Callmeyer Ferenc

Tanulmányok

1947–1951: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar

1953: Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskola; mesterei: Bardon Alfréd, id. Janáky István, Weichinger Károly

________________________________________

CALLMEYER FERENC ÉLETRAJZA BALÁZS SÁNDOR ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

„Ha nem akarsz rongyos ingben-gatyában járni, akkor inkább az építészetet válaszd, mert úgy még mindig tudsz bőségesen festeni!" – javasolta egykori rajztanára, Meilinger Dezső Miskolcon, a Királyi Katolikus Fráter György Gimnázium növendékének, aki kedvvel rajzolt-festett – mikor pályaválasztás előtt állt. Dán-német származású édesapja pedig, aki a magyar királyi hadsereg egykori ezredese volt, ám a trianoni döntést következtében ungvári szolgálati helyéről Miskolcra költözött, ott alapított családot: akvarellkészlettel ajándékozta meg, s biztatta: „akár Munkácsy Mihály is lehet belőled". Az édesanya meg gyakran görög-katolikus templomokba látogatott vele, ahol az ikonok, az orosz ikonfestők alkotásai sok rácsodálkozásra, bámulatra nyitottak pillanatot.

Végtére is a tanácsot megfogadta: építész lett, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1951-ben építészmérnöki oklevelet szerzett. A Mezőterv, az Iparterv, Sheppard Robson londoni építészirodája, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet – egy-egy fontos, elmaradhatatlan etapja, helyszíne, építőköve életművének, építőművésszé formálódásának. Az egyes pályaszakaszokat, munkaköröket nem csupán a megvalósult építmények szegélyezik, de élethosszan tartó barátságok létrejötte és persze küzdelmek az építészet ügyéért, a kamaráért, egy-egy elbontásra szánt, noha értéket képviselő épületért, amely új funkciókkal felruházva megőrizhető. S közben mennyi valósággá lett építész-idea: családi házak és nyaralók, lakótelepek és ipari objektumok, emlékművek s nem utolsó sorban: az utódoknak az épülés lehetőségét szolgáló iskolák nagy száma.

Kétszeresen 28-as, mint önéletrajzi, a Kétszer huszonnyolc=56 című kötetében írja: mert 1928-ban látott napvilágot, és mert Miskolcon született. Szülővárosa, Miskolc pedig „igazi 28-as város volt", hiszen a kalauz csak ott, a miskolci Tiszai pályaudvaron kiáltotta el magát a Budapest-Kassai gyorsvonatról leszállva, hogy jelezze a mozdonyfrissítés időtartamát: „Miskolc huszonnyolc."

E két azonos szám, és különösen összegük bőven adhatott okot a számmisztikára. Ugyanis élete talán legfontosabb, de mindenképpen meghatározó történelmi eseményét éppen 1956-ban élte át, a sortűz véres csütörtökén, a Földművelési Minisztérium árkádjai alatt, ahol személyesen maga is a magyar szabadság kivívásáért küzdők közt találta magát. Újjászületésének helye és időpontja ez. (Ámbár, már akár korábban is: hogy 1945 májusában nem nyelte el őt is a ligetfalui tömegsír, miként kilencven tragikus sorsú társát – a helyzetfelismerés és gyors döntés mellett mi másnak volna betudható, mint isteni kegyelemnek.) Fed típusú fényképezőgépével 1956 októberének végén a forradalom sok helyszínét örökítette meg színes diafelvételeken, s utóbb, elsők közt állított emlékművet 1956 emlékezetének, a rendkívüli történelmi pillanat áldozatainak Budapesten, a falba fúródó golyók formájában, később Telkiben, Budajenőn, Sajógalgócon.

A párhuzamosan futó utak Callmeyer Ferenc életében mégis összetartanak, találkoznak, miként 28-as számai. Hiszen az építőművészet mellett a festészetről sem mondott le. A gyermekként hóból honvédet mintázó alkotópalánta utóbb tájképeket, ikonokat festett. Temperával készült alkotásain a Kárpát-haza parasztházait jelenítette meg, többnyire a Balaton-felvidékről, Telkiből, de embereket, önarcképet, még cicát is festett. És leginkább persze ikonokat, az orosz ikonfestők nagyszerű képeit hozta létre ismét reprodukciók formájában, talán éppen lelkigyakorlatként.

Kiemelkedő, több évtizedet átívelő és szerteágazó építészeti tevékenysége olyan példa, amelyre méltán tekinthet, és tekint is vissza az építészek utódnemzedéke.

946-tól napjainkig személyes hangvételű naplót vezet, az általa megélt idők eseményeit, benyomásait rögzíti. Hogy emlékezzen, és emlékeztessen: mindig az éppen jelenben bolyongva, de múltat idézve, a jövő útjait kutatva. Callmeyer Ferenc, az építész, az alkotóművész, aki úgy véli, hogy az anyanyelv mellett az építészet hasonlóképpen hordozója a nemzeti kultúrának, amely érzékenyen reflektál korára, s annak változásaira.

Munkái

Megépült épületek (év, helyszín, társszerző)

Legfontosabb építészeti alkotásai

1952: biatorbágyi barokk Szily-kastély felújítása

1954: Víztorony, Püspökladány

1955: Kőbányai Gyógyszergyár irodaépülete, Budapest

1956: Szent Rókus-kápolna műemléki helyreállítása, Budapest

1959: Poharazó, Badacsony

1961: Rege Cukrászda, Tihanyi Bencés Apátság gazdasági udvara, Tihany

1962: Tátika étterem, Badacsony

1963: Németh László Művelődési Ház és mozi, Tihany

1963-1965: Brunel Egyetem campusa, Uxbridge, GB

1969: az újpalotai lakótelep, Budapest (Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád)

1969: Weimar belső városrész rendezési terve (Callmeyer Ferenc, Mester Árpád, Tenke Tibor)

1963: Gyógyáruraktár, Gödöllő (Csikvári Antallal)

1972: Zsókavár utcai orvosi rendelő, Budapest (Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád)

70-80-as évek: közel 40, a CLASPépítési rendszert alkalmazó iskola (Székesfehérvár, Velence, Dunaújváros stb.)

1984: Budapesti Nemzetközi Amerikai Iskola Keresztény Iskolatestvérek Osztrák-Magyar Iskolájá Miskolci Modem

Tervek, tervpályázatok

Mindszenti József emlékkatedrális, Budapest, Apor Vilmos tér

Katedrális, Budapest, Újpalota, Főtér,

Fogolykiváltó Boldogasszony temploma, Kócsúlyfalu – Hortobágy

Honvédelmi Minisztérium épülettömb a Szent György téren, Budapest

'56-os emlékmű, Múzeum és az Új Regnum Marianum, Ötvenhatosok tere, Budapest,

Orvosi rendelő, egészségház, Telki,

Nemzeti Színház, Budapest,

Nemzeti Sportcsarnok a Lágymányoson, Budapest

Irodaház, Roosevelt tér, Budapest,

Bilbao új város, tervpályázat

Times Square rendezése pályázat, New York

Sédszálló, Veszprém,

New York Kongresszusi központ, Rákóczi út, Budapest,

Magyar Pavilon, Sevilla

Kiállítások

Egyéni kiállítások

1956: Magyar Építészek Szövetsége Székház, Budapest

1986: Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskola, Budapest

1993: Ikonok, Hotel Gellért, Budapest

1996: Építészrajzok, Szentendrei Pincegaléria, Szentendre

1998: Ikonok, Szentendrei Pincegaléria, Szentendre

2009: Ikonok, Solymári fesztivál, Solymár

2005: Erdőelve grafika, Magyar-Báder Galéria, Telki

2006: Festmények, Telki fesztivál, Telki

2008: Életmű-kiállítás, Kévés Galéria, Budapest

2009: Ikonok, Gospel Fesztivál, Solymár

Csoportos kiállítások

1952: Építészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1956: Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest

1991: Rajzok, Magyar Szépmíves Társaság, Vigadó Galéria, Budapest; Collegium Hungaricum, Bécs