Boros Pál

BOROS PÁL: CURRICULUM VITAE

Egy szakmai önéletrajzot talán nem szokás a gyerekkorral kezdeni, de Kecskemét 600 éves fennállását (1967) ünneplő város eseményei számomra elég magukkal ragadóak voltak! Város modell – a jövőről – a Városháza dísztermében (ez akkor nagyon érdekes és vonzó volt), és ezen jövő már rajzolódott is ki a 11-12 éves szemem előtt, hisz' bontották a belváros egy jelentős részét: ami nagyszerű játszótér volt, és az épületek titkai tárultak fel egészen pőrén a félbebontott házakkal... Izgalmas hely volt akkoriban Kecskemét.

Aztán később megláttam ennek a folyamatnak a tragikumát, a veszteségeit, de addig még évek teltek el egyebek között a BME Építészmérnöki Karán. Az egyetemi évek során a tervezési tanszékeken kívül különösen fontos volt számomra Szentkirályi Zoltán és Bakondi János szemléletformáló előadásait hallgatni. A tervezési tanszékeken nem igazán volt szerencsém a korrektoraimmal, így sokszor csapódtam szerencsésebb barátaimhoz, így kerülve közelebb Farkasdy Zoltán vagy Török Ferenc gondolkodásmódjához. A komplex és a diplomatervezés során már nem kellett az egyetemen „belső vándoriskolás"-ként léteznem: Puhl Antal és különösen a diplomatervezés során általa a korrekciókra behívott Turányi Gábor meghatározók lettek a további működésem során.

Az egyetemi évek után 1979-ben visszatértem Kecskemétre, ahol a BÁCSTERV-ben a Farkas Gábor vezette irodába kerültem. Itt egyfajta védelmet kaptam a korabeli bürokratikus szemléletű tervezővállalati gyakorlattal szemben. Ezzel együtt is – bár semmilyen szervezeti kapcsolódás nem volt – a legmeghatározóbb támogatást Kerényi Józseftől kaptam, annak ellenére, hogy a legélvezetesebb vitákat is vele lehetett folytatni.

A BÁCSTERV-ben eltöltött 12 év a kapott munkákon túl tervpályázatokkal telt. 1982-ben felvettek a Mesteriskola VII. ciklusába, ahol a kiváló kollégákkal és nagyszerű mesterekkel eltöltött idő sok tanulsággal szolgált. Érdekes módon kicsit az akkori rendszer következményeként nekem nem lett hivatalos mesterem, de ennek inkább az előnyeit élvezhettem, mert a nyitott légkörnek köszönhetően, lényegében mindenkihez tartozhattam/fordulhattam.

A 1989-90 körüli politikai-gazdasági változások nyomán öt kollégával megalakítottuk az Építészműhely Kft.-t, mely azóta is a munkaotthonom. A változások kiterjedtek az építésztársadalom szerveződésére is. Még a rá vonatkozó törvény megjelenése előtt létrejött az építészek kvázi-kamarája, melynek a kezdetektől tagja lettem, és amikor 1996-ban már a megszületett törvény alapján létrejött a Magyar Építész Kamara, a megyei kamarában azóta is képviselni igyekszem az építészet és a építészek érdekeit. Kezdetben, mint felügyelőbizottsági elnök, később, mint a megyei kamara elnökségének tagja.

2004-ben DLA-fokozatot szereztem. A 2000-es évek második felében és a 2010-es évek első felében először a BME Urbanisztika Tanszékén, majd a Lakóépülettervezési Tanszékén is, mint meghívott korrektor vehettem részt az oktatásban.

2014-ben – a megtisztelő meghívás eredményeként – lehetek tagja az MMA Építőművészeti Tagozatának, nem akadémikus tagként.

Kiállítások

Csoportos kiállítások

Új Atlantisz felé. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé, Velence, Olaszország, 2000. június 18. – október 29.

Új Atlantisz felé. A Velencei Nemzetközi építészeti Biennálé magyar kiállítása, Ernst Múzeum, 2000. december – 2001. január

Kortárs építészek Kecskemét építéstörténetéről - Kecskemét, Tudomány és Művészetek Háza, 2018. február

Bács-Kiskun Megyei Építészeti Tárlat, Hírös Agóra, Kecskemét, 2019. október