Duna Aréna

Stáb:
Építész tervező: NAPUR Architect Kft.
Építész szerző: Ferencz Marcel DLA
Generál tervező: TECTON Kft.
Társtervezők:
Tartószerkezet: Szántó László Gábor
Kert és tájépítészet: Steffler István
Belsőépítészet: MCXVI Kft. Szokolyai Gábor

A magyarországi uszodák felújítása, modernizálása, a meglévő vízfelületek növelése régóta fennálló, jogos igény volt a sportolók és az úszást kedvelő nagyközönség részéről. A beruházások gazdaságossági és ésszerűségi szempontok alapján a 2017-es budapesti FINA világbajnoksághoz köthető fejlesztésekkel egy időben kerültek megvalósításra.
A magyar főváros, Budapest eredetileg a 2021-es FINA világbajnokság rendezési jogát nyerte el még 2013-ban, ám a korábban kijelölt vb-helyszín, a mexikói Guadalajara 2015 márciusában váratlanul visszalépett a rendezéstől. Budapest ekkor a magyar kormánnyal közösen vállalta, hogy az eredetileg tervezettnél négy évvel korábban, már 2017-ben megrendezi az eseményt. Így, míg a korábbi pályázóknak hét-nyolc évük volt az előkészületekre, Magyarországnak összesen két év állt a rendelkezésére, hogy felkészüljön a vb-re, felépítse a versenyarénát, elvégezze a kapcsolódó beruházásokat.  
A Duna Aréna volt a 2017-es és a 2022-es FINA világbajnokság budapesti események központi épülete. Az építmény Budapest északi kapujában a Duna parton helyezkedik el, kiválóan megközelíthető autóbusszal, villamossal és a közeli metróval, valamint hajón, kerékpárral és gyalogosan a Margitsziget és a belváros irányából. 
A létesítmény megfelel a jelenlegi legkorszerűbb FINA és IOC sportszakmai elvárásoknak.
A professzionális versenysport mellett várja a városi nagyközönséget is a gyermekektől az idős korosztályig bezárólag. 
„Nem a világbajnokság miatt építettük a Duna Arénát, pusztán egy világversenyért tilos lett volna egy ekkora beruházást végrehajtani. Azért építettük meg, mert ez hosszútávon jó Budapestnek, jó az angyalföldieknek, jó az újpestieknek” - mondta a beruházást irányító Fürjes Balázs kormánybiztos, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. 
Mivel az arénának kétféle – verseny és normál – üzemmódban is működnie kell, az épület megfogalmazásában a legfontosabb az volt, hogy letegyük azokat a térbeli alapokat, amelyek kibírják a változásokat – mondta Ferencz Marcel, az Aréna szerző-tervezője. Ehhez a már az ősi kultúrákban is működő kilencosztatú tér alapstruktúráját választottuk. A főcsarnok nagy belmagassága akár tíz sorral több nézőt is befogadhat, vagyis komoly tértartalékot terveztünk, aminek hatása volt a léptékre is. A homlokzat sávossága vizuálisan összefogja és egybekapcsolja a változó magasságú melléktömegeket, a nagy tartószerkezet pedig funkcionális logikájának megtartásával maradt része a kompozíciónak. A négy szerkezeti láb szervezi az épület elkülönített forgalmi rendszereit és fűzi össze a funkciókat.  A működésből fakadó, kényszerű tömörséget a látózónába eső felületek transzparenciájával oldottuk meg. Aki belép, azonnal átlátja a teljes épület működését, miközben minden irányban kilát a tájra, tömeg és transzparencia így felelnek egymásnak.
A három szintes 25 000m2-es alapépület versenycsarnokában található a 10 pályás 3m mélységű 50m-es versenymedence és a 21x25m-es 5m mélységű medence ugrótoronnyal, valamint a hosszoldalakon szimmetrikusan elhelyezett 6000 néző befogadására alkalmas lelátó.

Az alapépület bemelegítő csarnokában foglal helyet a szintén a 10 pályás 2.2m mélységű 50m-es bemelegítő medence (fél medence területen emelhető fenékkel), a 8x12.5m-es 1m mélységű gyermekmedence és a 25 fő befogadására alkalmas pezsgőfürdő. Az alapépületben üzletek, sportmúzeum, fitnesz központ, professzionális edzőtermek, büfék, VIP lelátó, konferencia és rendezvényterem, média stúdiók, irodák és tárgyalók, valamint kiszolgáló helyiségek (karbantartási és üzemeltetési helyiségek, vizesblokkok, öltözők, orvosi és biztonságtechnikai helyiségek) találhatók.

A világverseny idejére ideiglenes épületrészek (3 szintes 25 000 m2 alapterülettel) épültek, az alapépület versenycsarnokának hosszanti oldalaihoz kapcsolódtak. Az ideiglenes épületben kaptak helyet a nézők számára kialakított szociális ellátási és vendéglátási pontok, valamint FINA média, sporttechnológiai és rendezvényszervezői üzemeltetői helyiségek. Az ideiglenes lelátón összesen további 9000 néző foglalhatott helyet. Így a bővített épület teljes alapterülete 50 000 m2, befogadóképessége 15 000 fő volt. 
„A Duna Aréna a világbajnokság idejére egy 15 ezres ideiglenes lelátószerkezettel épült meg, amit teljesen felesleges lenne fenntartani a hétköznapokra. Az ideiglenes lelátót ezért elbontottuk, elemeiből a jövőben parkolóház épül, illetve csarnokok építésére, tetőszigetelés során hasznosítják újra. A visszabontás befejeződött, a Duna Arénát 2018 júliusában birtokba vehette a nagyközönség, a létesítmény otthona a kisiskolások, óvodások úszásoktatásának, illetve edzőbázisa a magyar korosztályos és felnőtt versenysportnak” – tette hozzá Fürjes Balázs a Duna Aréna átépítése kapcsán.

Átadása óta a Duna Arénában a 2017-es és a 2022-es FINA világbajnokság mellett számos nagyszabású sportversenyt rendeztek, a létesítmény volt a helyszíne a 2017-es vízilabda Final Six-nek, majd egy évvel később a férfi vízilabda világliga nyolcas szuperdöntőjének. 2018 júliusában junior műúszó világbajnokságot, 2018 októberében FINA rövidpályás úszó Világkupát rendeztek benne. Jövőre junior úszó-világbajnokság és a műúszó Világkupa-sorozat Szuperdöntője lesz a Duna Arénában, 2020 januárjában itt rendezik vízilabda Európa-bajnokságot, májusban pedig az úszó kontinensviadal helyszíne lesz az Aréna. Budapest rendezi a 2024-es rövidpályás vb-t, így hét éven belül immár másodszor láthatja vendégül a világ legjobb úszóit a Duna Arénában.  
A Duna Aréna kiemelkedő multifunkcionalitását mutatja, hogy 2018 júniusában az Európai Úszószövetség (LEN) kongresszusának adott helyet, augusztusban pedig ifjúsági ökölvívó világbajnokságot rendeztek az épületben. A Duna Arénában kidolgozták azt a technológiát, amelynek segítségével mindhárom medencét 24 órán belül le lehet fedni. Az épületben tehát a vizes sportok mellett nagyszabású szárazföldi sportrendezvényeket, de akár koncertet vagy kiállítást is lehet rendezni a jövőben. 
A központi épület magassága 44m. A négy darab egyenként 10x10m keresztmetszetű vasbeton pilléren nyugvó 3000 tonna súlyú acélszerkezetű tetőszerkezet 90mx120m fesztávon létesült. A központi csarnoktér belmagassága 30-38 m. A homlokzat kéthéjú. Az elsődleges termikus burok szendvicspanel, a második díszítő réteg profilozott natúr lakkozott alumínium lemez sávos elrendezésben. 
A három szintes épületben a földszinten találhatók a szerviz terek, az elkülönített belépési pontok a VIP, média, vízgépészeti, üzemeltetési, biztonságtechnikai és elektromos terekhez. Az első emeleten találhatók a vizes sporthoz tartozó sportolói terek, míg a második emeleten a nézők számára biztosított lelátó, közlekedő és kiszolgáló terek kaptak helyet. Ezen a szinten található egy 6000 m2-es közönség körüljáró terasz, amely az elkülönített beléptetési lehetőségeket biztosítja. A körüljáró terület hétköznapi üzemmódban a medencékhez tartozó napozó teraszokként hasznosulnak. Az épület nyugati oldalán található egy akadálymentesített lifttel ellátott panoráma terasz 38m és 44m magasságban, ahonnan ellátni a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjától, a közkedvelt kirándulóhelytől, Dobogó-kőtől egészen a magyar Parlament épületéig.  
Az épület hullámzó homlokzatával már megjelenésében is utal a víz "Aqua" és a Duna közvetlen kapcsolatára. A sávonként eltérő homlokzati lemezprofilozás hatására napfénynél különböző napszakokban az épület folyton változó módon tükrözi a környezetét. Este a homlokzati hullámzások hasítékain át díszvilágítás kelti életre a Duna Arénát a folyóparton. 
„Úgy gondoltuk, a Duna-partra nem városi, hanem természeti architektúrát kell létrehoznunk, olyat, amely képes reagálni a folyó hangulatára is. Ha napos, akkor csillogó és vidám, ha borús és ködös, akkor eltűnnie benne. Ezért a reflektáló felület, amely visszatükrözi és párbeszéd teremt a környezetével, a nyers, néma felület a Duna vízfelszínének részévé válhat – mondta a homlokzat kialakításáról Ferencz Marcel. Nem csak tömör, hanem üvegsávok is vannak az épületen, így aki az aréna előtti Népfürdő úton halad, a házon keresztül rálát a Dunára is.
2017 februárjában a 2020-as tokiói olimpia szervezői, miután alaposan körbejárták az Arénát - látva egyebek között a biztonsági és sportbarát technológiai újdonságokat -, kijelentették, a Duna Arénát tekintik mintának az ötkarikás játékokra épülő uszodájukhoz. 
Az épület hasonló elismerést kapott 2018 januárjában a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságától, akik a részletes tervezést és kivitelezési módszert értékelve azt mondták, hogy a Duna Aréna ma a világ legjobb versenyuszodája, és a mintájára építik a párizsi olimpiai uszodát. 

Forrás: Ferencz Marcel DLA