Uhrik Teodóra balettművész életpályája

Uhrik Teodóra (Budapest, 1943. augusztus 27.) Érdemes Művész, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze, a magyar táncművészet egyik meghatározó alakja. Mindössze hétévesen kezdte meg tanulmányait az Állami Balettintézetben, ahol 1961-ben végzett. Azonnal csatlakozott a frissen alapított Pécsi Baletthez, amelyet Eck Imre vezetett, s ezzel részesévé vált az első magyar modern balettegyüttes indulásának. 1967-től évtizedeken át volt a társulat vezető szólistája. Táncművészként nemcsak hazai, de nemzetközi színpadokon is bemutatkozott, a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként és vendégművészként Európa, Ázsia és Észak-Afrika több országában.

Pályája során meghatározó szerepeket formált meg a klasszikus balett és a modern koreográfiák világából. Különösen fontos volt számára Eck Imre koreográfusi munkássága, amely nemcsak esztétikai iránytűként szolgált, hanem szoros alkotói partnerséget is jelentett. Táncolta Vivaldi Etűdök kékben, Petrovics Passacaglia és Gluck Don Juan című balettjeinek főszerepeit. Ezek a darabok egyben a Pécsi Balett művészi arculatának alappillérei is voltak, s Uhrik Teodóra előadásai így meghatározóvá váltak a társulat stílusában. Nemzetközi együttműködések révén olyan koreográfusok munkáiban is szerepelt, mint a kubai Alberto Alonso, akinek Veronai szerelmesek mártíriuma című balettjében Júliát táncolta. Szintén fontos mérföldkövet jelentettek számára Tóth Sándor mélyen expresszív alkotásai: a Médea tragikus főszerepét, valamint a Mahler zenéjére komponált Sikoltások című mű egyik vezető szerepét is ő vitte színpadra. Előadói stílusát a drámai erő, a lírai kifejezőkészség és a formai fegyelem egyensúlya jellemezte.

Az 1980-as évektől kezdve egyre aktívabb lett a koreográfia és az előadóművészet más területein is. Készített koreográfiákat zenés színházi produkciókhoz, többek közt a Budapesti Kamaraszínház, a József Attila Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a debreceni Csokonai Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház számára. Műfaji nyitottsága révén gyakran szerepelt prózai és zenés darabokban is: játszott a West Side Story, a Chicago és más zenés színházi produkciókban. Emellett karakterszerepekben tért vissza a balettszínpadra is – például Madame Hortense-ként a Zorba, a görög c. darabban, vagy Juronics Tamás Hattyúk tava-feldolgozásában a királyfi anyjaként. Táncpedagógusként is maradandót alkotott. 1978-tól tanított a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tánctagozatán, az intézményben 1991-től 2013-ig igazgatóhelyettesként dolgozott.

Jelentős szerepe volt a klasszikus balett és a modern tánctechnikák oktatásának összehangolásában, valamint a növendékek művészi kifejezőkészségének fejlesztésében. Később bekapcsolódott a Pécsi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének munkájába, ahol a táncpedagógus-képzés elindításában játszott kulcsszerepet. 2002 óta címzetes egyetemi tanár. 2004-ben adta közre Klasszikus balett képeskönyv című tankönyvét, amely az alapfokú balettoktatást támogatja. 2017 óta a Pécsi Balett ügyvezető igazgatójaként segíti a társulat szakmai munkáját. Közéleti szerepvállalása is figyelemre méltó: jótékonysági akciókban, szakmai zsűrik munkájában, és a táncművészet társadalmi elfogadtatásáért folytatott párbeszédekben is aktívan részt vesz.

Művészi munkáját számos díjjal ismerték el: Pécs város díszpolgára 2022 óta, ugyanebben az évben beválasztották a Halhatatlanok Társulatába is, 2024-ben pedig elnyerte a Prima Primissima díjat is. 1976-ban Liszt Ferenc-díjat, 1982-ben Érdemes Művész címet, 2002-ben Kossuth-díjat kapott. 2024-ben a Nemzet Művésze címet vehette át, majd 2025-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választották.

(Ezt az ismertetőt könyvtárosi adatkutatással állítottuk össze, 2025. május 29-én. Uhrik Teodóra munkásságáról 2025. év végéig részletes pályakép készül, amely itt lesz elérhető.)

Párhuzamos életutak