Mathias Corvinus Collegium Központi Épülete

Stáb:
Generál tervező: Napur Architect Kft.
Szerző, felelős tervező: Ferencz Marcel DLA
Generáltervező / konstruktőr: Gacsályi Zsolt
Projektmenedzser: Filó Gergely
Építész csapat BIM: Holyba Pál, Mészáros Márk, Balás Gergő,
Építész csapat:  Nyul Dávid, Grócz Csaba, Mészáros Mónika, Kovács Réka, Surányi Norbert, Horváth Daniella

A Somlói úti ingatlanon meglévő épületek több szempontból is meghatározzák a mai Gellért-hegy arculatát. Méretükből adódóan nem csupán a szűken vett környezetükben érzékelhetők, hanem a város számos meghatározó látképében megjelennek.

Az épületeket vizsgálva hiba lenne azokat egyszerűen rossznak bélyegezni, mégha a laikus közönség, a mai magyar közélet sokszor egyszerűen csúnyának és – ebből a szubjektív esztétikai értékítéletből eredően – értéktelennek is minősíti. Mindkét épület a kor egy-egy elismert, jó szakmai kvalitásokkal bíró tervezőjének alkotása: a kollégiumi épületet Spiró Éva, a szomszédos irodaépületet pedig Pázmándi Margit tervezte.

A Somlói úti ingatlanokkal kapcsolatos elsődleges probléma az eredeti építészeti programban, illetve az abban meghatározott egyéb technikai előírásokban rejlik. Bár építésük óta eltelt 40–50 év, az emberek mégsem tudnak túllépni az épületek eredeti ideológia meghatározottságán és történelmileg terhelt múltján, mindez pedig – az esztétikai szempontok mellett – jelentősen befolyásolja az értékítéletüket. Mindkét épületben tetten érhetők olyan építészeti, elsősorban tértervezési megoldások, amelyek építészetileg értékesek, azonban ezeket a kor építéstechnológiai adottságai, korlátai végett nem lehetett igazán magas szinten kivitelezni. Mikor épületekről beszélünk – az esztétikán és a létrehozó ideológián kívül – nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az építészet egy alkalmazott művészet. Amikor egy épület funkciója kiüresedik, és szerkezeti kötöttsége vagy műszaki állapota révén nem tud otthont adni a megújuló funkcióknak, akkor tulajdonképpen létének alapja kérdőjeleződik meg.

Javíthatatlan szerkezeti problémák

A Somlói úti épületek kivitelezése során olyan műszaki megoldásokat alkalmaztak, amelyek rendkívül bonyolultak, és ezért sok a volt hibázási lehetőség, leginkább a kivitelezéstechnológia terén. Ebből következik, hogy a víz lett a meglévő épületek legnagyobb ellensége: folyamatosan áztak alulról, felülről és oldalról is. Az így keletkezett károkat pedig komoly szerkezeti bontások esetén is csak részben, jelentős kompromisszumok árán lehetett volna orvosolni. Emellett a beázások hatására az épületek tartószerkezete olyan mértékben károsodott, hogy hosszútávon állékonysági problémák merültek volna fel. A vizesedés okozta szerkezeti hibák javítása gazdaságilag irracionális költségekkel járt volna, és a későbbiekben is folyamatos használati kompromisszumokat eredményezett volna. Korábban már felmerült a Somlói úti épületek felújítása, készült is felmérési tervdokumentáció és felújítási, megvalósíthatósági tanulmányterv, azonban ezek a megoldási javaslatok nem véletlenül maradtak meg a tervezés szintjén. Az építészek már akkor látták, hogy az alapvető, meghatározó problémák, amelyek javítása elengedhetetlen a működéshez, még az épületek modernizációjával sem orvosolhatók.

""Szép példa a kortárs építészetre, jövőbe mutató minőségben""

Az új épület kiváló helyszíne lesz a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által kínált sokrétű tehetséggondozási programoknak és a szerteágazó szakmai munkának. Látva a korábbi épületek funkcionális és térhasználati kötöttségeit az új ingatlannál kiemelten fontos szempont volt, hogy valóban az MCC közösségét szolgálja, ehhez pedig egy olyan innovatív tervezői hozzáállás kellett, amely elkötelezett amellett, hogy megértse az intézmény által képviselt értékeket, annak speciális működését és térhasználati szükségleteit. A funkcionális és használati igényeken túl meghatározó és rendkívül izgalmas építészeti feladat a megtervezett tereket olyan építészeti köntösben megjeleníteni, amely önmagán jelentősen túlmutató jelentéssel bír. Az MCC célja, hogy az új épület a XXI. század során ismét felemelkedő magyar nemzet egésze számára pozitív jelképként jelenjen meg az egykori Munkásőrség központjának helyén. Emellett az új épület terveinek egyik jellemzője, hogy míg a mostani, épített környezett városi zárványként jelenik meg, addig az új ingatlan tervezése során kiemelten fontos volt a környezet felé való nyitás, ezért az épületek tervezésével párhuzamosan készül egy szűkebb és tágabb koncepcióterv is a közterületek megújítására. Ennek jegyében az új épület előtt egy olyan vízfelülettel és történelmi jelentőségű faegyedekkel gazdagított, bárki számára nyitott közpark jön létre, amely minden környékbelinek biztosítja majd a minőségi idő eltöltésének lehetőségét.
MCC sajtóközlemény

Forrás: Ferencz Marcel DLA