Erdélyi Helikon 100 - az MMA Irodalmi Tagozatának irodalmi estje ǀ Élőfolyóirat

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata Élőfolyóirat estjének fókuszában az Erdélyi Helikon 100. évfordulója áll.
1926-ban báró Kemény János marosvécsi kastélyában ült össze az első íróközösség, amely rövid időn belül a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb szellemi műhelyévé vált. Ezek a mára legendával övezett helikoni találkozók nem csupán irodalmi eszmecserék voltak, hiszen tagjai az évek során arra törekedtek, hogy egy olyan kulturális és szellemi közösséget hozzanak létre, amelyben az alkotók felekezeti, politikai vagy személyes ellentéteken felülemelkedve tudnak együtt gondolkodni az erdélyi irodalom identitásán és jövőjén. Minderre az a tény is ráerősít, hogy a mozgalom szellemi öröksége ma is élő és meghatározó része az erdélyi magyar kulturális emlékezetnek. A Helikon történetéhez olyan szerzők és gondolkodók kötődnek, mint például a klasszikus korszakból Kós Károly, Bánffy Miklós vagy Tamási Áron, a két világháború közötti lírát meghatározó Áprily Lajos és Dsida Jenő, később pedig Sütő András, Kányádi Sándor vagy Szilágyi István.