Berecz András

Életrajz

Berecz András egyetlen gyerekként, 1957-ben született Budapesten, édesanyja 43 éves korában. Tizennégy éves koráig az V. kerület, majd Kelenföld lakója volt, jelenleg Zuglóban él, de gyökerei szülein keresztül a Felvidékhez és a Nagykunsághoz kötik.

Édesapja Berecz István a Felvidéki Sőregen, a Gömör megyei (ma Szlovákia) egyutcás falucskában született, harmadik gyerekként már iskolába is járhatott. Rimaszombatban érettségizett, Prágában közgazdasági egyetemet, a debreceni egyetem bölcsészkarán francia-magyar szakot, majd Budapesten a Pázmány Péter egyetemen jogot végzett, tízegynéhány nyelven beszélt. Sokféle munkahelyen megfordult, de végül, és leghosszabb ideig műszaki szakirodalmi fordítóként dolgozott az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodánál. Sok 56-os és „rendszeridegen elem landolt itt" – kulákok, bárók, grófok – maga Berecz István is közéjük tartozott (az Egyesült Izzó 56-os munkástanácsának tagja volt). Hangszeren nem játszott, nem énekelt, de fütyülni remekül tudott.

Édesanyja Tanka Mária szülőhelye a Nagykunság közepén fekvő Kunhegyes. Egészen fiatalon, az otthoni viszonyok elől menekülve, szerencsét próbálni költözött Budapestre, ahol a korszellemnek megfelelően marós-esztergályos szakmunkásvizsgát szerzett, és nyugdíjazásáig fémmunkásként dolgozott a Finommechanikai Műveknél. Fiatalkorában emellett egyéb munkákat is elvállalt, besegített egy zöldségesnek, valamint Tímár Magda újságírónőnél takarított (egyébként vele jó barátságba is került). Az édesanya otthonról hozta a mesélés, éneklés szeretetét és tudományát. Anyai nagyapja, Tanka Gábor Kunhegyesen és környékén nagyon híres nótafának, jó táncosnak számított, citerán, klarinéton is játszott. „Édesanyám édesapja nagyon híres táncos és énekes ember volt. Két bottal tudott táncolni. Összecsapta őket, forgatta igen szaporán, s hozzá a lábát is magasba kapkodta rendesen. Olyan szépen ki tudta kopogni a ritmusokat a két bottal, hogy igen nagy tekintélyt szerzett magának. Tárogatón és citerán is játszott. Volt egy okarinája is – édesanyám szavaival: hörcsögformájú cserépsípja – a kemencesutban. Amit csak kezébe vett az öreg, az muzsikálni kezdett. Cimbalmos muzsikus, ha betolta hozzájuk a hangszerét, nem is vitte el őtőlük. Amikor disznóvágás volt, az a sok hús meg kolbász öt-hat nap alatt mind elfogyott, mert a koldust is behúzta a ruhájánál fogva. Mindent megétetett az emberekkel. Ha nem dicsérték meg a pálinkáját, a bottal szétcsapta, úgy itta meg a döngölt föld. Nagy természetű, verekedős, ivós ember volt, de a végtelenségig jó szívű, mindenét megosztó és örök tréfás ember"– mondta róla Berecz András egy interjúban (2007. Vörösvári Újság 14-15)

Mivel otthon nem volt tévéjük (ma sincs), András minden nap édesanyja dalait, meséit és családi történeteit hallgatta. Édesanyjának nagyon jó hangja és ritmusérzéke volt, a kis Misi unokája is sokszor kérte tőle azt a speciális körmös dobolást, amivel sajátos ritmusban tudta kísérni a csárdásokat. A tévénélküliség, az átlagosnál idősebb szülők, a vidékről hozott sajátos kultúra és nyelvezet az iskolában nem elszigetelte, hanem mókamesterré avatta a kis Andrást. „Olyat mondtam, amilyet nem hallottak, azt meséltem, amit én láttam. Persze meg is toldottam."

Általános iskola után a Táncsics Gimnáziumba járt, 1976-ban érettségizett.

1973-ban találkozott először élőben széki zenével a Huszonötödik Színházban, ahol Sebőék játszottak egy színdarabban. Gimnáziumi osztálytársa Nagy Balázs (Táltos együttes, ma tekerőkészítő) 1974-ben mutatott neki széki fotókat és erdélyi zeneanyagot eredeti felvételekről. 1975-76-ban a táncházzal is kapcsolatba került, de nem táncolni, hanem a zenét hallgatni, üldögélni járt oda.

András 1976-ban érettségizett. Gimnázium után előbb festő akart lenni, sokáig a legjobb kifejező eszköze a rajz és a fotó volt. Végül a jogi karra jelentkezett, de előtte egy évet dolgozott a Híradástechnikai Vállalatnál, majd – mint előfelvételis – egy év sorkatonai szolgálatot is le kellett töltenie Kalocsán. Ez alatt a két év alatt már egyre jobban beleásta magát a magyar népzenébe, s népdalénekes pályafutása is ekkor kezdődött. Eredetileg a gregorián, madrigál és barokk zene mellett a flamenco és a keleti népek zenéje érdekelte. A Gorkij Könyvtár zeneműtárában Rétsághy Zsolt barátjával gyakran hallgattak baskír, tatár, mongol, grúz, iráni, azeri, török, indiai muzsikát. Itt hallotta először a Rajeczky Benjámin szerkesztette Hungarian Folk Music lemezt és a négylemezes Magyar Népzene I. albumot is, amely nemcsak egyszerűen lenyűgözte, hanem az életét változtatta meg. „Olyan fülbeszökő zenei szabadságot, hangképzést, költői szöveget, szép kiejtést kaptam én ott ízelítőül, egyszerre, ami nélkül tovább el sem tudtam volna képzelni a »hátralévő« napjaimat, az életemet! Ezek a névtelen moldvai, erdélyi asszonyok, férfiak a zsigereimben kóválygó kacat dallamokat szép szerényen hátraparancsolták, átnyalábolták – az angyalok erejével el is taposták." – emlékezett vissza András az egyik vele készült interjúban (Folkmagazin IX/2002. 3. 34-37).

A moldvai csángókról előbb Bálint Zsolt beszélt neki. Később gyakran feljárt Domokos Pál Péterhez, ő készítette fel első moldvai gyűjtőútjára is. A katonaság kényszerű egy éve alatt a színpadi szereplés jelentett némi menedéket a katonaélet gyötrelmei alól. A honvédségi kulturális berkekben Tóth Ferenc, a kalocsai népművelő, tánccsoportvezető segítette a fellépések sorának megszervezésében.

Egyetemista korától (1978-82) egyre többet utazott a magyar nyelvterületen többek között népdalgyűjtés céljából. Moldva után Gyimesbe, Székelyföldre látogatott, később a mezőségi, kalotaszegi zenével ismerkedett. Ekkoriban már Kallós Zoltán is sokat segített neki. „Ott tanult meg magyarul énekelni, mesélni, embert köszönteni, vendéget fogadni – úgy, ahogy mi már nem tudunk" – írja róla Dezső János (Magyar Szó, 1990. 06. 02. 19).

Ebben az időszakban már rendszeresen megfordult a budapesti táncházakban, ahol egyre többen úgy ismerték, mint aki a közismert táncházi dalrepertoárnál jóval többet tud, és szívesen énekel.

1983-84-ben ismét Kalocsára került – katonai szolgálata második felét töltötte. Ekkor már rutinos énekesként sokat szerepelt egyénileg és katonatársaival is különböző kulturális rendezvényeken, műsorokban. A keszthelyi Guzsaly együttes sorkatona tagjaival „Süvöltő együttes" néven szereztek hírnevet, egyik műsorukról az Igaz Szó (a Magyar Néphadsereg magazinja) is elismerő sorokat közölt.

Leszerelése után nem sokkal, 1985 februárjában lett az Ökrös együttes tagja, amely akkor már az önálló színpadi megjelenés mellett a Kodály Kamara Táncegyüttes kísérőzenekara volt. Ugyanebben az évben kezdett Juhász Zoltánnal is dolgozni, akivel két másik zenészbarát – Fábián Éva és Sáringer Kálmán – társaságában megalapították az Egyszólam együttest, amely nemcsak közös muzsikálást, hanem sok-sok közös gyűjtőutat és a mai napig évente ismétlődő, gyűjtéssel és tanítással egybekötött nyári népzenei tábort jelentett a szoros barátság mellett.

Időközben feleségül vette Jávorka Lillát, aki a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosa volt, és 1987-től 1999-ig négy gyermekük született. István (1987), Katalin (1989), Mihály (1997) és Márton (1999), az édesapa gyermekkorához hasonló körülmények között, televízió nélkül és meleg családi körben, sok-sok mesével és dallal nevelkedtek.

Az 1990-es évektől két zenekara mellett szólóénekesként és mesemondóként is egyre többet szerepelt. 1999-től már saját kiadásában jelenteti meg önálló lemezeit és könyveit. A Berecz András név jól hangzó márkává vált a magyar előadóművészet palettáján és a népi énekesekről írt tudományos monográfiáról a tudományos körök is elismerően nyilatkoztak. 1990-től sorra kapta az elismeréseket, díjakat. Egyre elmélyültebb alkotó tevékenysége eredményei – a Kőkertben liliom sorozat, a csuvas népköltészeti fordítások, a nagykunsági mesék és dalok, a Sinka-ének és a gyergyói népzenei válogatás ­– mind hosszú időn át érlelt, rendkívül igényes formában megjelentetett kiadványok. Az említett műveket egyre rangosabb helyszíneken – MOM, Bárka Színház, Művészetek Palotája, pécsi Kodály Központ, majd 2013-tól a Nemzeti Színház – színpadán mutatta be, a legrangosabb hazai és határon túli népzenei előadók és ifjú tehetségek közreműködésével.

2010-től „Berecz estek" címmel indult előadássorozata óta két fia, István és Mihály is rendszeresen fellép vele, az Egyszólam együttes többi tagjainak gyermekeivel együtt. 2014-ben családi koncertjüket a Zeneakadémián mutatták be. István Juhász Zoltántól tanult furulyázni, emellett tárogatón játszik, valamint kiváló táncos, aki 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedőt szólótánc kategóriában. Mihály 3 éves kora óta gardonozik, 7 éves korától hegedül, 9 évesen kezdett zongorázni, 2010-ben oratorikus művet komponált. 2013-ban már Kocsis Zoltánnal és a Zuglói Filharmóniával szerepel szólistaként.

Berecz András egyféle, mindig hiteles, „átlátszó", egyenes életet él. Nála a közös szellemi kincseinkre való rácsodálkozás, a megőrzés és továbbadás vágya, az egyetemes értékekhez való igazodás az alkotómunkában, a színpadon és a magánéletben is életforma, olyan, mint a levegő, ezért lehet bárki számára etalon az ő művészete.

Az életrajzot összeállította: Juhász Kati

[2014]

Diszkográfia

Dokumentumfilmek – kutatómunka

2000

Dokumentumfilm a Csuvasfödről Duna TV támogatásával, néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán)

2002

Ez úgy igaz, ahogy hiszitek - nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással – dokumentumfilm a 2001-2002-ben végzett gyűjtésekről. (Rendező: Karácsony M. Erika;

Szakértő: Berecz András; Forgatókönyv: Karácsony M. Erika; Szereplők: Berecz András;

Operatőr: Kötő Zsolt; Mohi Sándor, Vágó: Kollányi Judit; Hang: Balogh Balázs, Kapcsos Vincze, Katyi Antal; Producer: Buglya Sándor; Gyártásvezető: Szederkényi Miklós.

Gyártó: Dunatáj Alapítvány) (részletes ismertetését lásd a szekunder jegyzékben).

A film emléket állít a magyar népi hagyomány jellegzetes alakjainak, a "hanglérkodóknak". Az első világháborúból hazatérők közül sokan szerettek mesélni, lódítani. Az otthoniak pedig hittek nekik, mert nem ismerték a világot. Ezek a történetek arról szóltak, hogy amerre a magyar katona járt, milyen hatalmas dolgokat lehetett látni. Ma is élnek még olyanok, akik a háborúról és hadifogságról figurásan mesélnek, bánatnak, balsorsnak így öltenek nyelvet.

Közreműködő

1997

Magyarország szélin. Portré Jánó Anna moldvai csángó énekesről, 1997, Goëss Film, 47 perc

Rendező: Szomjas György; Operatőr: Varjasi Tibor; Zenei szerkesztő: Halmos Béla; Szakértő: Kallós Zoltán

„Jánó Anna Kallós Zoltán, erdélyi néprajzkutató egykori adatközlője volt. Kallós segítségével a filmben Sebestyén Márta és Berecz András énekesek találkoznak Anna nénivel, akinek dalai, balladái, archaikus népi imádságai a magyar népdal és néphagyomány legrégebbi rétegeihez vezetnek el minket. A dokumentumfilm egy olyan néprajzi gyűjtést rögzít, amilyet addig kevés kivétellel csak magnófelvételek őriztek. A filmben teljes terjedelmében láthatjuk például a középkori eredetű, Nagy hegyi tolvaj népballada előadását is. Jánó Annát, aki a legidősebb volt szülei tizenöt gyermeke közül, nem tudták iskoláztatni, így a szinte teljesen írástudatlan moldvai asszony a szájhagyomány útján őrzött meg számos népi imádságot, éneket, bibliai történetet." (Csorba Judit)

1997

Hej, Kisandrás ... a rézangyalát még máma, 1997, Goëss Film, 53 perc

Rendező: Szomjas György; Operatőr: Varjasi Tibor; Zenei szerkesztő: Halmos Béla; Szakértő: Kallós Zoltán

„A portréfilmben Sebestyén Márta és Berecz András beszélget Gergely András kalotaszegi énekessel. A türei énekes elmondja, milyen alkalmakkor énekeltek egykor, a dallal mennyi mindent ki tudtak fejezni. A nótákat, azok előadásmódját maga figyelte meg, tanulta el a nála idősebbektől, akik sokszor azt is elmondták neki, életük melyik eseményéhez, hangulatához kötődik az adott dal. A nóták között elmesélt történeteiben egy kiveszett, régi világ elevenedik meg.

Játékfilm

1987, 1993

A másik ember. (írta és rendezte Kósa Ferenc; fényképezte Baranyai László; zene Vukán György; díszletterv Khell Zsolt; jelmezterv Jánoskuti Márta; vágó Galamb Margit; gyártásvezető Dimény Tibor). Történeti interjúk videotára (2 videokazetta). Berecz András közreműködésével (2. rész)

1988

Eszmélet. Epizódok József Attila életéből. Tv-filmsorozat. 1-5.

(Madaras József (rendező); Dobai Péter (forgatókönyvíró); Madaras József (forgatókönyvíró); Kurucz Sándor (operatőr); Kende Júlia (vágó); Tímár László (gyártásvezető); Gát György (producer)

2002

Ének a csodaszarvasról. Színes animációs film, 90 perc. (rendező, forgatókönyvíró Jankovics Marcell, zene: Szörényi Levente) Pannónia Filmstúdió.

Közreműködő énekes: Berecz András et al.

2003

Vagabond. Színes, magyar játékfilm, 99 perc, 2003 (rendező: Szomjas György; forgatókönyvíró: Szomjas György; operatőr: Grunwalsky Ferenc; jelmeztervező: Stenger Zsuzsa; zene: Kiss Ferenc; producer: Rosta Katalin; vágó: Kornis Anna

Karesz állami gondozottként nőtt fel. A film elején utcagyerekek csapatához tartozik, akik a piros lámpánál megálló kocsik ablakát tisztítják meg borravaló reményében. Emellett sok mindenben benne vannak még, ami rosszaságot a nagyváros kínál, verekszenek, betörnek, isznak, kábítóznak. Karesz Zsófit követve, véletlenül kerül be a táncházba, és megragadja annak eredeti hangulata. Összebarátkozik Grácival, aki feketén dolgozó vendégmunkásként él Budapesten, és maga is idegenül mozog a nagyvárosban. Csak a táncházban van otthon, ahol a szülőfalujának zenéjét játszhatja. Karesz miközben megpróbálja Zsófi figyelmét felhívni magára, ismerkedik a táncokkal, sőt dobolással is kísérletezik.

Karesz tehát ismerkedik Zsófival, a társasággal, a táncokkal és a különböző ütőhangszerekkel, amiket a magyar, a délszláv és a cigány muzsikában használnak. Eközben régi barátai is előkerülnek, és belerángatják egy betörésbe. Később berúgnak és Kareszt részegen elüti egy kocsi. Kórházba kerül, ahol Zsófi meglátogatja. Amikor Karesz felgyógyul, a táncházi társaság már tagjává fogadja, velük is lakik. A dobolásba is egyre jobban belejön, és már úgy tűnik, hogy sikerül elszakadnia alvilági barátaitól, amikor azok lebuknak, és Kareszt is letartóztatják. A film végén a börtönben látjuk Kareszt, aki már furulyán játszik, rabtársai kísérik. Valószínűleg zenész lesz belőle...

Válogatott közreműködői diszkográfia

1986

V. magyarországi táncház találkozó = Fifth Hungarian dance-house festival: 1986. (szerk. Éri Péter). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Népművelési Intézet, 1986. SLPX 19129

(B2. Udvarhelyszéki dalok = Songs of Udvarhelyszék, Rumania Juhász Zoltánnal és Sáringer Kálmánnal)

1987

VI. Magyarországi Táncház Találkozó = Sixth Hungarian dance-house festival : 1987. (szerk. Éri Péter). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Országos Közművelődési Központ, 1987. SLPX 18144

A6. Amott kerekedik... (Mezőség) – Egyszólam együttessel; B1 Fehér László balladája – Újstílus együttessel

1988

Kalamajka Együttes: Bonchidától-Bonchidáig: a Kalamajka Együttes feldolgozásai.

[Budapest]: Hungaroton, 1988. 1 hangl.: 33/min.

Berecz András (2, 7, 10): 2. Lassú cigánytánc és szászka (Magyarország, Mezőség) = Slow gipsy dance and saxon dance (Transylvanian heath, Rumania). 7. Kis-Küküllő menti pontozó: gyors és lassú férfitánc (Magyarózd, Románia) = Fast and slow lad's dances : from the Küküllő region (Magyarózd, Rumania). 10. Tőtik az erdei utat: katonakísérő (Ádámos, Küküllő mente, Románia) = The road in the forest : marching tune (Küküllő region, Rumania)

1988

VII. Magyarországi Táncház Találkozó = Seventh Hungarian dance-house festival : 1988. (szerk. Rossa László). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Országos Közművelődési Központ, 1988. SLPX 18152

Lovam rétbe' nyugszik (Moldva) – Egyszólam együttessel; B6. Ördöngösfüzesi katonakísérő – Ökrös együttessel

1989

VIII. Magyarországi Táncház Találkozó = Seventh Hungarian dance-house festival : 1988. (szerk. Eredics Gábor). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Országos Közművelődési Központ, 1988. SLPX 18165

A4. Kanásznóta – az Egyszólam együttessel;

1989

Hungarian folk music from Transylvania: Az szép piros hajnal. [Budapest] : Hungaroton, 1989. 1CD : ADD stereo + melléklet (A mellékletben a dalok szövege található). HCD 18173

Mt.: Havasréti Pál (nagybőgő, gardon) — Csoóri Sándor (ifj.) (1956-) (kontra) — Fekete Antal (kontra) — Halmos Béla (1946-2013) (fidula, ének) — Berecz András (1957-) (ének) — Kelemen László (kontra) — Éri Péter (1953-) (gordonka) — Sebestyén Márta (1957-) (ének) — Juhász Zoltán (1955-) (ének) — Petrovits Tamás (1948-2008) (cimbalom)

1991/1995

Rhapsody: Liszt and Bartók sources = Rapszódia: Liszt és Bartók források. [Budapest]: Hungaroton, 1991. Megjelent hanglemezen (SLPX 18171) és magnókazettán (MK 18171); 1995-ben CD-n: Hungaroton Classic LTD,1995. HCD 18191

Az albumon közreműködő előadók: Balogh Kálmán cimbalom, Berecz András ének (4), Borbély Mihály zuma, baszprím tambura, Eredics Kálmán tapan, dob, Győri Károly prím-tambura, Havasréti Pál gordonka, Juhász Zoltán furulya, duda, Kobzos-Kiss Tamás ének, Konkoly Elemér bőgő, Kozák József duda, Sebestyén Márta ének.

4. EMLÉKEZET... / Remembrance (A XIII. Magyar rapszódia témái). A rapszódia forrásdallamai a nép emlékezetében.

1990

IX. Magyarországi Táncház Találkozó = Seventh Hungarian dance-house festival : 1990. (szerk. Eredics Gábor). 1 hangl. : 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Népművelési Intézet, 1990.

1990

XI. Magyarországi Táncház Találkozó = Seventh Hungarian dance-house festival : 1990. (szerk. Eredics Gábor). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Népművelési Intézet, 1990.

A4. Kanásznóta – az Egyszólam együttessel;

1991

X. Magyarországi Táncház Találkozó = Seventh Hungarian dance-house festival : 1991. (szerk. Éri Péter). 1 hangl.: 33/min. + 1 t.

[Budapest]: Hungaroton – Népművelési Intézet, 1991.

Rákóczi révészem... (Bácskai Duna mente)

1993

Budapest Folk Live '93 A PARASZTZENÉTŐL A WORLD MUSIC-IG. Budapest: Táncház Egyesület, 1994. ER-CD 004.

1. Egyszólam együttes: Lassú magyaros és sebes csárdás

1995

Hungarian folk music from Transylvania / Az szép piros hajnal. 1CD: ADD stereo + melléklet (a dalok szövegeivel).

[Budapest]: Hungaroton, 1995. HCD 18173

Mt.: Havasréti Pál (nagybőgő, gardon) — Csoóri Sándor (ifj.) (1956-) (kontra) — Fekete Antal (kontra) — Halmos Béla (1946-2013) (fidula, ének) — Berecz András (1957-) (kontra) — Kelemen László (gordonka) — Éri Péter (1953-) (gordonka) — Sebestyén Márta (1957-) (ének) — Juhász Zoltán (1955-) (ének) — Petrovits Tamás (1948-2008) (cimbalom)

1995

Kettős = Partners. (Zengő; with Nyitrai Mariann, Berecz András). 1 CD (50 min 00 s)

Pécs: Bergics Lajos magánkiadás, 1995.

Járjad, borzas; Holtig bánom; Kezes; Öntsd tele, pajtás; Kettős; Kettős, a Marcié; Búzába ment disznó; Feljött immár; Aprózó; Szabad élet; Borsót vittem; Alig várom; Állok, állok

1997

Bonchida háromszor. (előadó Ökrös együttes; szerkesztő Kelemen László). Budapest: A Bt., 1997. ABT005.

S csaptak hétvilágra szóló mulatságot, Hencidától Bonchidáig - mondja a magyar közmondás, a mai gyerekek számára némiképp homályosan. Mert Hencida itt van Magyarországon, bihari község, de Bonchida? Bonchida Erdélyben van, Kolozsvártól 30 km-nyire, a Szamos mellett.

(Berecz András – ének; Sár Emese - ének (3); Szalóki Ágnes - ének (4); Balogh Kálmán – cimbalom; Ökrös Csaba – hegedű; Molnár Miklós – hegedű; Mester László – brácsa; Doór Róbert – nagybőgő; Kelemen László – kontra)

1997

Orpheus & Bacchus: Nemzetek bordalaiból. (Bartók Béla Férfikar; Zengő együttes; Berecz András [et al.]). 1 CD (72 min 16 s).

Hungary: Digital Recording,1997.

1997

Új élő népzene 1. Sorozatszerkesztő: Havasréti Pál. Budapest: Táncház Egyesület, 1997. FMVMCD 001.

15. Berecz András: Este virágzik a jó tök... (Udvarhely)

1997

Dresch Dudás Mihály Quartet: Révészem, révészem... Budapest: Fonó Records, 1997. - 1 CD: DDD stereo, FA-037-2 (Fonó Records)

Tart.: Gyimesi impressziók; Bánat, bánat; Remény; Rákóczi révészem; Hungarian Be-Pop; Elballagok. - A formáció tagjai: Dresch Dudás Mihály szaxofonok, furulya, cimbalom, Berecz András ének, vokál, Benkő Róbert nagybőgő, Geröly Tamás dob, ütőhangszerek, Kovács István hegedű

1999

Új élő népzene 4. Sorozatszerkesztő: Havasréti Pál. Budapest: Táncház Egyesület, 1999. FMVMCD 004.

2. Berecz András - Újstílus (1994): Nádasmenti keserves

2000

Ég felettünk, ég alattunk. Magyar dudazene. (válogatás, szerkesztő: Juhász Zoltán, zenei rendező: Kelemen László) Budapest: A Bt., 2000. ABT. 007.

Pál István - duda (2a, b, 13a), ének (2b, 12, 13b); Dsupin Pál - duda 1, 2b, 5, 13a), furulya (4, 6), ének (13b)

Istvánfi Balázs - duda (2b, 11, 13a), ének (1, 13b); Juhász Zoltán - duda (2b, 3, 7, 9, 13a, b), furulya (4, 6, 12), ének (1); Sáringer Kálmán - furulya (4, 6), ének (1); Koncz Gergely - hegedű (3); Fábián Éva, Horváti Kata, Juhász Katalin, Kristály Ágnes - ének (3, 9, 13b); Fábián Éva és tanítványai: Bényei Csenge, Damásdi Szilvia, Komáromi Bori, Kosztik Anett, Tóth Bernadett, Strasser Anett, Vagyoczky Györgyi - ének (8); Berecz András - ének (1, 3, 6); Agócs Gergely - ének (1, 3, 10, 13b), furulya (12); Szabó Zoltán - ének (1)

2001

Kiss Ferenc: A Héttorony hangjai = Sounds of the Seven Towers. Budapest: Etnofon Records, 2001. 1 CD: ADD stereo. ER-CD 036 (Etnofon Records)

Tart.: A halál árnyékában; Kyrie eleison ; Hajnal hasad ; Kalitka ; Kettős ; Nász ; Szöged hirös város ; Kerekestánc ; A magyartölgy mítoszai. - Az albumon szereplő előadók: Kiss Ferenc hegedű, török klarinét, furulya..., Ádám Gizella ütőgardon, Agócs Gergely duda, Ágoston Béla szaxofon, klarinétok, Auksz Éva ének, Balogh Kálmán cimbalom, Berecz András ének, Cserepes Károly szintetizátor, D. Tóth Sándor brácsa, Gombai Tamás hegedű, Halmágyi Mihály hegedű, Horváth Virgil, Prókai Annamária, Molnár Piroska, Vereczki András beszéd, Huszár Mihály basszusgitár, Janek József korreográfia, tánc, Kürtösi Zsolt nagybőgő, Lámek Ádám klarinét, Lázár Zsigmond szintetizátor, hegedű, Maros Anna, Bihari Együttes, Honvéd Együttes beszédhangok, Rémi Tünde ének, Szabó Zoltán duda, Vincze Zsuzsa dúdolás

világzene — megzenésített költemény

2003

Vagabond: filmzene. Budapest: Gryllus Kft., 2003. 1 CD: DDD stereo. GCD 032.

8. Énektanítás: "Szerettelek..." (Kutasfői dal) Berecz András és a táncházi közönség

2003-ban Szomjas György a magyar Táncházmozgalmat bemutató filmet forgatott. A filmben a Budapesti táncházi világ legnépszerűbb együttesei játszanak, mint a Tatros, a Vujicsics, a Kalamajka együttes és Halmos Béla, valamint a világhírű Muzsikás Együttes. A műfaj legkiválóbb énekesei jelennek meg, mint Sebestyén Márta és Berecz András, és olyan eredeti paraszt és cigányzenészek, mint Pál István, Zerkula János, valamint a Szászcsávási Zenekar. Ez az album a filmben elhangzó zenékből válogat. (ld. filmek)

2010

A népzenétől a világzenéig 1. – azok a '70-es és '80-as évek... = From traditional to world music those '70-'80s... (szerkesztette és válogatta Lelkes András és Liber Endre). Budapest: Folk Európa Kiadó, 2010. 1 CD: DDD stereo. FECD 029 (Fonó Budai Zeneház)

8. Új Stílus és Berecz András: Füzesi