Március - Böjtmás hava

Március a régi kalendáriumokban Tavasz első hava néven is szerepel. A pásztorok kutyahizlaló márciusnak emlegetik. E hónapban a Kos csillagkép uralkodik. Mindenki, ember, állat várja már a tavaszt. A halak is felvetik magukat a víz színére, hogy friss levegőt szippantsanak. Az emberek közti beszélgetés témája is egyre gyakrabban az időjárás. Mindenkinek elege van a télből. „Tél után tavasz lesz, felhő után főldőről” -summázzák a baranyaiak. A március hónapról különböznek a vélemények. Egyesek szerint olyan mint a zsír: termékenyít. Mások viszont azt vallják, hogy „márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon, mert ártalmas a veteményeknek.” Lássuk, mit mondanak a költők? Ady szerint - aki ezt a hónapot a magyar forradalmakkal kapcsolja össze -, a Márciusi Napnak nagy a hatalma és csodatevően szép a megérkezése. A tüdőbeteg, bús Tóth Árpád is hasonlóképpen ír róla: márciust a rügyek, szerelmek, forradalmak évadjának tartja. Radnóti Miklós pedig egyik versében a szellős március eljövetelét várja. A hónapsorolók szerint a március rügyfakasztó, hóolvasztó, méhröptető, tavaszos rügymozdító, és a talán a legismertebb szerint március szántóvető. Még pontosabb meghatározás szerint tavaszelő. Erről szólunk e kis könyvben, természetesen a névnapokhoz, s azok kapcsán a szokásokhoz igazodva. 

Forrás: kötetborító