálni nem tanultam meg".

1962-ben, a gépipari technikum elvégzése után felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1967-ben hőerőgépész-szakon szerzett diplomát. Első munkahelye a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodáinál volt (1967–1973), majd 1973-ban az Újpesti Dózsa SC főmérnöke lett (1973–1976). 1976-tól 1978-ig a Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként.

Néptánccal, népzenével a Közgazdaságtudományi Egyetem tánccsoportjában, 1958-ban kezdett komolyabban foglalkozni. Mesterei Halupa Béla, Manninger György, Novák Ferenc és Náfrádi László voltak. 1964-ben a többi budapesti együttessel együttműködve létrehozták a HVDSZ Jókai Művelődési Otthonban a Budapesti Néptáncosok Klubját, amit a táncházmozgalom egyik kezdeményének, előzményének tekinthetünk.

1965-ben, az intenzívebb táncos tevékenység érdekében átment a Novák Ferenc által vezetett Bihari János Táncegyüttesbe, ahol hamarosan a társadalmi vezetőség elnöke lett.

1968-ban beiskolázták az akkori Népművelési Intézet három éves néptánc-asszisztensképző tanfolyamára, ahol 1972-ben kapott B-kategóriás néptánc oktatói működési engedélyt. (Ezt – tíz éves szalmai munkája eredményeként – később A-kategóriásra módosították.) Ezután Szentpál Mária tanársegéde lett a táncírás-oktatás területén.

Időközben az együttesben Novák Ferenc asszisztensi feladatokkal bízta meg. Első koreográfiáit is a Bihari Együttesben készítette.

1971-ben Foltin Jolánnal, Lelkes Lajossal és Novák Ferenccel közös gyűjtőúton vett részt Erdélyben. Ennek az élménynek a hatására elhatározták, hogy a Budapesti Néptáncosok Klubja folytatásaként táncházat szerveznek Budapesten. Az első táncház, 1972. május 6-án az akkori, Liszt Ferenc téri Könyvklubban került megrendezésre együttműködve a Bartók, az Építők és a Vasas együttesek fiataljaival.

Kezdettől Novák Ferenc asszisztense volt a Szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztiválok gálaműsorainak létrehozásában. Különböző magyar és külföldi együttesekhez járt néptánc anyagot tanítani. Ebben a minőségében kapott felkérést 1974-ben a miskolci Avas Táncegyüttes művészeti vezetésére. Eközben –mérnöki hivatásának gyakorlása mellett –továbbra is asszisztens és aktív táncos volt a Bihariban.

1976-ban Miskolcra költözött és bekapcsolódott a megyei táncéletbe. Szervezte a színpadi és hagyományőrző táncmozgalmat, gyűjtéseket kezdeményezett és végzett. Később megbízták a megyei néptánc szakfelügyeletével. A gyűjtő munka hatékonysága érdekében társaival megalakította a BAZ megyei néptánc-, népzene- és viseletkutató szakkört, amely folyamatosan együttműködött a MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályával. Aktív részese volt a MTV által szervezett Röpülj, páva! népművészeti vetélkedő megyei műsorainak. A tévés elődöntő és döntő megyei műsorát is ő rendezte.

1978-ban a Miskolcon akkor alakult Középiskolás Diákok Önképzőkörének („KÖDMÖN") művészeti vezetője lett. (Ekkor hagyta ott eredeti szakmáját.)

1978-ban és 1979-ben Borsodi Fonó néven több napos népművészeti rendezvényt szervezett Hejőcsabán, a Művelődési Házban és annak kertjében.

1979-ben az Avas Együttes vezetőjeként megbízást kapott a Szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaműsorának megírására és a kétrészes műsor koreográfiájának elkészítésére, megrendezésére. A program Vásár címmel került a Dóm-téri nagyszínpadra.

Ezt követően, még ebben az évben felkérték a budapesti Vasas Táncegyüttes művészeti vezetőjének, amit először úgy vállalt el, hogy egyidejűleg tovább irányította az Avas Együttes és a KÖDMÖN munkáját is. 1999-ig volt a Vasas művészeti vezetője.

1979-ben Vavrinecz Andrással megszervezte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népi énekmondók területi válogatóit. A záró bemutatót a legjobbakkal december 8-án rendezte meg a Rónai Sándor Művelődési Központban.

Még ebben az évben létrejött Miskolcon a Borsodi Fiatal Művészek Társasága, amelynek tagja lett. A Társaság Selmeczi György rendezésében és vezényletével augusztus 14-15-16-án a Diósgyőri Várban vitte színpadra ősbemutatóként Benjamin Britten Noé bárkája című operáját, egész napos gyermekprogramokhoz kapcsolódva.

1980-ban visszaköltözött Budapestre. A Vasas vezetése mellett megbízást kapott a Magyar Művelődési Intézet keretében alakuló Néptáncosok Szakmai Háza, országos néptáncos-népzenei módszertani központ megszervezésére és vezetésére. A Szakmai Ház 1982. február 2-án nyílt meg. Itt 1987-ig volt vezető, amikor leváltották egy közben alakult kulturális kisszövetkezetben vállalt mellékállású elnökhelyettessége miatti összeférhetetlenség indokával. Ezután munkatársként dolgozott tovább a Szakmai Házban.

Közben 1983-ban egy évig néptáncoktató asszisztensként működött a Néphadsereg Művészegyüttesénél.

Az együttesvezetés, koreografálás és a módszertani munka mellett kapcsolatot alakított ki az idegenforgalommal és a kapcsolódó nagyrendezvényekkel. Kezdettől részt vett a Budapesti Tavaszi Fesztivál folklór programjainak összeállításában és kivitelezésében, tanácsadója volt az IPV-nek, 1984-től négy nyáron át szervezte a Budavári Népművészeti Napokat.

1989-ben két hónapot töltött Ausztráliában (Canberra, Sydney), ahol néptáncot oktatott és koreográfiákat készített a helyi együtteseknek, záró gálát rendezett a Sydney Operaházban.

1989 és 1992 között Kiss Ferenccel rendszeres gyűjtést folytatott Kárpátalján, dokumentáltan 44 helységben.

1990-ben Novák Ferenc felkérte a Honvéd Együttes szervezési és műszaki osztályvezető főmérnökének, amivel visszakanyarodott eredeti szakmájához, de részt vállalt a művészeti munkában is.

1992-ben Novák Ferenccel megalapították a KOREOART Kulturális és Szolgáltató Betéti Társaságot, amely jelentős kulturális rendezvényeket valósított meg (Galga menti Passió, 1992, Táncháztalálkozó 1993, Tavaszhívogató buli a BS-ben, 1995, Millenniumi Fesztivál a Hősök terén 1996-ban, az Atlétikai Európa-bajnokság nyitórendezvénye, 1998, Millenniumi Sokadalom 2000-2001). A betéti társaság ügyeit ügyvezetőként, alkalmazottak nélkül intézte.

Jelenleg a 2000-ben bejegyzett Vitézi Ének Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány feladatának tekinti a Honvéd Együttes alkotói-előadói tevékenységének támogatását, a létrehozott művészeti értékek megőrzését, archiválását, az együttes tagjainak szakmai továbbképzését, valamint népművészeti nagyrendezvények szervezését, a kulturális, népművészeti értékek felkutatását és összegyűjtését, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet.

Az Alapítvány az alábbi rendezvényeket szervezte és valósította meg: „Millenniumi Sokadalom" a Kárpát-medence hét helyszínén, 2000–2001, Népművészeti Sokadalom Révkomáromban, Sepsiszentgyörgyön, Szamosújváron és Zentán, 2002, Józsefvárosi Sokadalom az Orczy-kertben, 2002, Józsefvárosi Sokadalom, 2003, Erzsébetvárosi Sokadalom az Almássy-téri Szabadidőközpontban, 2004, Budavári Nyár – Budavári Sokadalom, 2005–2006, Falunap, falumúzeum megnyitása és Bartók Béla emléksarok felavatása a Nyárád menti Jobbágytelkén, 2006, a Jobbágytelki Kulturális Egyesület megalapítása. 2008, a Balla Antal Jobbágytelki Tájház megnyitása, 2009, táncos, zenés Aratókaláka szervezése Jobbágytelkén, 2010.

Az Alapítvány 2011 óta rendezi, bővíti a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. archívumát.

Aktívan részt vett a Honvéd Együttes átalakításában, az új intézmény gazdasági működésének kialakításában. Az átalakulás után főmérnökként dolgozott az együttesnél, ahonnan 2005-ben ment nyugdíjba.

2000 óta művészeti vezetője a Vasas régi táncosaiból alakult Obsitos Csoportnak.

1971 óta folytat rendszeres néptánc- és népzenegyűjtő terepmunkát. 150 helységből 90 óra film, videó és 115 óra hanganyag gyűjtése fűződik a nevéhez. Gyűjtést végzett az erdélyi Beresztelke, Gernyeszeg, Jobbágytelke, Kisfülpös, Kocsord, Komló, Magyarfülpös, Marossárpatak, Mezőköbölkút, Mezőörményes, Mezőpanit, Nagynyulas, Oroszfája, Szék, Tancs, Unoka, Vajdaszentivány és Vice községekben, a Barkóságban, Matyóföldön, a Taktaközben, a Bodrogközben, Kárpátalja negyven településén, a rábaközi Szanyban és Szilben, Jászkiséren, Kántorjánosiban, Kocsordon, Öcsödön.

1992 óta ápolja a kapcsolatot Jobbágytelke közösségével, évente többször ellátogat a faluba, szervezéssel, anyagi források felkutatásával és biztosításával segíti a falu kulturális életének fejlődését.

2012 decemberében levelező, majd 2013 júniusában rendes tagja lett a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatának.

[2017]

__________________________________

Koreográfiai jegyzék (válogatás)

1973

Cigánytánc (zeneszerő: Kiss Ferenc)

1974

Ritka tempó és haidau (Kiss Ferenc)

Karikázók

Duna menti verbunk és csárdás (Rossa László)

1975

Verbunk (Rossa László)

Felső-Tisza vidéki táncok (Rossa László)

Ritka tempó és haidau II. (Kiss Ferenc)

Ritka tempó és haidau III. (Kiss Ferenc)

1976

Borsodi leányjátékok (Rossa László)

Cirkusz (Rossa László)

Lányok tempóznak (Rossa László)

Lakócsai táncok (Rossa László)

Ugrós-legényes (Rossa László)

Leánykarikázók

1977

Búcsúsok (Rossa László)

Hármas – csárdás – egyedül (Rossa László)

Marosszéki verbunk és páros táncok (Vavrinecz András)

Erdőbényei bodnártánc

Három szál vesszőre találtam…

Katona vagyok én, ország őrizője – Ünnepi műsor a Fegyveres erők napján, Miskolc

Koreográfia Sosztakovics VII. szimfóniájának I. tételére

Tüzet viszek – Röpülj, páva!, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középdöntő

1978

Cserregnek-csattognak (Rossa László)

Keménykalapban (Rossa László)

Fácska, hozz új hajtást! – Röpülj, páva!, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei döntő

Ünnepi műsor, 1978. április 4., Miskolci Nemzeti Színház

1979

Ugrós-oláhos (Vavrinecz Béla)

Legényes (Vavrinecz András)

Vásár (Rossa László), a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Gálaestje

1980

Csön-csön gyűrű (Rossa László)

A bot (Rossa László)

Bene Vendel tánca (Rossa László)

Csereforgó (Rossa László)

Köcsögös (Kiss Ferenc)

Nagyidai cigányok (Rossa László), Miskolc

1981

Leányének maskarásokkal (Rossa László)

Tapsos kopogó (Rossa László)

Botoló (Rossa László)

Cigánybotoló (Rossa László)

Mezőségi táncok (Vavrinecz András)

Haidau (Vavrinecz András)

Tréfás verbuválás (Kiss Ferenc)

1982

Két verbunk (Rossa László)

Hangulatok párban (Rossa László)

Ma rajtam, holnap… (Rossa László)

Változások (Rossa László)

Bolondok éjszakája (Rossa László) – koreográfia színdarabhoz, r. Köllő Miklós

1983

Savanyó játék (rémhistória) (Rossa László)

Táncszvit (Rossa László)

1984

Kontyoló (Kiss Ferenc)

Érzékeny história (Kiss Ferenc)

Birtalan napi sirató (Kiss Ferenc)

Marosszéki leányének (Kiss Ferenc)

Marossárpataki verbunk és páros (Kiss Ferenc)

Táncszvit Somogytól Sárpatakig (Kiss Ferenc)

Rákóczi – koreográfia színdarabhoz, Szegedi Szabadtéri Játékok

Hess pávázás (Kiss Ferenc)

1985

Leányok (Vízöntő együttes)

Samu, a káplár (Kiss Ferenc)

Tavaszköszöntő (ifj. Csoóri Sándor), a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Gálaestje

Március 15-ei ünnepi műsor, Nemzeti Múzeum, r. Szigeti Károly

János, a vitéz, koreográfia színdarabhoz, r. Koltai Gábor, Szegedi Szabadtéri Játékok,

1986

Kalocsa vidék táncai (Vízöntő együttes)

Sárközi verbunk és csárdás (Vízöntő együttes)

Szili búcsú egykoron (Kiss Ferenc)

Keménytelki tánc (Kiss Ferenc)

Erdőbényei bodnártánc (Kiss Ferenc)

Fércelő (Kiss Ferenc)

Csapás (Kiss Ferenc)

Gyimesi hűdítés (Kiss Ferenc)

Szertartás (Kiss Ferenc)

Sír az út előttem (Kiss Ferenc)

1987

Nász (Vízöntő együttes)

Pár (Orosz Tibor)

Kiállás (Kiss Ferenc)

Hárman (Orosz Tibor)

Szemtől szembe (Orosz Tibor)

Ég a gyertya (Orosz Tibor)

Boszorkányok, varázslatok (Rossa László), a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Gálaestje

1988

A költő visszatér, koreográfia színdarabhoz, r. Koltai Gábor

1989

Szili regrutabál (Kiss Ferenc)

Sárközi szőlőőrzés (Kiss Ferenc)

Széki táncban… (Hasur János)

Kalap alatt (Kiss Ferenc)

Árva, árva… (Huszár Mihály)

Havasi gyűlés (Hasur János)

Lobogózás (Kiss Ferenc)

A jövendőmondó (Rossa László), a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Gálaestje

1990

Ennyi az egész (kárpátaljai gyűjtés)

1991

(Makovínyi Tiborral) Somogy – Gyimesi táncok (Orosz Tibor)

Csillagjárás (Rossa László), a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Gálaestje

1992

Ráolvasás – Juci és Joci (Orosz Tibor)

Pittyedáré (Kiss Ferenc)

Csoporttáncok (Orosz Tibor)

Palóc tánc (Orosz Tibor)

Galgamenti passió, koreográfia színdarabhoz, r. Novák Ferenc

1993

Dicsőség (Kiss Ferenc)

Kismadár (Rossa László), koreográfia színdarabhoz

1994

Bolondmalom (Kiss Ferenc)

1995

Moldvai leányok (Kiss Ferenc)

1996

Boros nóták (Nagy Zoltán)

Piros bugyelláris, koreográfia színdarabhoz

300 éves Baja, koreográfia, rendezés

Vezeklés (Kiss Ferenc), koreográfia filmhez

1997

Leánykarikázó (Orosz Tibor)

Forgatósok (Vavrinecz András)

1998

Meg kell a búzának érni… (Kiss Ferenc), az Atlétikai EB nyitó ünnepsége

A zászlót, a zászlót ne hagyjátok! (Orosz Tibor), Március 15-ei ünnepség

Hess, madár, koreográfia irodalmi műsorhoz, r. O. Szabó István

1999

Eszközös táncok (Rossa László)

2000

Eszközös táncok; Körmagyar; Bertóké verbunk (Rossa László) [Évszázadok táncai]

Eszközös táncok (Rossa László) [Tavaszi varázslatok a Cirkuszban]

Stációk (Rossa László)

2001

Német táncok (Rossa László)

Gabi és a többiek (Armenisana zenekar)

Barátoké (Vavrinecz András)

2003

Lakodalom a Skanzenben, Szentendre

2004

Kalocsai mars; Kisszéktánc; Szakácsasszonyok tánca; Férfiak bottal és üveggel; Sűrű tempó, akasztós, szökős és sűrű csárdás (Kiss Ferenc)

Szent Anna napi lakodalom, Szentendre

2006

Jónás könyve (Huszti Zoltán), koreográfia színdarabhoz, r. Szerednyei Béla

2008

Oda az igazság, koreográfia filmhez, r. Jancsó Miklós

2009

Kárpáti szél, 1848 (Orosz Tibor), Március 15-ei ünnepség

2010

Jobbágytelki emlék (Bekecs együttes)

2014

Hol kerék, hol talp…, koreográfiai est az 1974-79 közötti gyűjtésekből

Hetvenen túl. Emlékek gyűjtésekből és koreográfiákból – Koreográfiai est a Várkert Bazárban

Koreográfiai díjak

1974. VI. Zalai Kamaratánc Fesztivál.

I. díj („Ritka tempó és haidau" – Bihari Együttes)

1975 Felszabadulási Szakszervezeti Néptáncfesztivál, Szeged

A zsűri különdíja („Verbunk" – Avas Táncegyüttes)

1977 Országos Néptáncfesztivál, Szolnok

Nívódíj („Búcsúsok" – Avas Táncegyüttes)

1977 VI. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál, Szeged

II. díj („Ugrós-legényes" – Avas Táncegyüttes)

1978 VIII. Zalai Kamaratánc fesztivál

Nívódíj („Keménykalapban" – Avas Táncegyüttes)

1980 IX. Zalai Kamaratánc Fesztivál

Nívódíj („Bene Vendel tánca" – Vasas Művészegyüttes Tánckara)

1982 X. Zalai Kamaratánc Fesztivál

Nívódíj („Ma rajtam, holnap…" – Vasas Művészegyüttes Tánckara)

1985 Országos Néptáncfesztivál, Szolnok

Nívódíj („Samu, a káplár"– Vasas Művészegyüttes Tánckara)

1992 XV. Zalai Kamaratánc Fesztivál

II. díj („Ennyi az egész" – Vasas Művészegyüttes Tánckara)

Párhuzamos életutak