EXPO 2000 Hannover - Magyar pavilon, országos tervpályázat

II. díj

Rám olyan hatást tett Janáky István Sevilla-i magyar pavilonra beadott pályázatának költőisége, hogy félretéve a témával kapcsolatos averziómat, nekivágtam a Hannover EXPO 2000-pályázatnak. A 2000-ben rendezett világkiállítás meghirdetett tematikája az Ember – természet – technika volt. Így került előtérbe a téma ízlelgetése során az ország európai kötődéséhez szervesen tartozó Duna, és a hatalmas folyam által görgetett, tökéletesre csiszolódott kő gondolata. Az alapgondolat rímelt Ady Endre A föl-földobott kő című versére. Pátoszmentes metaforájával én ezt tartom az egyik legszebb hazafias költeménynek. A költői kép egyszerűsége mutatott irányt számomra Latinovits Zoltán hangján tolmácsolva Ady versét.

A beadott pályázati anyagban megjelenített követ az akkori igazgatónktól, Hübner Tibortól kaptam, miután röviden beszámoltam a pályázatom lényegéről. A folyami követ formázó pavilon egy hatalmas előadótermet foglal magába. A minden metszetében elliptikus tér egy kitüntetett pontján létrejön az EXPO által megfogalmazott hármas gondolat. Ha a látogató beledobott egyet az ott elhelyezett kövek közül a technikailag előkészített „hangkútba”, akkor a számítógép a szemközti hatalmas LED falon kirakott egy jellegzetes képet Magyarországról a komputer által generált sajátos zenei dallamra. Abban a pontban egyszerre volt jelen az ember, a látogató, a természet, a kő és a technika, a komputer révén. Ha csak egyetlen képet is, de azt, amit ő hozott létre, örökre magával vitte a pavilon vendége Magyarországról. A hatalmas előadó terem az esti órákban minden egyéb rendezvény megtartására adott lehetőséget. Közvetlenül a Vadász György – Basa Péter – Fernezelyi Gergely alkotta nyertes csapat mögött végeztünk. Nagyon sajnáltam, hogy nem ölhetett testet az egyedi gondolat. Csak az vigasztalt, hogy egy valóban szép megoldást soroltak elénk, amelyet egyébként szintén Ady egyik gondolata ihletett meg.

…………a szöveg idézet az SK című könyvből