1981– 2002: Iparművészeti Főiskola (ma: Moholy-Nagy László Iparművészeti Egyetem), óraadó tanára, 1997: DLA fokozat, 2000: egyetemi magántanár, 2004–2011: doktori iskola oktatója

2007: Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kommunikációs szak, vizuális kommunikáció, meghívott óraadó

2009–2010: Színház- és Filmtudományi Egyetem, meghívott óraadó a bábszínész és bábrendező szakos hallgatóknak

Művészeti, társadalmi szervezeti tagság

1965–2021: Magyar Filmművészek Szövetség, tag, 1975–2021: elnökségi majd választmányi tag

ASIFA (Association Internationale du Film d'Animation – Animációs Művészek Nemzetközi Szervezete) 1973–1978: elnökségi tag

1991–1992: Duna Tv kuratóriumának tagja

1993–2011: MMA társadalmi szervezet tagja

1998–2002, 2010–2011: Nemzeti Kulturális Alap elnöke

1998–2021: Magyar Művelődési Társaság elnöke

2005–2021: Németh László Alapítvány, alapító tag

2011–2021: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag, elnökségi tag; 2014–2021: alelnök; 2020–2021: tiszteletbeli elnök

_____________________________________

JANKOVICS MARCELL ÉLETRAJZA MIRTSE ZSUZSANNA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Jankovics Marcell apai részről katolikus, anyai részről evangélikus családból származik.

Édesapja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, édesanyja Bartha Margit (1906–1981). Édesapja nyitott gondolkodású, nagy műveltségű, igazi szellemi ember, édesanyja tartásos, elegáns, kemény asszony. Apai nagyapja, dr. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd, hegymászóként is jelentős eredményeket ért el. Anyai nagyapja, dr. Bartha László (1870–1938) szemész, katonaorvos, az I. világháború végén orvostábornoki rangban szerelt le. Nővére, Jankovics Eszter (1934–) jelenleg az Egyesült Államokban él.

Édesapját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani börtönre ítélték. Életben hagyták, de a börtönben negyvennyolc évesen agyvérzést kapott, mely szétroncsolta szellemi és testi állapotát, a család pedig kényszerűen visszahúzódva élt évekig.

Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza.

Édesanyját rokonok fogadták be, Jankovics Marcellt nagynénje nevelte. A leckéit nagyapja (id. Jankovics Marcell) íróasztalánál írogatta. Nagyapja könyvtára, a személyes tárgyak, amelyek körülvették, a család szellemisége iránytűként mutatta útját, ám az édesanya jelenlétének hiánya, az édesapját ért atrocitások, a terror árnyéka, a bizonytalanság megkeserítette általános iskolás éveit.

Édesanyja fiát 1955-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba (eredetileg: Pannonhalmi Szent Benedek Rendi Általános Gimnázium) íratta be, ott is érettségizett. Ahogy a háború, a kitelepítés, úgy Pannonhalma is meghatározó élmény lett életében. Erről Lékiratok című (később bezúzott) önéletrajzi művében hosszasan ír. A pannonhalmi évek alatt megtanulja a fegyelmet, a tűrőképességet, a korlátokhoz és lehetőségekhez való igazodást, tanárai szakmai tudása pedig jó alapot ad későbbi, széleskörű műveltsége kialakításához. Idegen nyelveket tanul (az orosz és latin mellett angolul, franciául), a keresztény múlt iránti fokozott érdeklődés lételemévé válik.

Édesapját 1956-ban kiszabadították a börtönből; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Agyvérzése miatt azonban munkaképtelenné vált, s egész életében gondozásra szorult.

Jankovics Marcell nővére, Jankovics Eszter, aki a kitelepítés miatt nem érettségizhetett le, Öcsödön az állami gazdaságban dolgozott, 1953 után kazánfűtőként, majd nyugati követségek családjánál cselédként keresi a kenyerét. Ő fizeti öccse pannonhalmi taníttatásának költségeit is. A méltatlan körülmények elől 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba menekült, ott talált új otthont magának, végezte el az egyetemet, és teremtett egzisztenciát. Könyvtárosként ment nyugdíjba.

A gimnázium elvégzése után Jankovics Marcell kétszer egymás után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkezik. Nyíltan édesapja „bűnei" miatt nem vették föl. 1959–1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott, előbb anyagmozgató segédmunkásként, majd betanított csőtágítóként. Ezt az időszakot is élete meghatározó élményének tekinti. Ennek a munkahelyének köszönheti a továbblépést: egy munkatársa „közvetíti" a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez), ahol 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni.

Jankovics Marcell gyerekéveit beárnyékolta a családját ért meghurcoltatás, a kitelepítés, a nélkülözés, az apa hiánya, bűnhődhetett ő is − mint annyian -− olyan bűnökért, amelyeket soha nem követett el. Rajztehetsége és szerencsés adottsága mentette meg: képes minden körülmények között derűsnek maradni, életigenlő humorral kezelni a megpróbáltatásokat is.

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. E háromféle felfogás nem kioltotta egymást, hanem sajátosan fonódott össze Jankovics Marcell későbbi munkáiban. Megemlítendő még Reisenbüchler Sándor neve is, ha azokat a mestereket, társakat vesszük számba, akiktől tanult, tapasztalatokat szerzett, de nem szolgaian követte őket, hanem a megfigyelt mesterségbeli fogásokat beépítette a saját művészetfelfogásába.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

A pályája innentől kezdve egyenesen − és szinte töretlenül − ívelt fölfelé. A Gusztáv sorozat népszerűséget és gyakorlatot biztosított számára, de hamar tovább tudott fejlődni. Újabb és újabb (nemzetközi sikereket és szakmai elismertséget hozó) kisfilmeket készíthetett, közben kialakult saját művészi koncepciója, ars poeticája is.

1971–72-ben már tanított is, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott.

1973-ban elkészült az első, egészestés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is fordulópont, mérföldkő. Siker mindmáig a magyar nézők körében, de a Szovjetúnió mint nacionalista produkciót nem vásárolta meg, A Hanna−Barbera egykori amerikai rajzfilmstúdió (Hanna−Barbera Productions Inc.) megvette ugyan a János vitéz forgalmazási jogát, de csak azért, hogy aztán az angolszász nyelvterületen sehol se mutassák be. Kínában viszont – Petőfi népszerűségének és a pentaton kísérőzenének köszönhetően – sok százmillióan látták.

A János vitéz kapcsán újabb, életre szóló barátságok kötődtek, amelyek szakmai fejlődését is segítették Jankovics Marcellnek. Hoppál Mihály néprajzkutató barátságát is e filmnek köszönhette, később Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel kiegészülve alkottak (és alkotnak is a két még élő baráttal) megbonthatatlan, erős érzelmi és szellemi közösséget. Három barátját a három testőrhöz hasonlította, magát pedig a negyedik, besorolhatatlan, semmilyen skatulyába nem illeszkedő, kicsit mindig kívülálló muskétáshoz. E szűk baráti kör (Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal kiegészülve) később (1981-ben) megalapították a Március 15. Társaságot, mely a kor gyakran torz, igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

Jankovics Marcell az egészestés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték.

Negyvenegynéhány hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosának mondhatja magát, zsűritagként eddig kilenc alkalommal képviselte hazáját nemzetközi filmfesztiválokon: Zágrábban, New Yorkban, Teheránban kétszer (tizenhét évi időkülönbséggel), Espinhoban, Ottawában, Oberhausenben, Krakkóban, Hirosimában, hét ízben magyar sikerrel.

Jankovics Marcell népszerűségét közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége.

[Készült: 2013]

_____________________________________

JANKOVICS MARCELL: CURRICULUM VITAE

Rajzfilmrendezőként ismert meg a világ, de a grafikusi, könyvillusztrátori tevékenységem is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is számon tartanak már. Hajdanán rajzoltam képregényeket, de mindig csak rangos szerzők (pl. Oscar Wilde, Stanislaw Lem, Jókai Mór) műveiből. Készítettem rajzfilmplakátokat, tervezek emblémákat, saját könyveim mellett illusztrálok mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkeim, tanulmányaim és könyveim jelennek meg. Eddig tizennyolc kötet, főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban, rövidebb írásaimnak számát sem tudom. Előadásokat tartok konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben az animációról, általában a filmről, művelődéstörténeti, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseiről.

1988–98 között rendszeresen készítettem ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként kereken négyszáznegyvenet. Legújabban ismét ezzel foglalkozom. Rendszeresen működöm közre ismeretterjesztő tévé- és rádióműsorokban. A DUNA TV egyik alapítója vagyok. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgoztam. Belekóstoltam a színházi munkába is. Korábban az Egyetemi Színpadon két népzenei műsort rendeztem (1981-ben és 1982-ben). 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabomat, amit magam írtam, terveztem és rendeztem. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa voltam (1993–1997). Részt vettem a meghiúsított budapesti EXPO '96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésében.

Több társaságban, egyesületben, szervezetben vagyok tag vagy viselek tisztséget. Büszke vagyok arra, hogy legközelebbi barátaimmal együtt alapító kurátorként voltam tagja a Március 15. Társaságnak, mely 1981. március 15. óta 30 éven át tüntette ki ezen a napon az arra érdemeseket. Több alkalommal ért az a megtiszteltetés, hogy március 15-én mondhattam ünnepi beszédet (1998-ban, 2000-ben Budapesten, 2002-ben Sepsiszentgyörgyön, 2004-ben Nagytarcsán, 2006-ban Balatonfüreden, 2008-ban Szegeden). 1993-ban a Magyar Művészeti Akadémia a tagjai sorába választott. 1998–2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, majd 2007–2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke voltam.

2010. augusztus 1-jével újra a Nemzeti Kulturális Alap elnökének neveztek ki. 2011. október 15-ei hatállyal közös megegyezéssel fölmentettek. Ugyanezen év november 5-étől, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztott az Akadémia elnökségébe.

[Készült: 2013]

Művek

Illusztrációk

Jankovics Marcell – György László: Fehérlófia. Pannónia Vendéglátó, Bp., 1979.

Mítoszok, mesék, jelek. 1. kötet. (Vál. és bev.: Bak Imre; ill.: Hertelendy Júlia, Jankovics Marcell.) 1980

Nazim Hikmet: A szerelmes felhő. Móra Kiadó, Bp., 1980.

The fox deceiving landlords: Hungarian folk tales. [the draw. by P. Mária Horváth on the basis of the graphic material ... by Marcell Jankovics and Elek Lisziák]; [the Hung. text was rev. by István Bartók]; [publ. by the Pannonia Film] / [transl. by István Butykay]. Pannónia Film Váll., Bp., 1986.

Der Fuchs auf Quartiersuche : Ungarische Volksmärchen. [... nach dem graphischen Material der Filmfolge von Marcell Jankovics und Elek Lisziák ... gezeichnet von Mária P. Horváth] ; [Textbearb. István Bartók]; [Hrsg. Pannonia Film] / [übertr. von Henriette Schade]. Pannónia Film Váll., Bp., 1986.

A szállást kérő róka: Magyar népmesék. [Jankovics Marcell, Lisziák Elek ... filmsorozatának grafikai anyaga alapján rajz. P. Horváth Mária]; [a szöveget átd. Bartók István]; Pannónia Film Váll., Bp., 1986.

Duch z Canterville. [scenariusz Tibor Cs. Horváth na podst. opowiadania Oscara Wilde'a]; [rysunki Marcell Jankovics]. Warszawa: Krajowa Agencja Wyd., 1988.

Mátyás, az igazságos. Mesék, mondák, történetek. (Vál. és az utószót írta: Kríza Ildikó; típusmutató: Benedek Katalin) Akadémiai Kiadó, Bp., 1990, 1992, 1994.

Csodakút: népmese, beavatás, álomfejtés, Napút, mélylélektan, ezotéria: tanulmányok a népmeséről. (Szerk. Pap Gábor) Pontifex, Debrecen, 1994

Parazsat evő paripa: magyar népmesék Jankovics Marcell rajzaival. (Vál. és átd.: Ágh István, közrem.: Ágh Zsófia). Officina Nova – Magyar Könyvklub, Bp., 1995.

Mesék és mondák Mátyás királyról. Magyar Könyvklub, Bp., 1999.

Ének a csodaszarvasról. Csokonai Kiadó, Debrecen, Bp., 2001.

A fortélyos öreg. Officina Kiadó, Bp., 2002 (utánnyomás: 2003, 2004, 2007).

Mesék és mondák Mátyás királyról. Helikon Kiadó, Bp., 2004. (3. kiadás),

Anga Mária: A bicegő hintaló: bükkös mesék. Jankovics Marcell rajzaival. : Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2004.

Mirtse Zsuzsa: Égforgató csodagyűrű. Méry Ratio, Somorja, 2004.

Sebestyén Márta. Hangzó Helikon. Helikon Kiadó, Bp., 2004.

Kátai Zoltán. Hangzó Helikon. Helikon Kiadó, Bp., 2005.

Márta Sebestyén: Hungarian folksongs. Hangzó Helikon. CD [transl. by Adam Makkai]. Helikon, Bp., 2006.

A fortélyos öreg: 99 magyar népmese. (vál. és szerk. Mezey Katalin) 4. kiad. Officina Junior, Bp., 2007.

Az aranyszőrű bárány és más mesék. Alexandra, Pécs, 2008.

Mirtse Zsuzsa: Lovagkór: könyörtelen játék nemekkel és igenekkel. Jankovics Marcell tusrajzaival. Méry Ratio, Somorja 2007, 2015.

Iancu Laura: Élet(fogytiglan), vallomások: levelek Borbáth Erzsébethez. Universitas Szeged, Szeged 2009. (Szatírikon könyvek)

Szemadám György: Vándorok könyve: A tarot kártyától Az ember tragédiájáig. Széphalom Kvműhely – Írók Szakszervezete, Bp., 2009.

Arany János: Toldi. Méry Rátio, Somorja, 2010.

Madách Imre: Az ember tragédiája / Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp., 2012.

Imre Madách: The tragedy of man /; with images from the animated film adaptation by Marcell Jankovics; transl. by C. P. Sanger. Akadémiai Kiadó, Bp., 2012.

Macskássy Gyula: animációsfilm-rendező tervezőgrafikus a magyar rajzfilmgyártás megteremtője. (szerk. Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton) Utisz Grafikai Stúdió, Budakeszi, 2013.

Az égig érő paszuly és más mesék. Pécs, Alexandra, 2014.

Lázár Ervin: Magyar mondák. Helikon, Bp., 2014.

Imre Madách: Tragedia człowieka: poemat dramatyczny. (przeł. Bohdan Zadura) Wrocław: Biuro Literackie, 2014.

Sebestyén Gyula: Gesta Hungarorum – A magyar hősmondák öt könyve. Szülőföld Könyvkiadó, Gencsapáti, 2017.

Diafilm-kiadványok

Petrolay Margit: A só. Népmese. Készült Jankovics Marcell rajzfilmje alapján. (Graf.: Hegedűs László, Debreczeni Katalin; szerk. Molnár Ottó.) Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Bp., 1978.

Eb, aki a kanalát meg nem eszi. (Terv: Jankovics Marcell; graf.: Neuverger Gizella; szerk. Fehér Judit.) Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Bp., 1981, 1982.

Filmplakátok

5-re ma várom a Bem mozinál / Gusztáv sorozat

Lúdas Matyi

Fehérlófia 1–2

Ének a Csodaszarvasról

Az ember tragédiája

Emblémák

Bencés Könyvkiadó

Tihanyi Apátság

MTV Vallási Műsorok

Méry Ratio

Kárpát-koszorú Egyesület

Fekete párduc (animált is) Kiss Rigó László gyulai futballgimnáziumának

MIND

Magyar Konzervatív Alapítvány (terv)

Nagy Sportválasztó (terv)

Napkelet Egyesület (terv)

Filmográfia

Válogatott ismeretterjesztő tévéműsorok

1989 Hármas csatorna sorozat (szerk. Csonka Erzsébet) MTV

1989 Milyenek az állatok? (A sárkány és a kígyó, A szarvas, A ló, Madarak, Csodálatos fák)

1989 Életfák (Paradicsomkertek, Az égig érő fa, Fák között kiválasztott)

1990 Állatok és szörnyek a mitológiában (A sárkány, A medve, A hal, Képzelt lények)

1991 Áldott szép húsvétnak gyönyörű ideje (szerk. Csonka E.)

1992 Csillagtörténetek (szerk. Csonka E.)

1992 Sziszifusztól Prométheuszig (szerk. Csonka E.)

1992 Felhőköpenyben csillagkoronával (szerk. Csonka E.)

1992 Minden dolognak rendelt ideje (szerk. Csonka E.)

1993 Krisztus-arcképek (szerk. Csonka E.)

1993 Aki öröktől fogva vagy (13 epizód az egyistenhitről, szerk. Csonka E.)

1994 Monda és történelem (13 epizód, a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozathoz kapcsolódó régészeti és történeti sorozat, szerk. Csonka E.)

1994 Jelképtár (13 epizód, az azonos című könyv tévés változata)

1996 Karácsony; Harmatozzatok, egek; Arany fának arany ága; Szilveszter; Vízkereszt; Bölcsek jöttek napkeletről

1997 Zodiákus (13 epizód, szerk. Csonka E.)

1997–1998 Jelképkalendárium (sorozat, szerk. Kertész Éva) TV2

1998 Cirka-firka (Animációs ismeretterjesztő sorozat: Portré Nepp Józsefről, saját szerkesztésben) MTV

1998 Jászol a csillag alatt (karácsonyi műsor, saját szerkesztésben) MTV

1998 Animare necesse est (szerk. M. Tóth Éva) MTV

2003 Húsvét (, szerk. Csonka E.) Duna TV; Fák között kiválasztott; Vendégünk Klaniczay Gábor; Szent Sírok; Vendégünk Korzenszky Richárd; Az Szent Keresztfa eredet szerént

2004 Dunakorzó (szerk. Fátyol Réka) Magyar jelképek 5x5 perces műsor, Hír TV,

2004 Ének a Csodaszarvasról (szerk. Kernács Gabriella) MTV

2004 Búcsújáró helyek

2004 Pálosok

2004 Gyöngyöspata (szerk. Greguss Sándor) PAX TV

2005 A Tragédia képei (Kernács Gabriella) MTV

2005 Eget látni, fát ölelni… – Szerelmes földrajz (Duna TV, Hollós László)

2005 Ünnepeink (Kernács Gabriella) MTV

2008 Jánoskától Mikulásig. Kétrészes film Nepomuki Szent Jánosról (saját szerkesztésben), Neuropa Kft. – Duna TV

Rajzfilmográfia

OTP, SZÖVOSZ, Dutra traktor D4K (reklámfilmek: 1 –1 p), 1963

United States Steel Co. (reklám: 4x 30 mp, amerikai megrendelésre, Szoboszlay Péterrel), 1964

Gusztáv (sorozat: 68 x 5 p, író, tervező, rendező Nepp József, Dargay Attila és mások társaságában), 1964–1968

Szilveszteri legenda (7 p, Karinthy Ferenc novellájából), 1965

Cogito, ergo sum (50 mp, a montreali EXPO pályázatára), 1966

Tendenciák (8,5 p), 1967

Álmok szárnyán - Dreams on Wings (9 p, Air India reklám), 1968

Hídavatás (4,5 p, Bélai István filmnovellájából), 1969

Pucky Pinky (5 p, francia megrendelésre készített mintafilm tv-sorozathoz), 1970

Mélyvíz (1,5 p), 1970

A róka és a holló (13 p, La Fontaine sorozat epizódja, francia-magyar koprodukció), 1971

A gém (13 p, La Fontaine sorozat epizódja), 1971

Mással beszélnek (3 p, tárgyanimáció), 1971

Az élet vize (3 p, Bojtár Endre novellájából), 1971

Kérem a következőt! sorozat fő figuráinak és grafikai arculatának megtervezése, 1971

János vitéz (78 p, társírók: Szabó Sípos Tamás, Szoboszlay Péter), 1971–1973

Sisyphus (2 p), 1974

Add tovább, szamár a végállomás! (2 p), 1974

Gusztáv (sorozat: 52 x 5 p, vezető rendező), 1976–78

Küzdők (3 p), 1977

Magyar Népmesék (sorozat: 81 x 6 – 7,5 p, író, tervező, rendező, dramaturg; kezdetben Lisziák Elek, majd a későbbi Kecskemétfilm Kft vezető művészeinek, mindenekelőtt Horváth Máriának és Nagy Lajosnak a társaságában), 1977–2002

Fehérlófia (80 p), 1979–1981

Tangram (4 x 3 p, papírkivágásos kissorozat a hasonló nevű kínai kirakós játékra), 1986

Mondák a magyar történelemből (sorozat: 13x10 p, író, tervező, rendező; készült a későbbi Kecskemétfilm gyártásában), 1986-1988

Teremtés (25 p, a tervezett, de meghiúsult Biblia sorozat első epizódja), 1989

A sámán Eurázsiában (35 p, animációs ismeretterjesztő film, társíró, társrendező Hoppál Mihály, a későbbi Kecskemétfilm gyártásában), 1989

TV 'Rövidkék' (13 x 5 – 10 mp, Nepp Józseffel), 1991

Prometheus (2 p), 1992

Pékség, Benzinkút, Bútorüzem, A mi utcánk, Feldolgozó üzem (reklámok: 5 x 47 mp), 1994

Karácsonyi dal (rendelt film:1,5 p), 1995

Caola Ovenall (reklámok: 3 x 48 mp), 1995

Hozamjegy 5 (reklámok: 2 x 25 mp), 1995

Caola Ovenall (reklám: 25 mp), 1996

Ének a csodaszarvasról (96 p), 1999–2001

Fekete párduc – logó (5 mp), 2007

Az ember tragédiája (165 p), 1988–2011

Illusztrációk (a saját könyveken kívül)

Nazim Hikmet: A szerelmes felhő; Móra Kiadó, 1980

Mátyás, az igazságos (szerk.: Nagy Ilona – Kriza Ildikó), Akadémia Kiadó, 1990 (utánnyomás 1992)

Mesék és mondák Mátyás királyról (az előző könyv új kiadása), Magyar Könyvklub, 1999

Parazsat evő paripa, Officina Kiadó, 1995

Ének a csodaszarvasról, Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001

A fortélyos öreg, Officina Kiadó, 2002 (utánnyomás 2003, 2004, 2007)

Mirtse Zsuzsa: Az égforgató csodagyűrű, Méry Ratio, 2004

Mesék és mondák Mátyás királyról (3. kiadás), Helikon, 2004

Anga Mária: A bicegő hintaló, Felső-Magyarország Kiadó, 2004

Sebestyén Márta: Hangzó Helikon, Helikon kiadó, 2004

Kátai Zoltán: Hangzó Helikon, Helikon kiadó, 2005

Mirtse Zsuzsa: Lovagkór – játék nemekkel és igenekkel, Méry Ratio, 2007

Iancu Laura: Élet(fogytiglan), Universitas, Szeged, 2009

Arany János: Toldi, Méry Ratio, 2010

Fesztiváldíjak

Nemzetközi filmfesztiválok díjai

Tendenciák

(Viennale, Kitüntető Diploma – 1970)

Hídavatás

(London Film Festival, az év legjobb filmjei között – 1970

Thesszaloniki, Arany Niké – 1972)

Mélyvíz

(Annecy, Kitüntető Diploma − 1971

London, az év legjobb filmjei között – 1971)

Álmok szárnyán

(Bejrút, Arany Cédrus Nagydíj −1972)

Az élet vize

(London, az év legjobb filmjei között – 1973)

János vitéz

(London, az év legjobb filmjei között – 1974)

Sisyphus

(Zágrábi Animációsfilm Fesztivál, I. díj − 1974

London, az év legjobb filmjei között − 1974

Teheráni Gyermekfilmfesztivál, Kritikusok díja, Gyermekzsűri díja, a Teheráni Egyetem díja – 1975

Hollywood, Oscar-díjra jelölve – 1975

Oberhausen, Kitüntető Diploma − 1975

Krakkó, ASIFA 50 of 50. Az Asifa jubileuma alkalmából 50 év legjobb 50 filmje közül, 50 kritikus szavazata szerint a 38. lett − 2010

Küzdők

(Cannes, Arany Pálma − 1977

Teherán, Kritikusok díja – 1977

Chicago, Ezüst Hugo – 1977

Oberhausen, Fődíj – 1978

Espinho, Fődíj – 1978

London, az év legjobb filmjei között – 1978)

Fehérlófia

(Los Angeles, minden idők legjobb rajzfilmjei között – 1984)

Add tovább, szamár a végállomás!

(Lille-i Környezetvédelmi Filmek Fesztiválja, A legjobb animációsfim – 1989)

A sámán Eurázsiában

(Parnu, Észtország, Különdíj – 1990)

Az ember tragédiája

Vilnius, kategóriadíj - 2012. október 28.

Jereváni Reanimánia Fesztivál, egészestés filmek kategóriadíja - 2012. november 10.

Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, a főkonzulátus díja - 2012. november 25.

ANIRMAU 13, Lalín, Pontinas CC Y De Ocio Gadis díj - 2013. április 13.

Magyar filmfesztiválok díjai

Tangram

(Kőszeg, Egyéni díj – 1987

2. Kecskeméti Animációs Filmszemle, A legjobb animátor – 1988)

Hármas csatorna

(MTV nívódíj – 1989)

A sámán Eurázsiában

(Miskolc, Kategóriadíj – 1989)

Magyar Népmesék

(2. Kecskeméti Animációs Filmszemle, Kategóriadíj – 1988

4. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Kategóriadíj – 1996)

Mondák a magyar történelemből

(3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, művelődéstörténeti film díja – 1993)

Ének a csodaszarvasról

(6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Gyermekzsűri fődíja – 2002)

Egy jottányit sem! (Az ember tragédiája, VII. szín)

(8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Különdíj – 2007)

Az ember tragédiája

(Magyar Filmkritikusok Különdíja − 2012.

Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíja –2012

Kiállítások

Fontosabb kiállítások

Petőfi Irodalmi Múzeum – 1973

DOTE Galéria, Debrecen – 1982

Művelődési Ház, Dorog – 1982

Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest – 1983

Művelődési Ház, Celldömölk – 1984

Magyar Intézet, Róma – 1994

Barcsay Iskola, Szentendre – 1995

Ifjúsági Ház, Nyíregyháza – 1996

Budapest Bábszínház – 1997

Művelődési Ház, Békéscsaba – 2002

Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét – 2002

Magyar Intézet, Szófia – 2002

Vincze Galéria (Szent Mihály kápolna), Budapest – 2002

Gyöngyös – 2006

Tatabánya – 2007

Forrás Galéria, Budapest – 2009

Szombathelyi Képtár – 2010

Forrás Galéria (csoportos, Kárpát–medencei körútra megy) – 2010

Debrecen, Kölcsey Művelődési Központ – 2010

Magyar Intézet, Pozsony – 2010

Forrás Galéria, Budapest – 2010

Pásztó – 2010

Kecskemét KAFF – 2011

Tihany – 2011

Szada – 2011

Forrás Galéria, Budapest – 2012

Székesfehérvár, Vörösmarty Színház – 2012

Budakalász, Faluház – 2013

Sárvár, Nádasdy Vár, Könyvtár – 2013

Klebelsberg Kultúrkúria – 2013

Impresszum

A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
1.1. beta-teszt változat (2025. január 20.)

Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.

Kiadó: